„Mindenki hallja, hogy mit mondasz, a barátok meghallják azt, amit mondasz, de az igazi barát figyel arra is, amit nem mondasz ki.”
/Szókratész/
Társas lények vagyunk, szükség van a közösségre, barátokra, kapcsolatokra. Társas kapcsolataink formálják személyiségfejlődésünket, s hozzájárulnak testi- lelki- szellemi jóllétünkhöz. Jó kapcsolataink ápolása nagyon fontos boldogságfokozó stratégia. Minden boldog kapcsolat alapja a Szeretet! Szükségünk van egymásra, s ezt igyekszünk tudatosítani a gyermekekkel. Szeressék egymást, segítsék egymást, legyenek jó baráti kapcsolataik az óvodában is.
Társas kapcsolatok ápolása
Miért kellenek barátok?
Naftalin, a törpe ma is magányosan sétálta körbe birtokát, hiszen valamiért egy ideje senki feléje sem nézett.
Egyedül elindult az erdőbe gombászni. Vele szembe jött Gömbi, a süni, kérdezte:
– Segíthetek?
– Nem, nem kell!
Ment, mendegélt tovább magányosan. A kosara tele volt gombával, ami rettentő nehéz volt. Ezt meglátta Gyuszi, egy nyuszi.
– Átvegyem a kosarat, Naftalin?- kérdezte a nyúl.
– Nem, nem kell, hagyjál békén! – morogta a törpe.
– Jól van, akkor megyek répát szedni! – válaszolta a tapsifüles és elszaladt sértődötten.
A törpe vonszolta tovább a kosarát. Egyszer ott termett előtte Misi, a mókus. Ő is megkérdezte:
– Segíthetek valamiben?
– Nem, nem és nem! Miért nem hagytok engem békén?
A mókus eltűnt egy pillanat alatt.
A törpe dühösen cipelte tovább a kosarát, nem nézett a lába elé, és – HOPP! – megbotlott egy gyökérben, bebukfencezett egy mély árokba.
– Még ez is? Csak velem történhet meg!
Akkor hangosan kiabálni kezdett:
– Segíííítség! Segíííítség!
Ezt meghallotta egy kis veréb, aki hírét vitte az erdei állatoknak. A süni rohant a veremhez, de sajnos egyedül nem volt elég a segítséghez. Szólt a nyuszinak, de ketten sem tudták kihúzni a törpét. Odahívták a mókust, akinek a segítségével kirántották Naftalint az árokból.
A törpe valami -köszönöm- félét mormogott az orra alatt és hazaindult.
Otthon az üres ház várta. Rájött arra, hogy társakkal könnyebb az élet. Elhatározta, hogy rendez egy vacsorát, meghívja a segítőkész állatkákat. Megkérte a verebet, vigye el a meghívókat. Sorra érkeztek a vendégek. Gömbi egy almát hozott ajándékba, Gyuszi egy répát, Misi egy tál mogyorót, Vili, a veréb egy dalt énekelt nekik.
A vacsora nagyon jó hangulatban telt, Naftalin már nem morgott.
– Köszönöm, hogy itt voltatok, igazi barátok vagytok!
Másnaptól együtt töltötték a napjaikat az erdőben.
Minden jó, ha jó a vége!
Készítette: Sára, Bíborka, Villő, Nóri, Panka, Iza, Adrián, Emil, Marci, Máté, Béci, Nándi, Milán 3. b osztályos tanulók
Minden jó, ha jó a vége!
Kálmánházi Benedek Elek Általános Iskola
Vázlatpontok:
Legfontosabb társas kapcsolataink a boldogságunk szempontjából
A jó kapcsolatok kialakításának, ápolásának módjai
Az osztálytársi kapcsolatok építése, javítása
Megkértem a gyerekeket, hogy az adott séma alapján írjanak levelet kedves barátjuknak, melyben a pozitív gondolatok, és tulajdonságok kaptak szerepet.
„Szeretem benned azt, hogy…”
„Tudom, hogy képes vagy…”
… embernek tartalak.”
„Bízom benne, hogy megőrzöd ezeket a jó tulajdonságaidat!”
Ilyen, és ehhez hasonló mondatokból alkották meg egyéni elképzeléseiket a gyerekek. Természetesen ezzel a feladattal a társas kapcsolatok fontosságán túl,a levél formai követelményeit is gyakoroltuk. A levelet aztán megcímezték társuknak, majd átadták egymásnak szánt levelüket.
A csoport tagjaival ráhangolódtunk a hónap dalával a foglalkozásra,majd az aláírásgyűjtéssel folytattuk munkánkat. Miután megismerték a gyerekek egymás tulajdonságait, képességeit és érdeklődési körét, készítettek egy önarcképet. A kép köré társaik az adott tanuló jellemzőit gyűjtötték össze az előző feladat alapján. Közben jókat viccelődtek, hiszen eddig nem ismert tulajdonságok is felszínre kerültek.
A foglakozást úgy kezdtük, hogy körbe ültünk, majd megbeszéltük kivel is vagyunk mi nap mint nap kapcsolatban. Ezek hangzottak el: család, osztálytársak, barátok, tanárok. Majd mindenkinek mondania kellett a tőle jobbra ülő társáról egy jó tulajdonságot, egy kedves szót. Ami eszébe jutott a gyerekeknek: kedves, jószívű, segítőkész, aranyos, jó barát, jó társaság és ügyes. Majd rajzolással elkészítettük a tablónkat, sőt közben volt időnk gondolkodni és megírtuk Naftalin a törpe meséjét is. Élvezték a gyerekek a meseírást, mindenki egy-egy mondattal egészítette ki, így született meg a mű.
A novemberi Boldogságórát a Társas kapcsolatok témáján belül a barátságra építettem. A gyerekekkel meghallgattuk és együtt énekeltük a hónap dalát. Pozitív megerősítésnek Szókratész idézetét választottam, melyet értelmeztünk az óra következő részében. Majd a csoportok külön- külön elkészítették a “ barátságötös”- t. A tulajdonságok alapján találtuk ki, hogy kire jellemzőek. Nagyon jól éreztük magunkat👍🏻🤗
A kollégiumi csoportfoglalkozás keretében a barátság témáját dolgoztuk fel: barátságok érzelmi jellemzőiről beszélgettünk, arról, hogy mi szükséges a jó és tartós barátsághoz.