Boldogságóra Program

A furcsa kaland
Egy nap otthon voltam a családdal, épp egy hosszú-hosszú kirándulást terveztünk.
Amint elindultunk a kirándulásra, elaludtam a buszon. Mikor felkeltem, nagy vihar kerekedett. Egy rémítő villámcsapás cikázott az éterben, s egy hatalmas szigeten találtam magam. Elkezdtem sétálni a sziget erdős részén. Csak ballagtam, ballagtam és ballagtam. Kiértem az erdőből egy tisztásra. A fűben egy kis tűzsárkány ült. Hosszasan szemet néztünk, és továbbindultam. A kis követett. Felvettem a tenyeremre, és miközben barangoltam, simogattam a buksiját. Hirtelen megszólalt a kis sárkány . Érdeklődött, hogy hova megyek. Azt feleltem, hogy nem tudom. Bevallotta, hogy ő is eltévedt. Kérdezgettem, hogy mi ez a hely. Azt felelte: ez a hely a csodák földje. S elmesélte a sziget történetét.
Egykor ez a sziget egy ország része volt, csak keletkezett egy óriási földrengés, ami varázslatos volt. Olyan varázslatos, hogy ezt a szigetrészt leválasztotta az országból, majd hihetetlen módon az Óperenciás-tenger közepére sodorta velük,a sárkányokkal együtt. Felcsillant a szemem a boldogságtól, hiszen mindig is egy ilyen szigeten szerettem volna élni!
A „fedezzükfelaszigetet” körúton rábukkantam egy sötét várra egy iszonytatóan félelmetes hegyen. Megkérdeztem kis barátomat, hogy micsoda vár az a hegyen. Erre ő belekezdett még egy történetbe.
A FÖLDRENGÉS után pár millió évvel ideköltözött egy hatalmas hadsereg, akik falkákra voltak osztva. A sárkányoknak megTILTották, hogy a területére lépjenek, (vagy repüljenek), mert régen volt egy nagy HÁBORÚ a sárkányok és a farkasok közt. Feltételezhető, hogy a sárkányok erősebbek, mint a farkasok, ugye? Ám ezek a nem akármilyen farkasok! A királyuk egy NAGY varázsló, aki KATONÁIT HATALMAS erővel ajándékozta meg a HÁBORÚ előtt. Egy nap a sárkányok királya békeszerződést ajánlott a farkaskirálynak. A békeszerződésben az állt hogy a sziget felét a sárkányok, a másik felét a farkasok uralják, és ha valamelyik fél átlépi a határt, akkor újra KITÖR A HÁBORÚ.
Istenigazában magával ragadott a szokatlan regélés. Kalandozásunk közepette találkoztunk két nagy tűz tűzsárkánnyal, akiknek eltűnt a kis sárkányuk. A kis sárkány, aki az oldalamon kóricált, örömében felkiáltott: – Anya, Apa !!!
S örömittasan odalibbent a szüleihez. A látványtól elragadtatva kissé félszegen feszegettem, hogy miként hogy tudnék hazatalálni, hogy én is átölhessem a szeretteimet. Erre csak annyi volt a válasz: a legközelebbi viharral, ami három nap múlva esedékes. Aznap éjfélkor a vár tornyán kell lennem, és akkor az első villámcsapásra hazajutok. A család elkísért a határig. Elbúcsúztunk.
Egy csettintésre a kastély előtt találtam magam. A farkaskirály a határőröket ellenőrizte. Alaposan megszemlélt engem is, és faggatott, hogy mi járatban vagyok . A király a segítségét ajánlotta!!!! Meghívott vacsorára is. Meglepetésemben elfogadtam. A király rászólt a kuktákra, hogy hozzanak emberi élelmet, de gyorsan! A finom vacsora után pedig ő is megajándékozott egy mesével, a kastély meséjével.
Egyszer egy jövendőmondó megjósolta, hogy eljön egy ember, aki a toronyból jut majd haza kereken éjfélkor. A kastélynak van egy elrekesztett kamrája, abban lebegnek a háborúban elesettek szellemei. Akkor honol újra béke a sziget népei között, amikor az ember hazajut, mert vele együtt megbékélnek a berzenkedő szellemek.
Kitört az orkán erejű vihar. A király felkísért a toronyba. Elbúcsúztunk egymástól. Örömködve, a szívemben békével könnyeden szárnyaltam haza a forgószéllel, miután tudtam, hogy a két nép békében fog élni. Amint lecsapott az első villám, a fényében visszanéztem. Hát a sötét ijesztő várból egy teliholdas fényben tündöklő világos vár lett. Hazajutottam !!!! S tudom, hogy ez nem álom volt, hanem MAGA A VALÓSÁG!!

Nemes Judit
Ráckevei Árpád Fejedelem Általános Iskola 5. b

Képek