Társas kapcsolatok ápolása
A boldogságóra témáját képzőművészeti pedagógiai terápiás foglalkozáson dolgoztuk fel. Itt született az első kép, ahol a szív belsejében családtagok, kívül pedig barátok, ismerősök repülnek a lufikkal.
Anna hallássérült, most tanul beszélni. A vele kapcsolatban álló emberekről készült képeket beragasztottuk naplójába, így segítjük a kapcsolatteremtését társaival, felnőttekkel. Így válik a program mindennapjaink részévé. Hálásan köszönjük.
Montázs
A barátság erősít, gyógyít, felvidít.:):)
Miután elkészült a felvételünk, a „némafilmmé válását” testvér, szülő is segítette.
Olyan jó, hogy az iskolában is, az iskolán kívül is barátra lelhetünk!
A kapcsolatainkból egyre becsesebb, egyre értékesebb hálót szőhetünk:)
Ebben a hónapban a meseírást választottuk, így a gyerekek kis csoportokban alkottak történeteket az általuk kiválasztott zárómondathoz. Ezek közül mutatunk be egyet.
A sün és a cica
Találkozott egy cica és egy süni. Jó barátok lettek. De mikor együtt játszottak, a süni véletlenül megszúrta a cicát. Összevesztek, és a cica elment.
Egyszer, amikor sétált a cica, beleesett egy gödörbe. Véletlenül pont arra járt a süni, és észrevette, hogy régi barátja bajban van. A süni hozott egy indát, és lelógatta a cicának. A cica belekapaszkodott, és a süni felhúzta. Utána újra jó barátok lettek.
„Az ember néha nehezen jön rá, hogy mi s dolga egy jó barátnak.”
(Bianka, Viki, Csenge, Eszti 6.b)
Képekből montázs készítése
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kis falucska, ahol nagyon kevesen laktak már. A családoknak mivel gondot okozott a megélhetés, elvándoroltak a városokba, ahol munkát kaptak. Itt kezdtek új életet. Ebben a faluban lakott két család, akik nemcsak szomszédok voltak, hanem mindkét helyen élt egy-egy kisfiú. A két gyerek egyidős volt, egy osztályba járt és mióta megszülettek, elválaszthatatlanok barátok voltak. Mindent együtt csináltak: fociztak, kerékpároztak és tanultak. Egyszer csak bejelentette egyikük apukája, hogy elvesztette a munkáját, és elköltöznek. A két fiú hiába sírt, könyörgött, nem tudtak mit csinálni a szülőknek menniük kellett. Sokáig leveleztek egymással, aztán csak megszakadt köztük a kapcsolat. Eltelt pár év és Peti, aki a faluban maradt, a városba ment továbbtanulni. Nagy volt ám a meglepetés, hogy Jancsi, a régi barátja az osztálytársa lett. Újra közel kerültek egymáshoz, együtt tanultak, és Peti nem érezte magát olyan magányosan messze a szüleitől.
„ Ha két ember összetartozik, a sors összehozza őket.”
Írta: A jókedvű 2. osztály
A Csipetcsapattal megbeszélgettük a hozzájuk legközelebb álló felnőttek társas kapcsolatait. Akit mindenki ismert- a tanító nénit-, hozzá rajzolták meg a családját, rokonságát, közelebbi és a távolabbi ismerősi körét.