Boldogságóra Program

A célok kitűzése, elérése témát nagyon jól el lehetett indítani a könyvben ajánlott Célba dobás c. játékkal. Először a célba dobást gyakoroltuk. Amikor már mindenki kipróbálta, leültünk megbeszélni, hogy milyen érzés volt beletalálni a célba. Aztán megkérdeztem, lehet-e más célunk, olyan amihez nem kell labda. A nagyobbak már maguktól fogalmaztak meg célokat. A kisebbekkel arról beszéltünk, volt-e olyan, amit nagyon szerettek volna és teljesült. Így szóba került a biciklizés, a kézfertőtlenítő önálló használata (falra szerelt), a távirányító használata (otthon), a telefon. Ezután arról beszéltünk, hogy mi az amit nem tudnak megcsinálni, de szeretnék, ha tudnák. Megvalósulhat-e, ha tesznek érte valamit? (Voltak teljesíthetetlen célok, de ezt is megbeszéltük). Majd megkértem őket, hogy újra dobjunk célba, de most célba dobás előtt mondják ki, mi az, amire vágynak, amit szeretnének elérni. Aztán párkereső játékot játszottunk labdával. Az volt a cél, hogy szerte-szét szaladgálás közben, jelre megkeressék ugyanazt a párt, akit futás előtt kiválasztottak, majd megállva érintsék össze a labdájukat. Az időjárás lehetővé tette, hogy az udvaron hóember építésével próbálkozzunk. Azzal a céllal mentünk az udvarra, hogy hóembert építsünk. Igen ám, de a kiderült, hogy az nem is olyan könnyű a „porhóból”. Még is elkészült a hóemberünk. Nem lett túl nagy, nem lett 3 gömbből készült, de hóember lett. A mi hóemberünk! Ebben a tevékenységben a célért való küzdés élményét tapasztalhatták meg a gyerekek. Nagyon sikeresnek éreztem ennek a témának a feldolgozását.

Képek