A foglalkozáson nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy megbeszéljük miért kell ápolni a társas kapcsolatainkat. Miért jó, ha az ember számíthat másokra. Majd a gyerekek megépítették az általuk megálmodott Barátságklinikát.
Társas kapcsolatok ápolása
A foglalkozás során megbeszéltük, hogy milyen kapcsolatokat ápolunk másokkal, és hogy miként lehet a másokkal való kapcsolatunkat gondozni. Összegyűjtöttük, hogy mi árthat a barátságnak, vagy mi rontja el a családi kapcsolatainkat. A hónap dalát meghallgatva arra kértem a gyerekeket, hogy mondják el, hogy kit éreznek a legjobb barátjuknak, és milyen az ő barátságuk. Végül mindegyikük lerajzolta magát és a barátját.
A tevékenység témája: Társas kapcsolatok ápolása
Korosztály: óvodás vegyes csoport 3-7 éves korosztály
Létszám:26 fő
Előzmény: beszélgetőkör, Mi az hogy barát? Neked ki a barátod?
Fő didaktikai feladatok: társas kapcsolatok ápolása, közösség építés, egymás iránti odafigyelés, pozitív érzelmek alakítása társaik iránt.
Foglalkozást kezdő relaxáció: tankönyv 39.oldal „Hervad a virágom, éled a virágom..”
Foglalkozást kezdő közös éneklés: Tavaszi szél vízet áraszt..című dal
Nyugodt, derűs légkör megteremtése, érzelmi ráhangolódás a foglalkozásra.
Téma bevezetése:
A munkafüzet 18. oldalán lévő színezése közben beszélgetés arról, hogy mit jelent az hogy barátság és miért jó az, ha az ember nem magányos, hanem vannak barátai.
Téma feldolgozása mesével:
Mesegyertya meggyújtása
Bogyó és Babóca: Barátság
Azért ezt a mesét hoztam ma a gyerekeknek , mert nagyon szeretik a Csiga fiú és a kis Katica lány történeteit.
-Hogyan lettek ők barátok?
-A barátok mindig segítik egymást?
– Szerintetek milyen egy igaz barát?
További kérdések a mesével kapcsolatban.
Téma lezárása:
Szervusz kedves barátom… Népi párválasztós játék eljátszása.
-Ki kit választott párnak és miért?
A foglalkozás lezárása:
A barátság jelének színezése, barátságháló készítése közösen.
A foglalkozást záró ének:
Csiga Duó Gyermekegyüttes: Barátság
TÁRSAS KAPCSOLATOK ÁPOLÁSA
A foglalkozást egy új relaxációs játékkal indítottuk, melynek célja a megfeszítés, ellazítás gyakorlása volt. Elképzeltük, hogy előttünk található egy tál tele félbevágott citromokkal! Megkértem a gyerekeket, hogy válasszanak és vegyenek ki egyet. Első körben jobb kézben fogtuk meg a „citromot”, és kezdődhetett a kéz ökölbeszorítása, ezzel préselve ki a gyümölcs levét. 5 másodperc után elengedtük, megpihentünk. A gyakorlatot többször egymás után elvégeztük. A jobb kéz után átvettük a citromokat a balba, így folytattuk a facsarást, majd kipróbáltuk mindkét kéz bevonásával is.
A témát egy telefonos játékkal vezettük be. „Felhívva” barátunkat érdeklődtünk egymás felől, elmondtuk hogyan érezzük magunkat, megköszönve a hívást és érdeklődést.
A téma feldolgozásához Balogh Edit: A Barátság című mesét választottam. A mesehallgatás után arról beszélgettünk, miért is olyan jó érzés az, ha vannak barátaink, amit már a gyermekek maguk is ügyesen megfogalmaztak, melyek később a barátság virágra is felkerültek.
Ezt követően megbeszéltük, hogy milyen jó is Méhecske csoportosnak lenni, mert itt barátokra lelhetünk és sosem kell magányosnak érezni magunkat. Muffinpapírból készítettük virágokat, a köré ragasztott méhecskék pedig a barátainkat jelképezték.
