Másodikosaim nagy örömmel és komolysággal írtak osztálytársaikról.Természetesen a tanító nénisem maradt ki a mulatságból.Kedvükre sétálhattak a teremben,közben ellenőrizhették,nem hagytak-e ki valakit.

Ez a hónap egy kicsit zsúfolt volt nekünk,de elkészült a fa! Mindenki ráírta, mit szeret a másikban. Jó volt olvasni a kedves és dicsérő szavakat. A képen ugyan nem lehet elolvasni, de mi azért tudjuk mit írtunk egymásról. A törzsén pedig ez olvashatót : ,,A barátok örömet szereznek egymásnak, biztatnak és támogatnak. Erről ismerszik meg egy jó barát. „

Örömmel készítettük. Ebben a hónapban is sokat tudtunk meg egymásról. Várjuk a további feladatokat. És boldok karácsonyi készülődést kívánunk.

Igazán mozgalmas hónapot tudhatunk magunk mögött. A barátságfa elkészülte után törekedtünk a gyakorlatban is megélni az együttes tevékenységek örömét. Levelet írtunk szüleinknek, amiben hibáinkért elnézést kértünk, és türelmet kétrtünk aputól, anyutól. Majd egy táncház keretében az ovisokkal, a régi óvó nénikkel mulathattunk együtt, s élvezhettük egymás társaságát., s a Csörömpölő együttes vidám műsorát. A hónap végi nagy feladatunk az iskolai alsós mesemondó megrendezése, amire szívvel-lélekkel készültünk, s élvezhettük az együttes munkálkodás örömét!

Évike nagy szeretettel írt társáról, alig fért el a levélre 🙂 .

Elkészültünk a Barátság-fával, igaz sajnos Kevin és Flóri hiányoztak, de szeretettel gondoltunk rájuk. Tenyereinket rajzoltuk körbe a levél formájának kialakításához, hogy még személyre szólóbb legyen az üzenet.

Ma elkészült a fánk is:

Az óravégén jó volt a kedvünk!