Boldogságóra Program

Neveljük boldogságra a gyerekeket!
Gondolataim, eredményeim, céljaim

A programmal egy éve ismerkedtem meg egy baráti beszélgetés alkalmából. Az interneten utána néztem és már nyáron a vezetőm jóváhagyásával regisztráltam is a programra. Magával ragadott a szellemisége.
„Arra törekszünk, hogy a Boldogságórák derűs és élménygazdag feladatai, játékai, valamint gyakorlatai fokról fokra kibontakoztassák a derűt és életszeretetet. Gyermekeink így a jövőbe vetett, bátran járják végig a felnőttséghez vezető utat, majd boldogságra képes emberré vállhatnak. „
Bagdi Emőke pszichológus gondolatai

„A pozitív pszichológia eredményeire épít a program. Célja a gyerekek és nevelőik lelki jólétének növelése. Az óvodai nevelésnek nevelés kiegészítője lehet, mert a cél azonos csak a módszer „ újszerű”.
Cél: A hagyományos tudásátadás és az élethez szükséges személyes és szociális kompetenciák fejlesztése, összehangolása.
Eredmény: Optimista, magabiztos, kitartó óvodások, akik megoldandó feladatként tekintenek a mindennapi kihívásokra. Észreveszik az élet szépségeit, örömteli pillanatait. Boldog, határozott, pozitív énképpel iskolássá, majd felnőtté válnak. „

Mikor ezeket a sorokat olvastam, úgy éreztem, hogy az én gondolataimat fogalmazta meg valaki sokkal szakszerűbben mint ahogy én ösztönösen éreztem.
Az Erkel színházi programon olyan erőt és energiát éreztem, amit még soha. Felemelő érzés volt annyi egyformán gondolkodó emberrel egy helyen lenni. Elmondhatatlan hatással volt rám. Köszönöm!
Szeptemberbe bele vágtam. Nagyon lelkesen, de kissé magányosan. Szinte együtt tanultam, próbálkoztam a gyerekekkel. Nagy segítség volt számomra a könyv és a munkafüzet, de gyakran eltértem tőle. Nagyon figyeltem a gyerekek reakcióit, hozzáállását. Igazi közös útkeresésen vagyunk a mai napig.
Eredmények, amiről be tudok számolni:
Fejlődik kritikai érzékük. Bírják, alkalmazzák, beépül személyiségükbe.
Indulataikat kordában tartják, segítenek egymásnak a levezetésben.
Nem problémamentes életmodelt közvetítek, de a megoldás kulcsát kínom fel, segítek megtalálni a lehetőségeket.
Olyan szavakat használunk és megtöltjük tartalommal, amit ritkábban hallanak, pedig fontosak a társas együttéléshez. ( hála, megbocsájtás, jó cselekedet, barátság, segítség nyújtás, figyelmesség, jó szívűség, igazságosság… stb)

Az én személyiségemre is hatással vannak a foglalkozások. Tudatosabban tekintek az érzelmi és közösségi nevelés fontosságára, az anyanyelvi nevelésre nagyobb hangsúlyt fektetek, használom a drámapedagógia adta lehetőségeket a problémamegoldások kapcsán.
Gyermekeim szívesen beszélnek érzelmeikről, érdekli őket a mások érzelmi állapota.
Vágyaikat, félelmeiket, álmaikat is megosztják velem.
Kevesebb a csoportban a konfliktus, az esetleges konfliktusok feloldása a kompromisszumon alapszik.
Bátran kinyilvánítják véleményüket, megfogalmazzák kívánságaikat.
Kedvesen fordulnak egymáshoz, beépült a mindennapokba a testi érintés.
Szívesen veszik a relaxációs gyakorlatokat, nyugodt lelki állapotba kerülnek tőle.
Beszédükre, viselkedésükre gyakrabban jellemző az udvariasság.
A szülők érdeklődnek, mert a gyerekek otthon is használják a kifejezéseket. Őket is érdekli mi az a jócselekedet?
Van aki otthon is gyűjti a figyelmesség virágait. Úgy érzem a családok szemléletmódját is alakítom a gyerekeken keresztűl. Büszkék gyermekeik fejlődésére. Sok pozitív visszajelzést kaptam tőlük.

További céljaim a programmal:
Már tartottam az óvodámba bemutató foglalkozást a kollegáknak Boldogság óra kapcsán.
Lelkesen számolok be sikereimről. Az elkészített tablókat a közösségi térben helyezem el.
Sajnos még mindenki csak annak adott hangot, hogy tetszik neki, de nem akar több „terhet” a nyakába venni. Ez engem kissé elszomorít, de közben meg arra is sarkal, hogy a csoportomban elért eredményekkel azt bizonyítsam, hogy megéri.
Számomra mindenképpen! Úgy érzem hiteles képviselője vagyok a programnak és örömmel tölt el, hogy rátaláltam.

Egy fecske is csinál nyarat! Csákiné Tóth Ildikó
Kőbányai Zsivaj Óvoda