Boldogságóra Program

Naftalin, a magányos törpe

Naftalin, a törpe ma is magányosan sétálta körbe birtokát, hiszen valamiért egy ideje senki feléje sem nézett.
Naftalin, ha átlépte birtokát, búslakodva nézte a többieket, akik közösen játszottak, és annyira el voltak foglalva a közös játékkal, hogy észre sem vették Naftalint.
Ekkor a kis törpe megpillantott a fák között valakit. Naftalin odament hozzá, Egy törpe kislány ücsörgött a bokrok között.
-Mi a baj? Miért nem játszol a többiekkel?-kérdezte Naftalin a kislányt.
-Nincsenek barátaim. birtokom felé se néz senki!-szomorkodott a kislány.
Erre Naftalin nagyon megsajnálta a törpe kislányt, s mert jó szíve volt, és nagyon jól tudta milyen érzés magányosnak lenni, örök barátságot kötött vele.
Erre aztán a többi törpe is felfigyelt, és hívták a két barátot játszani.
Ettől a naptól fogva senki nem maradt barát nélkül a törpék erdejében. Csupa vidámság lett ott az élet, soha nem szomorkodott senki, mégpedig azért nem, mert a törpéknél a barátság varázslatos volt!

Képek