A havi téma közel állt a gyermekekhez, sokat beszélgettek róla az óvó nénikkel. A társas kapcsolatok jelentésének értelmezése közben a következő válaszok érkeztek a gyerekektől:
– társas játék, lehet együtt játszani
– beszélgetés, és mutatták is példaként, ahogy a szőnyegen körben szoktak ülni
– együtt rajzolni és színezni – ezt a lányok mondták
– anyának segíteni
– együtt próbálni, együtt táncolni, együtt készülni az ünnepi alkalmakra
Az óvó néni kérdésére, miszerint a társas kapcsolat csak jó lehet-e? – erre a gyermekek többsége rögtön igennel válaszolt, de volt aki elmondta, hogy otthon ha veszekednek a felnőttek, de utána kibékülnek.
Azt is említették, hogy előfordul, hogy amikor játszanak együtt, akkor összevesznek – erre is érkezett reakció: el kell kérni a játékot, és akkor nem lesz veszekedés.
Óvó néni megkérdezte, hogy ha új kispajtás érkezik, akkor hogyan fogadjuk? Mondták, hogy először bemutatkozni, erre az óvó néni rávezetésével megbeszélték, hogy először köszönni, aztán jöttek a gyermekek részéről a gondolatok: körbevezetni, megismerkedni, játszani vele.
Egy szituációs játékot beszéltek meg ennek kapcsán, ami egyben a havi választott feladat is volt. Erről készült a némi próbát követően a videónk is, mely bemutatja az új kislány első pár napját, és a fokozatos beszokást, barátkozást, elfogadást, a pozitív társas kapcsolatok kialakítását, építését.
A helyzetgyakorlatot könnyen megértették, javaslataikkal segítették a kisfilm megszületését. A csoporton tényleg látszik, hogy tudják, értik, és érzik a társas kapcsolatok fontosságát és lényegét. Jobb velük a világ! A felnőtteknek pedig követendő példa a gyermeki elfogadás, hozzáállás és szociális érzékenység, amit tanúsítanak egymás iránt.Boldog vagyok, hogy ilyen óvodásaink vannak!