Boldogságóra Program

Az első foglalkozáson a relaxációs gyakorlat után a szőnyegen ülve ellentétpárokat kerestünk, majd mimikával is kifejeztünk néhány ellentétes érzelmet: szomorú, és vidám, félős és nyugodt, sírós és nevetős arckifejezést vettünk fel.
Beszélgettünk arról, mi az, amitől szomorúak szoktak lenni, esetleg mitől félnek leginkább, és hogyan múlik el a rossz érzésük, hogyan nyugszanak meg. Én is javasoltam néhány technikát, például a relaxációt, masszázst. Meg is hallgattuk Bagdi Bella „Ellazulni jaj de jó” című dalát a szőnyegen elpihenve.
A következő foglalkozást „Gumiember” játékkal kezdtük. Nagyon élvezték a gyerekek, többször is eljátszottuk, ezután pedig „beépült” a mindennapos testnevelés foglalkozásunkba is. Mészöly Miklós: A bánatos medve című meséjének felolvasásával folytattam a foglalkozást. A mese annyira tetszett a gyerekeknek, hogy még egyszer meghallgatták. Ezután beszélgettünk arról, hogyan juthatunk túl a rosszkedvünkön: már az is jó, ha felismerjük, mert akkor már tudunk ellene tenni; meg kell látni az apró szép, jó dolgokat; könnyebb, ha van barátunk; ha hibázunk, tudjuk, hogy jóvá lehet tenni stb. A folytatásban arról beszélgettünk, hogy hogyan lehet jóvá tenni a hibákat, mások megbántását. Ezután egy masszírozós játékot, a „Pizzasütést” játszottuk.
A kedves kis páncélos lovag kiszínezését egy rövid kis beszélgetés előzte meg arról, hogy hogyan védjük meg magunkat a félelmeinktől, a rossz hangulattól. A gyerekek sok tartalmas „bölcs” választ adtak a játékokban szerzett ismereteik, és saját tapasztalataik alapján.

Képek