A foglalkozást a „Ha boldog vagy” dal közös eléneklésével, mutogatásával zártuk le.
3. Társas kapcsolatok
BIZALOM/EGYÜTTMŰKÖDÉS
1. Bizalmi játék, energetizáló játék.
Álljatok szorosan egy kört alkotva, a kör közepére álljon be egy bátor vállalkozó. Amikor azt kiáltom, dől a fa, az, aki a kör közepén áll elborul, a többiek elkapják, majd továbbadják (lökik) egy másik társuknak.
Feldolgozás: Milyen érzés volt? Mi kell ahhoz, hogy bátran eldőljetek? (Bizalom)
2. FIGYELJ, HOVÁ LÉPSZ!
Csoportméret: 4-10 fő
A játékról: bizalomfejlesztő játék.
A játék menete: hozz létre egy nagy, sokszög alakú formát a padlón egy maszkoló szalag segítségével.
Javasoljuk, hogy az alakzat legalább 12 méter hosszú és 6 méter széles legyen. Jelöld ki a kiindulási és a végpontokat. Ezután helyezz el papírlapokat, melyekre x-et rajzolsz és sípolós kutyajátékokat az alakzatban. A papírlapok lesznek az aknák, míg a sípoló játékok az “életek”.
A feladat, hogy a csapat két tagjának a start ponttól a végcélig kell bekötött szemmel eljutniuk úgy, hogy a többiek irányítják őket a pálya széléről. Igen ám, de amennyiben az egyikőjük aknára lép, akkor “megfagy” és egészen addig nem haladhat tovább, míg a társa rá nem lép egy kutyajátékra.
A csapatépítő játék előnyei: építi az egymás közötti kommunikációt és a bizalmat.
A játékhoz szükséges eszközök: szalag, szemkötő, papírlapok, gumikacsák/sípolós kutyajátékok.
3. Fűzd be a cérnát a tűbe, „vakon”.
4. Tapogatózó:
El kell jutnia a csapatnak egy megszabott pontra csukott szemmel, úgy, hogy közben nem engedhetik el egymást. Az út mentén be kell gyűjteniük több kihelyezett borítékot. (ezt előzetesen feltérképezheti a csapat, és valamilyen stratégiát gyárthat a kivitelezésre, a borítékban szituációk, és képek lesznek elrejtve)
Próbáljátok meg a képeket, és a hozzájuk tartozó szituációkat egymás mellé rakni, párosítani.
Ezután közösen fogjuk feldolgozni a szituációkat.
5. ÖTLETEK, MINT ÉPÍTŐKOCKÁK
A játékról: problémamegoldási feladat, csak egy kicsit másként.
A játék menete: a játék vezetője kitalál egy megoldandó problémát (ez egy pedagógiai problémaszituáció, amit az előző játék során összegyűjtöttetek), majd felírja a csapattagok nevét nagy papírra vagy táblára. (Szinva csomagolópapír, borítékban pedagógiai szituációk))
A szituáció szereplőinek nevét írd fel, egy másik nagy papírra, és válasszátok ki az ORZON kártyák közül, azt, aki szerintetek jól jelképezi a problémahelyzet szereplőit.
Ezután minden csapattag meghatározott időt kap a feladat, pedagógiai problémaszituáció megoldásának átgondolására, majd mindenki egy-két mondatban megfogalmazza az ötletét, amit a nevük mellé írsz.
A csapatépítő játék előnyei: megmutatja mindenki ötletének értékét, a csapat tagjainak hozzájárulási képessége nő. A játék hátrányai: esetleges vélemény ütközések.
A játékhoz szükséges eszközök: papír, írószer (lehet tableten is).
Konkrétan pl.:
A szituáció leírása
Tamás (5év) már akkor felfigyelt, amikor Dani (4év) megérkezett a tűzpiros Porsche autójával. Izgatottan ugrálta körül óvodástársát és igyekezett minél közelebb kerülni az autóhoz.
