Boldogságóra Program

Különös március

Azt hiszem a címet senkinek nem kell magyaráznom…Szerencsére a hónap elején ugyan csak két hetet töltöttem együtt a gyerekekkel, de boldogságórás szempontból nagyon hasznosan telt el a két hét. Megbeszéltünk minden lényeges dolgot az apró örömökkel kapcsolatban, sőt igyekeztünk a birtokunkban lévő információkat bővíteni is. Ez úgy történt, hogy a könyv ajánlása szerint néhány tanuló kérdőívet kapott és feltette a kérdéseket különböző korosztályoknak. Nagyszülőnek, kisebb testvérnek, nagyobb testvérnek, szülőnek, sőt igazgató úr is szívesen vállalta az interjút.
Továbbra is szorgosan gyűjtötték a gyerekek a boldogságszelencébe a napi boldog pillanatokat.
Ebben a két hétben elkezdtünk mandalát is színezni. Az iskolában ezt már nem tudtuk befejezni, de tudják már a gyerekek, hogy ez is boldogságfokozó technika. Aztán nemcsak beszéltünk az apró örömökről, az örömszerzésről, de gyakoroltuk is. Nőnapra ugyanis a fiúk meglepetés szíveket készítettek a lányoknak. Jó volt látnom az arcokat az átadás pillanatában.
S a sors forgatókönyvéhez igazodva két hete itthonról igyekszem terelgetni, bátorítani, segíteni a gyerekeket és a szülőket. Kértem őket, hogy keressék a boldog pillanatokat a mindennapokban és fotózzák le azokat, s küldjék el nekem. Ebből egy kollázst készítettem nekik.
Végül, de nem utolsó sorban meg kell említenem, hogy nagyon jólesik, ahogy a gyerekek a hogylétem felől is érdeklődnek. Ám a legnagyobb meglepetést egy szintén boldogságórákat tartó kollégámtól kaptam virtuális oklevél formájában. Vele ugyanis a gyerekek munkáját javítva napi kapcsolatban vagyok. Álljon itt példaként ez az oklevél is, amely két hét fáradtságát egy pillanat alatt eloszlatta bennem és sok erőt ad a nehezebb napokhoz is.

Képek