Boldogságóra Program

A levélírás varázsa
Az óra első részében a társas kapcsolatok fontosságát emeltük ki. megbeszéltük, hogy az ember ősidők óta késztetést érez, hogy kommunikáljon másokkal. Ennek legelterjedtebb módja a beszéd, bár, ha valaki nincs jelen, azzal ez elég nehéz. Később, az írásbeliség fejlődésével az ember jeleket írt papírra, kőre vagy bármi más könnyen elérhető dologra.
A kommunikációs eszközöket tekintettük át. A gyerekek ügyesen használták történelemtudásukat akkor, amikor az ősember barlangrajzait említették. Filmekben láttak már füstjekkel értekező indiánokat, személyes hírvivő futó által átadott üzenetet, postagalambot, titkosírást. Személyesen tapasztalták már a telefonálást, elektronikus üzenetek használatát, ahol a címzett azonnal látja a neki szánt írást.
A kapcsolattartás gyakori eszköze a levél. Sajnos a mai időkben egyre ritkábban fordulunk a hagyományos, kézzel írott levelek felé az elektronikus kommunikáció térhódítása miatt. A levélírás a kommunikációs kultúránknak szerves része. Írásban sokkal nehezebben fejezzük ki magunkat. A gyerekekkel beszélgettünk a kapcsolattartás fontosságáról. Kiemelték, hogy a szeretteikkel, barátaikkal való kapcsolattartás nagyon fontos nekik. Levelekkel ritkán szoktak találkozni, azt is főleg a szülőknek érkező hivatalos iratok formájában.
Beszélgettünk a hagyományos levélírásról. A gyerekek elmondták, hogy még nem írtak levelet. Az órán volt három hiányzó. Megbeszéltük, hogy nekik írunk képeslapot, amit fel is adunk nekik postán. A gyerekek megbeszélték ki kinek írja a kedves sorokat. Csillogó szemmel figyelték, követték ahogy mutattam nekik a táblánál a levél címzését és írását. A gyerekek azt mondták, hogy ezekben a levelekben a lelkük is benne lesz, mert amig írták a beteg társaikra gondoltak. Irigykedve mondták, hogy milyen jó lesz azoknak akik kapják, mert kitehetik az asztalukra.
Közösen elmentünk a postához. A vírushelyzet miatt nem tudtunk bemenni, hogy megmutassam hol vásároljuk a képeslapot és a hozzá tartozó bélyeget. Erről a posta előtt beszélgettünk. Nagy érdeklődéssel hallgatták, hogy a megírt és felbélyegzett küldeményt bedobjuk a postaládába, a posta pedig teszi a dolgát, kézbesíti a levelet.
A beteg gyerekek nagyon örültek a képeslapoknak. Amint megkapták írtak a csoportunkba és megköszönték, hogy gondoltunk rájuk. A szülők nagyon örültek a levelezésnek. Mindenki azt jelezte vissza, hogy a gyerekek otthon izgatottam tartottak beszámolót az óránkról.
A gyerekek megtapasztalhatták a papír alapú levelezés varázsát. Ma már egyre elterjedtebb az E –könyvek vásárlása, elektronikus levelezés használata. Sajnos, egyre fogy a papíralapú, könyvet vásárlók száma. Lassan elfelejtjük, hogy a könyv illata ugyan olyan varázslatos, mint a levelek, képeslapok illata. Fontos, hogy haladjunk a korral, de ne feledkezzünk meg levélpapírra írt levelek szépségéről, ugyan így ne feledjük, hogy a kézbe vett könyvek varázsát semmi, de semmi nem pótolhatja.

Képek