– Mindenki játszhat vele!- jelentette ki Dani.
A kocsi legfőképpen az építkezésnél volt forgalomban, és a nagycsoportos fiúk szinte sorban álltak a lehetőségnél. Tamás is kezébe vehette az áhított tárgyat. Forgatta, nézegette, próbálgatta, melyik alkatrésze mozgatható, mit lehet vele tenni az egyszerű tologatáson kívül. A piros járgány teljesen átmelegedett a kezétől. Az ebéd közeledtével megbeszélték, délután folytatódik az együttes játék, a Porsche addig Dani zsákjában, mint garázsban pihen az öltözőben. Felkelés után Dani első dolga az volt, hogy kedvenc kocsiját magához vegye. Belenyúlt a zsákba, de nem fogott semmit. Semmi. Ekkor érte a felismerés.
Óvó néni, valaki ellopta az autómat! – rohant kiabálva a terembe.
– Nem találom sehol, pedig mindent kivettem.
Jutka óvó néni elgondolkodott. Alvás alatt két gyermek kéredzkedett ki. Egy kislány és Tamás.
Ezt a szituációt fogjuk most elemezni:
Csapat tagjainak neve megoldási javaslat Dani Tomi
6. KI VAGYOK ÉN?
A játékról: szituációs feladat, ahol mindenki megszemélyesít valakit vagy valamilyen foglalkozású személyt.
A játék menete: állíts össze címkéket, amire írd rá egy híres ember nevét vagy az emberek „típusait” (például orvos, sportoló, hajléktalan, stb.). Ezek a papírlapok a játékosok hátára kerülnek úgy, hogy
ne lássák azt. Ezután adj időt a játékosoknak, hogy meghatározott ideig keveredjenek egymással és kérdéseket tegyenek fel, amikre megkeresik a válaszokat is a címke kapcsán. A feladat, hogy mindenki kitalálja, hogy az adott szituációs játékban kit személyesít meg.
A csapatépítő játék előnyei: a munkatársak szembesülhetnek a sztereotípiákkal, és jobban
megérthetik, hogy miért látjuk gyakran tévesen egymást.
Szikszai György Református Általános Iskola
A gyerekek az idén már abba a korba értek, amikor a társas kapcsolatok, a barátság az egyik legfontosabb dolog az életükben. A beszélgetéseinkből is kiderült, hogy ezt ők nagyon komolyan veszik. Az egyik foglalkozáson elkészítettük a barátság kulcsát, melyen a számukra legfontosabb dolgokat sororolták fel, amik számukra elengedhetetlenek a jó bartásághoz.
6.osztályosokként már eléggé ismeri egymást a csoport, de mindig tartogat a tarsoly meglepetéseket. Fontos, hogy jól ismerjék egymást a gyermekek, hiszen az iskola alapozza meg az első igazi barátságokat, innen indulnak el a nagybetűs életbe, s mutatkozik meg majd, hogy mennyire szoros barátságok kötöttek.
A témát a barátkereső játékkal indítottuk, melyben különféle szempontok szerint (kedvenc szín, tantárgy, édesség, hobbi, tv-műsor) alapján töltötték ki a táblázatot a tanulók, majd ennek alapján derült ki, kivel milyen közös tulajdonságuk van. Beszélgettünk arról, miért fontosak az életben a barátok. Közös mozizással is erősítettük a kapcsolatainkat.
A társas kapcsolatok témáját együttműködési feladatokon keresztül dolgoztuk fel. Szintén fókuszban volt a kapcsolódó mese, valamint a család mint az óvodás gyermekek legfontosabb szociális kapcsolatai. Ennek szombolizálásához mindenki saját házikót készítette és beleragasztotta az egyes családtagokat, majd saját magát is lerajzolta kiegészítésként. Sajnos az alkalomról fényképes dokumentáció nem készült.
A 9.C osztályos tanulók Kapcsolat- klinikát rajzoltak. Megtervezték a klinika osztályait és elmondták, ki milyen problémával kerül oda.