Erkölcstan órán meg is jelenítettük a történetet, majd megbeszéltük, hogyan segíthetnénk a gyerekeknek újra egymásra találni.
Társas kapcsolatok ápolása
HA MAJD EGYSZER FELNÖVÜNK
A Bartók Béla Elméleti líceum VII. A osztálya, ösztályfőnökével együtt a kapcsolatokról beszélgetett.
A hivatalos tanterv keretén belül van lehetőségünk, hetente egyszer neveléssel, önismerettel kapcsolatos tevékenységekkel foglalkozni. Ezen az órán, a Boldogságóra program segítségével és útmutatásával a társas kapcsolatokról beszélgettünk.
Az óra ráhangolással kezdődött. Elbeszélgettünk arról, hogy melyek voltak a múlt hét fontos eseményei, illetve a közelgő nagy eseményről, a mikulásbuliról. Erre az eseményre felvetődött a kérdés, hogy meghívjuk a tesvérosztályunkat is. Egyesek megkérdőjelezték, hogy ez miért fontos. Ez tökéletes ugródeszka volt az általam eltervezett beszélgetéshez. Miért fontos egy teszvérosztályi kapcsola, miért fontosak egyáltalán a barátok? Kik vesznek bennünket körül? Kivel milyen kapcsolatban vagyunk? Hányféle kapcsolatban élünk, milyen mélységű és minőségű kapcsolatok ezek? Elkészítettük közösen a kapcsolati hálónkat. Különböző színnel és különböző távolságra ábrázoltuk, fontossági sorrend szerin a kapcsolati csoportokat.
A második feladat az volt, hogy képzeljék el, milyen személyes kapcsolataik lesznek 3O éves korukban. Készítsék el az akkori kapcsolati hálójukat. A diákok nagyon élvezték a feladatot. Jókedvvel dolgoztak, élvezték egymás jövőképét. Én megígértem nekik, hogy megőrzöm a munkáikat és majd az érettségi találkozón, mikor majd ennyi évesek lesznek, összevetjük a valósággal.
Egy kellemes, feszültségmentes órát töltöttünk , mely kihatott az egész napunkra. Köszönöm a program vezetőinek.
Tisztelettel Fodor Enikő, a VII.A osztály osztályfőnöke
Bartók Béla Elméleti Líceum, Temesvár
Hat fős csoportokban alkottak a gyermekek egy történetet. Ki gondolta, hogy nehézséget okoz a közös történet létrehozása? Hát nem volt egyszerű a hatféle ötlet alapján dolgozni!
Együtt valóban könnyebb
Ezen az órán nagyon őszinte, bizalmas megnyilvánulásoknak lehettünk tanúi. A gyerekek a környezetükben meghatározó kapcsolatokról meséltek. Sőt, leteszteltük, mennyire ismerik egymást, mennyire figyelnek egymásra az iskolában töltött idő során. Névjegykártya játékot játszottunk, melynek lényege, hogy magukról írtak jellemzőket egy lapra (kedvenc étel, hobbi, szín, szokások) összekevertük ezeket, mindenkihez más kártyája került. minden gyerek felolvasta a nála lévő cédula tartalmát, kivétel nélkül pár sorból kitalálták, melyik társuk a cédula gazdája. Sőt még új dolgokat is megtudhattak egymásról. Vállalt feladatukat lelkesen kezdték, rajzos és számítógépen készített munkákat is kaptam tőlük. Mindig várják a következő boldogságórát, lelkesedésük csodálnivaló
A gyermekek az óvodában szerteágazó kapcsolatrendszerben élnek. Novemberre már szinte mindenkinél kialakultak az állandó kötődések a vegyes életkorú csoportban. Megtapasztalták, kivel tudnak jól játszani. Vannak gyermekek, akik nap mint nap alig várják, hogy átéljék az együtt játszás örömét. Foglalkozásaink során elmondták, hogy mit jelent számukra, és a szüleik számára a társ, a család, a rokonok és a barátok fogalma. Beszéltek a kapcsolataik fontosságáról, megnevezték barátaikat. Mindenkiről tudtak jó tulajdonságot mondani, a \\\”meleg zuhany\\\” mindenkit elért. Játszottunk postás játékot, ahol mindenki szívecskés képeslapot adhat a három legjobb barátjának, annak, akit az oviban a legjobban kedvel. A foglalkozás sorozatot a legnagyobb gyermekek ismét rajzolással zárták. Megrajzolták kapcsolataikat az elképzelt felnőttkorukra vonatkoztatva. A lap közepén a \\\”buborékba\\\” magukat rajzolták le – sokan az elképzelt társukkal együtt. Megnyugtató, hogy ilyen sok emberrajz készült…
A gyerekek alkotás közben.
A társas kapcsolatok téma feldolgozása pont egybeesett azzal, hogy csoportunkba új nagycsoportos fiú érkezett. Azt gondolom, hogy sokkal könnyebben ment most az új gyerek beilleszkedése, mert még a mese is ezt segítette elő. Ákos szinte azonnal barátokra lelt a csoportban. A mese felolvasása után beszélgettünk arról, hogy nálunk ki, kinek a barátja, és hogy Ákos személyében egy új „királyfi” érkezett közénk. A gyerekek lerajzolták a barátaikat, többször meghallgattuk és eltáncoltuk a hónap dalát.
A gyerekeknek ebben a hónapban a társas kapcsolatokról beszéltem, ezek fontosságáról és ápolásáról. Több tevékenységet is végeztünk ebben a hónapban, többnyire beszélgetést, megbeszélést és szerepjátékokat alkalmaztunk. Egyik utolsó tevékenységünk a kapcsolataink felvázolása, lerajzolása volt. A gyerekek többnyire csoportban dolgoztak, az egyik ilyen csoport, „lánycsoport” munkáját fényképeztem le és tettem közzé. A gyerekek mint mindig nagyon élvezték a tevékenységet.