Boldogságóra Program

A tavalyi év során iskolába menő nagycsoportosainkkal vágtunk bele a boldogságóra programba. Idén apró kiscsoportosainkkal próbálgatjuk, hogy is lehet megközelíteni ezeket a fogalmakat, érzéseket. Próbáljuk elültetni ezeket a magokat, hogy majd nagycsoportra olyan virágzó legyen, mint ahogy azt megtapasztaltuk tavaly a nagycsoportosainkkal.
A hála jegyében azt a hozzáállást erősítettük a gyerekekben és szülőkben, hogy ebben a korban már nem feltétlenül az a természetes, hogy a gyermeket mindenki kiszolgálja, megtesz helyette mindent és biztosít számára mindent. Lehet kérni, elkérni, lehet megkérni, segítséget kérni és mindezt MEGKÖSZÖNNI! Ezt gondoltuk a bújtatott hálának ebben a korban.
Sokszor és sokaknál működik. Természetesen járt érte a simogatás, hálaölelés és rendszerint a csinnadratta, hogy mindenkiben rögzüljön…ez a jó!
Hálásak a növények, ha meglocsoljuk őket, Tóbiás( a teknősünk) a salátáért, fél paradicsomokért, aminek a másik felét jó esetben valaki megkóstolta;)
Onnan közelítettük meg a hónap témáját a gyerekekkel, hogy minden alkalommal hangot adunk annak, ha valamiért mi hálásak vagyunk és konzekvensen hozzátettük: ” köszönöm!” A beszoktatás boldog pillanataiért: a mosolygós belépőkért, egy gyors rendrakásért, egy segítőkész pillanatért. Ilyen zökkenőmentes, gördülékeny beszoktatásunk még sosem volt….talán nem véletlen;)
A programba bevontuk a szülőket is. Az öltözőnkbe két oszlopra év elején festettünk két hatalmas kacskaringós fát, amit most elneveztünk „Hálafának”. Megkértük a szülőket, hogy a kihelyezett öntapadós levelekre írjanak hálás gondolatokat, bárkivel, bármivel kapcsolatban. Így lombosítottuk be a fánkat:)
Megható volt, ahogy a szülők az öltözőben beszélgettek ezekkel a pöttöm gyerekekkel arról, hogy miért is hálásak, mit is írjanak a hálalevelekre….ez a tökéletes együttműködés…így biztos meg lesz az eredménye a programnak…végtelen hálásak vagyunk érte:)

Képek