Boldogságóra Program

Ráhangolódáskén szomorú és vidám arcot mutattak a gyerekek. ( Segítettek az érzélmeket ábrázoló labdák) Ezeket próbálták észrevenni, megkülönböztetni. ( Vannak olyan gyermekeink, akik nem tudják az érzelmeket felismerni arcról) Ezt követően két csapatot alkottunk. A vidámak megpróbálták felvidítani a szomorúakat. Arcizmok erősítésére is alkalmas volt a vidám és szomorú arc imitálása. Az egymás felvidítása valóban vidámra sikerült. Bohóckodással, vicc meséléssel, öleléssel, simogatással próbálkoztak a gyerekek, sikerrel.
Ezt követően megismerkedtünk az”optimista szemüveggel” a Tódi törpe varázsszemüvege c. mesén keresztül. Beszélgettünk arról, hogy ki mit lát szépnek a csoportszobában. A fiúk először elbohóckodták. Ezért meghallgattuk a pozitív gyerek vagyok dalt, és újból próbálkoztunk. Ekkor már könnyebben ment a dolog. Az optimista szemüveget mi a kezünkkel formáztuk meg. Így tényleg mindig kéznél van 🙂
Az önmagukban való pozitív tulajdonság megtalálása még nagyon nehéz dolog számukra. Éppen ezért, már kezdetektől fogva kolléganőmmel konkrétan dicsérünk (megjelölve a konkrét cselekvést). Így játszottuk a tükör játékot. Mondj egy pozitív dolgot magadról! (Ügyes vagyok abban, hogy….).

Képek