A havi foglalkozás alkalmával a társas kapcsolatokról beszéltünk. Családról, barátokról. Miért is fontos a család? Sok érdekes gondolatot hallhatunk a beszélgető kör során.

Bagdi Bella: Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek című dalt már többször hallgattuk nagy kedvence a csoportnak. Önfeledten énekelnek.
Kisbarátom hogy vagy című kérdés napi rutinná vált. Sok ötletes választ gyűjtöttünk össze. A kevésbé aktív visszahúzódó gyermekek is szívesen részt vesznek ebben a játékban. Mesét bábokal adtam elő így még színesebbé téve.

Fő cél: Megtanítani a gyerekeket arra, hogyan figyeljenek egymásra, hogyan fejezzenek ki kedvességet, és hogyan alakítsanak ki jó kapcsolatokat.

Pedagógiai célok
• A pozitív társas viselkedés megerősítése.
• Az empátia, együttérzés és figyelmesség fejlesztése.
• A közösségi élmények és összetartozás örömének megélése.

A decemberi időszakban kiemelten foglalkoztunk a jó cselekedetek fontosságával, a feltétel nélküli segítségadás örömével, és azzal, hogy mit érzünk, amikor segítünk másoknak. A gyerekekkel közösen beszélgettünk arról, hogyan tudunk segíteni egymásnak, a felnőtteknek és a családtagjainknak. Megosztották, milyen házimunkában szoktak részt venni otthon, és arra bíztattam őket, hogy próbáljanak meg még több segítséget nyújtani szüleiknek. 1-1 beszélgetés alkalmával örömmel számoltak be arról, ki milyen módon segített otthon, ezzel is megerősítve bennük a segítő szándék értékét.
Az otthoni tevékenységek mellé egy kis játékos feladatot is kaptak, amelyet örömmel teljesítettek. Csoportszinten is sokféle játékos formában gyakoroltuk a jó cselekedeteket. Játszottunk például zokni- és kesztyűpárosító játékot, amely a házimunka gyakorlását segítette elő. Szívecskéket készítettünk, amelyeket beteg gyerekeknek küldtünk el, ezzel is erősítve a gyerekekben az együttérzést és az önzetlen segítség fontosságát. Ezt követően angyalkákat színeztünk, majd közösen megtanultunk egy arcmasszírozó mondókát, amit többször is elismételtünk, miközben finoman masszíroztuk az arcunkat. A gyakorlat energizáló hatása érezhető volt a gyerekeken: frissebbek, tevékenyebbek lettek, könnyebben koncentráltak a különféle feladatokra, ezért ezt a mondókát szívesen használtam különböző tevékenységek előtt.
Különösen nagy élményt nyújtott a „Jó királylány – jó királyfi” játék, amely során a gyerekek szívecskéket gyűjthettek a jó cselekedeteikért, és a legtöbb szívecskét szerző gyermek elnyerhette a „Jószívű királyfi” vagy „Jószívű királylány” címet. Ez a játék segített abban, hogy a gyerekek még inkább értékeljék a jóindulatú viselkedést és törekedjenek az együttműködésre.
A foglalkozásokon sok olyan játékot játszottunk, amelyekben megmutathattuk, hogyan tudunk kedvesek lenni egymással, és hogyan fejezzük ki a szeretetünket.
Az „Adni-kapni” játékban a gyerekek párokban dolgoztak együtt, és egymásnak adogattak egy plüssállatot, egyszer alul, majd magas tartásban visszaadva, körforgásos ismétléssel. Ez a játék nemcsak a mozgáskoordinációt fejlesztette, hanem a közös élményeken keresztül erősítette a társas kapcsolatokat is. Az „Ajándékozós” játék során a gyerekek olyan nem tárgyi ajándékokat adhattak egymásnak, mint egy mosoly, ölelés, simogatás vagy kézfogás. A „Nyomozós” játék célja az volt, hogy titokban végezzenek el valamilyen jó cselekedetet otthon – például elpakolják a játékaikat vagy kivigyék a szemetet –, és hagyják, hogy a szüleik kitalálják, ki volt a titkos jótevő.
A tevékenységemet az arcmasszírozós mondókával indítottam, amely segített a ráhangolódásban, a nyugalom megteremtésében és az energiaszint növelésében. A gyerekek a„Didergő király” című mesét, amelyhez kapcsolódóan beszélgettünk a történet tanulságairól és az empátia fontosságáról. Emellett az „Egyszer egy királyfi” című dalt is meghallgattuk, amelynek szövegét közösen értelmeztük, hiszen annak tartalma nehezebben érthető a gyerekek számára.
Összességében a hónap során megélt közös élmények, a jó cselekedetek gyakorlása és az együtt töltött tartalmas idő mind hozzájárultak a gyerekek szociális és érzelmi fejlődéséhez, valamint ahhoz, hogy egy elfogadóbb, segítőkészebb közösséget formáljunk.

