Ebben a hónapban az \”Irkafirka\” és az \”Összehangoló\”I. relaxációs gyakorlatokat végeztük a csoportban. A témához ajánlott zenét- \”Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek\”- mozgással kísértük. Örömet, felszabadultságot láttam a gyerekek arcán. A sün irigy lesz c. bábjáték lekötötte a gyermekek figyelmét. A mese utáni beszélgetésen a kisebbeknek is volt véleménye az irigységről, a barátságról. Eredménynek tartom, hogy néhányan már beszédükben alkalmazzák a \”barátom\” kifejezést.
Társas kapcsolatok ápolása
Torda az iskolában, a művészeti csoportban és a judo közösségben.
A hónap témáját, a „társas kapcsolatok ápolását” népi játékok alapján dolgoztuk fel. Kiemelt feladatnak tekintettem a csoporton belüli kapcsolatok alakítását. Ezenkívül fontos szempontnak tartom, hogy a gyerekek elfogadják egymást eltérő tulajdonságaikkal együtt, mindezt közös élményekre épülő tevékenységek szervezésével igyekszünk megvalósítani, például a népi hagyományok, népi játékok felelevenítésével. A népi játékokat évszakokhoz, ünnepkörökhöz, életkorukhoz választjuk, nem csak a néphagyományok ápolását tekintjük fontos feladatnak, hanem az óvodás gyermekek világához is közel álló témák választását, ezzel is lehetőséget szeretnénk adni játékos ismerkedésre, táncra, mozgásra. A kutatási eredmények is alátámasztják, hogy a gyengébb képességgel rendelkező, kevésbé jó – a társadalom által elfogadott tevékenység-mintával rendelkező gyerekek fejlődésére is nagy hatással vannak a népi játékok. Lehetőséget adnak a gyerekeknek a hátrányaik ledolgozására, esetenként kortársaik túlszárnyalására is. Úgy gondolom, hogy a magyar népi játékok, táncok, a játék és a közösségi élmény útján eljuttatják a gyermekeket, kapcsolataik erősítéséhez a csoporton belül. A Maci csoportban kiemelt feladatunknak tartjuk, hogy a népi játékok is helyet kapjanak a mindennapi tevékenységekben. Óvodánkban hangsúlyt helyezünk rá, hogy a gyerekek egymással kedvesen, türelmesen beszéljenek. Ehhez igyekszünk mi az óvoda dolgozói pozitív mintát adni, valamint arra neveljük őket, hogy mindent beszéljenek meg egymással.
Folyamatosan fejlesztjük empátiás képességeiket, erre különösen figyelünk. Szeretnénk, ha elfogadnák egymást, valamint segítenének a bajban lévő társaiknak. Mindezt nem csak a novemberi hónapban tartjuk feladatunknak, hanem a teljes nevelési év során is. Ezek megvalósításához igen sok ötletet tudunk a Boldogságóra Programból meríteni.
„Vigyázzunk egymásra!”
A hónap témájának aktualitása napi rendszerességgel életünk része. Természetesen, most jóval tudatosabban figyeltünk egymásra, magunkra. Az adódó helyzeteket, eseteket talán mélyebben beszéltük meg a beszélgetőkörökben. A plakát elkészítése előtt így nem volt nehéz a gyermekeknek a legemlékezetesebb eseteket feleleveníteni, melyeknek tanulságai erősítik osztályunk közösségét és a társas kapcsolatokat. Számomra nagy élmény volt azokat a gondolatokat hallgatni, amikor a bajok megelőzésének módját fogalmazták meg a gyerekek, ami tulajdonképpen a saját osztályszabályunkban is pozitív formában van megfogalmazva.
Az egyik hetedikes órám után következtek az 5.C-sek, és meglátták Gauguin: Honnan jövünk? Kik vagyunk? Hová megyünk? című festményét kivetítve. Nagyon megtetszett nekik, és kérték, meséljem el, mit ábrázol a kép.
Így lett a novemberi projektmunkánknak az inspirálója ez a mű.
A mi alkotásunk két részből áll: az alap (melyet szintén jobbról balra kell „olvasni”) a négy évszakot ábrázolja, mely egyrészt az idő múlását jelzi, másrészt az emberi életszakaszokat. A gyerekek fantáziáját főleg a nyár és a tél ragadta meg: előbbi központi eleme az almafa, mely az élet, és a tudás szimbóluma a mi rajzunkon is. A tél az elmúlást jelenti nálunk, és akaratlagosan fekete-fehér színnel készült.
A szereplőket külön rajzolták meg a diákok, és életünk legelső, és legmeghatározóbb kapcsolatának bemutatásával indul – egy babáját ringató anyukával.
Tudjuk, hogy nincsenek mindenkinek barátai, és a mi gyermekkorban lévő (szerencsés!) szereplőnk is egy kisállat társsal bír.
Az almafás résznél a diplomázó diákok nem csak haverok, de mutatják, hogy tárgyak, fogalmak is fontos részei az életünknek (könyv, iskola, tudomány, vallás). És ebben a korban lesz kiemelt a szülőktől való elszakadás, illetve a saját család alapítása is.
Az ősz, az idősödő ember időszaka az anyagi jólétet jelenti – illetve erre a korra már saját lakással, autóval rendelkeznek az emberek.
Az élet záró szakaszában sokan magányosak lesznek, és a mi temetőnkben sincsenek látogatók. Ám a kapu előtt épített hóember, .és az utcán szánkózó fiú mégis életet visz a jelenetbe.
A lomtalanításkor utcára kitett festmény (a mini Gauguin kép) pedig azért került a művünkre, mert egyrészt így utalunk az ihlető festményre, másrészt arra, hogy számunkra a művészet egy olyan kapaszkodó, mely segít átvészelni a nehezebb időszakaszokat is.
A harmadik boldogságórát is zenehallgatással kezdtük. A hónap dala mindenkinek nagyon tetszett. Ezután a társas kapcsolatokról, barátságról beszélgettünk: mire jó a barátság? Milyen a jó barát? kérdésre szavakat gyűjtöttünk a táblánál. Értelmeztünk néhány közmondást, szólást a barátságról. Az óra második felében elkészítettük a barátságcsokrunkat. A barátságvirág közepébe írták annak a tanulónak a nevét , akit a barátjuknak tekintenek. A szirmokba a tulajdonságaik kerültek. A virágokat tetszés szerint díszítették. Végül csadaszép csokrot kötöttünk belőlük.
Plakátot készítettünk arról, hogy segítünk a nagymamának a bevásárlásban, hogy megvigasztaljuk a másikat, ha szomorú, hogy fontos a barátságot ápolni, hogy figyelmesnek kell lennünk egymással, és hogy együtt játszani jó!