Nálunk napi szinten beszélgetés tárgyát képezi, hogy egy adott helyzetben mi lett volna a helyes magatartás, viselkedés, hogyan alakulhatott volna másképp egy szituáció; min lehetne, esetleg kellene változtatni ahhoz, hogy eredményesebben tudjunk kommunikálni, vagy kapcsolataink ápolásban, fenntartásában sikeresebben működni. Ebből kifolyólag egy kicsit más nézőpontból közelítettük meg a havi feladatot.
Megtartottuk az „állati erősségeket”, azonban nem azt néztük meg, hogy a társas kapcsolatok tekintetében milyen tulajdonságok lennének kedvezőek. A gyerekeknek önmagukat kellett állati tulajdonságok alapján jellemezni. 40 darab, állatok által képviselt tulajdonságból választottak végül kettőt. Volt pozitív, negatív tulajdonság egyaránt, és érdekes volt számomra megtapasztalni, hogy milyen önismerettel, önkritikával rendelkeznek: őszintén vállalták, milyennek gondolják önmagukat. A két állat közül szinte mindegyiküknél megfigyelhető, hogy míg az egyik tulajdonság általános érvényű személyiségükre nézve, addig a másik inkább az éppen aktuális élethelyzetükre vonatkozó jellemvonást tükröz. Így lett egy pár a delfin-bagoly (intelligencia-bölcsesség), farkas-borz (falkahűség/agresszió-kitartás/bátorság), nyúl-bárány (félénkség-ártatlanság/szelídség), kutya-delfin (hűség-intelligencia), nyúl-méh (félénkség-szorgalom), róka-oroszlán (ravaszság-büszkeség), farkas-pók (falkahűség/agresszió-cselszövés/behálózás).
A Boldogságórák rengeteg beszélgetésre adnak lehetőséget. Előfordul, hogy elterelődünk a kiindulási pontunktól, de egy dolog mind az aktuális, „kötelező”, mind az éppen megvitatott témában közös: a középpontban mindig a gyerekek vannak.