November hónapban kiemelt figyelmet fordítottunk a társas kapcsolatok fejlesztésére a Csillag csoportban. Célom az volt, hogy a gyermekek megtapasztalják, milyen jó érzés együtt lenni, együtt játszani és közösen sikereket elérni, miközben egyre jobban alkalmazkodnak egymáshoz és megtanulnak egymásra figyelni. A hónap során olyan játékokat és tevékenységeket kínáltam számukra, amelyek erősítették a közösséghez tartozás érzését, elősegítették a barátságok kialakulását és mélyülését, valamint fejlesztették az empátiát és az érzelmi kifejezőképességet.
A közös játékok során különféle mozgásos és szóbeli feladatokat végeztünk, amelyek során a gyerekek megtanultak odafigyelni egymásra, közösen nevetni, örülni, és olykor egymást támogatni is. A „Postás játék”, az „Adj tovább egy ölelést”, valamint a „Rajzolj a hátamra és add tovább” játék során az érintés, az utánzás és a figyelem vált központi elemmé, miközben a gyerekek közösen élték meg az élményt, hogy milyen jó másokra hangolódni. Nagy sikere volt a „Béka van a kezemben” játéknak is, amelyben egy kisbéka „ugrott” kézről kézre a taps segítségével – a játék nemcsak szórakoztató volt, hanem segített a ritmusérzék, a figyelem és a szabálytudat fejlesztésében is.
A „Kézfogó játék” során a gyerekek egymás kezét fogva különböző formákat – például kört, csillagot, szívet vagy háromszöget – alkottak, miközben megtapasztalták, hogy összefogással milyen különleges dolgokat hozhatnak létre. A „Barátságfonal” játék különösen megható élmény volt: egy hosszú fonalat adtak egymásnak és minden gyermek elmondta, miért éppen azt a társát választotta, akinek továbbadta a fonalat. A játék végére egy látványos háló született, amely vizuálisan is megjelenítette, mennyire összekapcsolódnak egymással.
A hónap egyik újdonsága volt a Szívmanó érzelemkártya, amely játékos módon segítette a gyerekeket abban, hogy felismerjék, megnevezzék és kifejezzék saját érzéseiket, miközben megtanulták elfogadni és tiszteletben tartani mások érzelmeit is. A játék során a társas kapcsolatok mélyültek, a barátságok erősödtek, és egyre inkább megjelent az egymás iránti elfogadás, megértés és empátia.
A vizuális tevékenységek során a gyerekek egy közös nagy lapra rajzolták fel azokat a dolgokat, amelyeket szeretnek, vagy amelyek számukra örömet jelentenek: szíveket, szivárványt, virágokat, csillagokat. Az alkotás közben sok beszélgetés zajlott, és jól érzékelhető volt, hogy milyen színes és gazdag a belső világuk, valamint hogy mennyi mindent osztanak meg egymással, ha megfelelő teret és időt kapnak erre.
A hónapot a Bagdi Bella: „Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek!” című dal közös meghallgatásával és éneklésével zártuk. A közös éneklés és mozgás felszabadító élményt nyújtott, amely egyszerre volt szórakoztató és mélyen érzelmi töltetű is.