Boldogságóra Program

„Azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk.” (Széchenyi István)

Ezt az idézetet választottam a hónap idézetének. A téma bevezetésekor beszélgettünk a gyerekekkel arról, hogy milyen nehézségekkel, gondokkal, kihívásokkal találkozhatnak a kis életükben, amivel meg kell küzdeniük. Kitől kérhetnek segítséget? Milyen megküzdési stratégiákat alkalmazhatnak ilyen esetekben?
Ezt a hónapot akár „Szivárvány -hónapnak” is nevezhetném.
Egyik rajzóránkon mindenki megrajzolt egy általa elképzelt hőst, aki segíti őt az „Nehézségek útján”. A februári Boldogságórán csupa nehézség várt a gyerekekre!
Aranyosi Ervin verseit hívtam segítségül. Felolvastam a gyerekeknek a Szivárvány-szeretet, a Szeretem az esőt!, Szeretném, ha mosolyognál című verseket. Megbeszéltük a sorok mögött megbújó mondanivalókat. Tudjuk, hogy az életben vannak „napsugaras napok”, de elborulhat az ég, adódhatnak problémák, nehézségek, amelyeket le kell küzdeni. Éppen ezek az „esős napok” tesznek bennünket erőssé, segítenek megtanítani küzdeni, reménykedni, hogy vége lesz, és újra kisüt a nap. A szeretet, a mosoly, a bátorság, sok mindent le tud győzni. Összegyűjtöttük e varázsszavakat a megküzdési tarisznyába, gyűjtöttünk hozzá még: türelem, remény, ügyesség, elszántság, akarat…hogy segítsenek bennünket eljutni Szivárványországba. Közben számtalan akadályt kellett legyőzni: fejtörők, logikai feladványok, nyelvtörők, labirintus.
Visszatérve a „nagy útról”, megfestettük a szivárványt, esőcseppekbe írtuk azokat a szavakat, amelyeket felhasználtunk a megküzdési tarisznyából az utunk során.
A szeretet a farsangon sem maradhatott el. Az egyik kislány Szív-tündér jelmezt öltött. Kosarából bőven osztott mindenkinek a szeretet-szívekből.
Segített az összefogás, együttműködés, sikeresen teljesítettünk egy feladatunkat is. Műsort készítettünk, egy rajzkiállítás megnyitó műsorának szervezői és előadói voltunk.

Képek