Boldogságóra Program

A Csodák Földje
A csodák földjére azok a gyerekek vagy felnőttek jutnak el, akiknek van fantáziájuk, vagy képzelőerejük.

Hinni kell a csodákban!
Reggel, mikor felkeltem, arra gondoltam, meg kellene látogatni Micimackót a Csodák Földjén. Behunytam a szemem és erősen elkezdtem koncentrálni. Mikor kinyitottam a szemem, a Csodák Földjén voltam.

A Csodák Földje
Elindultam Micimackó házához. A Csodák Földjén mindig süt a nap, és ragyog minden. Beszélnek a fák, a virágok, és az állatok is.
Siettem Micimackó barlangjához, mert már régen láttam. Amikor beléptem, Micimackó a mézes bödönből mászott ki.

– Szia, Réka! Hoztál nekem reggelire egy kis csupor mézet?
– Szia, Micimackó! Ne haragudj, de elfejtettem!
– Kár, pedig olyan éhes vagyok!
– Szerintem már így is eleget ettél! Emlékszel, nem is olyan régen a Nyuszi bejáratánál beragadtál, mert sok mézet ettél.
– Igen, emlékszem. Nem is volt az olyan sok! Rosszul láttátok, alig volt a mézes csupor aljában egy kicsi méz.
– Micimackó, nincs kedved velem jönni és meglátogatni a többieket?
– De, nagyon szívesen elkísérlek.

Hátha van valamelyiknek egy kis méze.
Nemsokára a Nyuszi házához értünk. Nyuszi háza egy nagy faodúban volt.
– Nyuszi! – Itthon vagy? – kérdezte Micimackó.
– Nem fogod kitalálni, hogy kit hoztam magammal!
– Ez csak a szellemem!
– Nyuszi szellem, Rékával jöttem!
– Rékával? Már itthon is vagyok!
– Gyertek be!
– Szia, Nyuszi!
– Szia, Réka! – Szia, Micimackó!
– Gyertek, Réka, megmutatom nektek a kertem.

Milyen szép a veteményes kertem!
Nyuszi nagyon precízen gondozza a veteményes kertjét. Gyönyörű káposztái, répái, paradicsomai, tökjei voltak. Egy szál gazt nem láttam a veteményes kertjében. Mindig attól fél, hogy a tigris beleugrik a veteményes kertjébe és tönkreteszi.

– Micimackó, segíthetnél kapálni!
– Sok-sok mézért?
– Téged mindig csak a méz érdekel… Inkább látogassuk meg Malackát is!
Malacka éppen a háza előtt sertepertélt. Riadtan nézett fel.
– Jaj, ti vagytok! Már úgy megijedtem, hogy elkezdtem remegni!

Roppant félős volt. Minden nesztől megijedt.
– Gyere Malacka, látogassuk meg Fülest!
Fülest a sátránál találtuk meg, éppen a farkát kereste, mert mindig leesik neki. Mi pedig mindig Segítünk visszaszögelni.
– Sziasztok! Da jó, hogy jöttetek és megtaláltátok a farkincámat.
– Szia, Füles! Gyere velünk, megkeressük Tigrist és üdvözöljük.
– Részemről mehetünk.
Már a tisztáson jártunk, amikor meghallottuk Tigrist, ahogy énekelt.
– Én vagyok a Tigris… én vagyok a Tigris … ezt a dalt hallottuk.
https://www.youtube.com/watch?v=Kuu7KvyClnY
– Elkezdtünk kiabálni.
– Tigris, itt vagyunk!
Egyszerre előttünk termett az ugráló Tigris.
– Sziasztok!
– Szia, Tigris! Jöttünk téged is meglátogatni.
– Van kedved velem ugrálni, Réka? Akkor csináld utánam!

Jobbra, balra ugráltunk. Olyan jól szórakoztunk, hogy észre sem vettük, mennyire eltelt az idő.
– Sajnos nekem mennem kell, mert már lassan besötétedik.

– És a Családom is nagyon hiányzik.

– Sziasztok, kedves barátaim, most el kell mennem, de ígérem, hamarosan visszajövök hozzátok.
– – Szia, Réka!

– Várunk minél előbb vissza!

Borbély Réka
Ráckevei Árpád Fejedelem Általános Iskola 5. b

Képek