Boldogságóra Program

Naftalin és Fitó meséje
Naftalin a törpe ma is magányosan sétálta körbe birtokát, mivel egy ideje senki feléje sem nézett. Szomorúságában addig sétált, amíg a szomszédos erdőbe nem tévedt.
Ott, az erdei fenyők alatt, megpillantott egy másik törpét, aki szintén nagyon magányos volt. Eleredt az eső, így bementek a közeli Gomba-teázóba, meginni egy csipkebogyó teát. Közben beszélgettek.
Megbeszélték, hogy miért maradtak egyedül. Naftalin elmondta, hogy gyakran szemetelt, és nem vigyázott a környezetére. Ezért minden barátja és szomszédja elhagyta őt.
Fitó rendszeresen megszegte az erdő törvényeit, ezért hagyták magára. Nagyon rosszul érezték magukat. Azt gondolták, hogy ezen változtatniuk kell, ezért akcióba lendültek.
Naftalin másnap hatalmas szemeteszsákokkal indult a szokásos sétájára. Út közben összeszedte az összes szemetet, és az erdőbe érve folytatta a munkát. Fitó is segítségére sietett. Az erdő lakói csodálkozva nézték, hogy milyen pozitív változáson ment keresztül a két törpe, akik közben jó barátok lettek.
Ezután igyekeztek betartani a szabályokat, barátságosak voltak a szomszédjaikkal. Sokkal jobban érezték így magukat. A többi erdőlakó is szívesen töltötte velük az idejét. Naftalin a saját telkét beültette zöldségekkel és gyümölcsfákkal. A termést pedig mindig megosztotta a régi – új barátaival.
A következő évben Naftalin kereken 100 éves lett. A születésnapjára Fitó meglepetést szervezett.
Minden barátjuk a Gomba-teázóban várta Naftalint, a megbeszélt időpontban. Naftalin nem sejtett semmit. Amikor belépett a teázóba, hatalmas lufik és örömkiáltás fogadta. Együtt elfogyasztották a tortát, és estig táncoltak, ünnepeltek.
Naftalin többé már nem volt magányos, újra voltak barátai, ahogyan Fitónak is.

Képek