Ma a Bambi csoport elsős kisdiákjai a társas kapcsolatok gyakorlásáról beszélgettek: fánkot ettek, kívántak, és elfújták a gyertyát rajta. Megbeszéltük, milyen fontos az osztályközösségben a kedvesség, a barátság, és hogyan lehet átvészelni a jó és a rossz napokat együtt.
Társas kapcsolatok ápolása
November hónapban a társas kapcsolatok fontosságáról beszélgettünk.
Kiderítettük, hogy kik lehetnek az életünkben támogató kapcsolatok: rokonok, barátok, tanárok stb.
Hogyan ápoljuk ezeket a fontos kapcsolatokat, mit teszünk azért, hogy kölcsönös, jó viszonyról beszélhessünk.
Majd a gyerekek körberajzolták a kezüket, minden ujjuk egy-egy fontos kapcsolatot szimbolizált, így ezeket megrajzolták, feliratozták.
Boldogság hét: társak, barátságok, kedvességek (3.lépcsőfok)
A Márton-napi történetet, annak értékközvetítő (szerénység, jóság, kedvesség, barátság…) szerepét ismertettem meg minden kisgyermekkel valamilyen formában. Közösen tornáztunk, libasorban jártunk különböző göröngyös utakon. Sokféle kézügyességi feladatokkal ismerkedtünk: térbeli libákat, „libabarátokat nyírtunk, ragasztottunk; „barátságnyakláncot” fűztünk tésztából, lámpást készítettünk, mely elvezetett bennünket a jó út felé, s a végén a lámpás melegénél érezhettük az összetartozást jelképező tűz melegségét. Zsíroskenyeret kentünk egymásnak, mikor megéheztünk, átadva a másik pajtásunknak kedvességből, így hangsúlyozva az egymás iránti szeretetünket és kedvességünket. A „szeretetnyelven” (kártya) igyekeztünk kifejezni érzéseinket és megfogalmazni, mi tetszik a másikban, milyennek látjuk egymást. Zárásként „barátságpárnát” készítettünk és zenés, táncos mulatsággal zártuk a hetet. Minden pillanatát élveztem a hétnek, hiszen együtt lehettünk és egymást segíthettük mindenben.
A héten a „Boldog Óvoda” címről szóló oklevelet is átvettem, így nagy szeretettel folytathatom az idei nevelési évben is a boldogságórákat a gyerekek nagy-nagy örömére.
Novemberben a Boldogságóra középpontjában a barátság, együttműködés és a közös élményekkel “ismerekedtünk”. A foglalkozás elején gondolat ébresztő beszélgetéssel indítottunk, ahol a gyermekek megoszthatták, hogy mit is jelent számukra segíteni, játszani vagy együtt nevetni. Már ez a rövid beszélgetés is jó hangulatot teremtett és megalapozta az óra további részét.
A “Világ Legnagyobb Tanórájához” csatlakoztunk, amelyhez falevelet gyűjtöttünk és megcsodálhattuk ugyanazon fától származó levelek sokszínűségét. Nap folyamán levélnyomatokat készítettünk belőlük és megalkottuk a Kerecsen sólymot, ahogyan mi elképzeltük az otthonában, biztonságban megpihenve. A gyerekek lelkesen dolgoztak, egymást segítve formálták a közös képet.
A tenyérlenyomatos „csodaszív” plakátunk elkészítése élményekkel teli színes pillanat volt számunkra. A “polipjátékunkat” most sem hagytuk ki a játékainkból. Szemmel látható volt, hogy a gyermekek egyre jobban figyelnek egymásra és együttműködve oldják meg a feladatot. Az óra zárásaként “Ellazulni, jaj de jó” zenés relaxáció lehetőséget adott lecsendesedésre és a jó hangulatban való búcsúzásra.
Záró gondolatként még hozzáfűzném, hogy a novemberi Boldogságóránk során a falevél-nyomatok, a „csodaszív” közös elkészítése, Kerecsen sólyom otthonának megalkotása, játék és a relaxáció mind hozzájárultak ahhoz, hogy a gyermekek és a mi a kapcsolatunk mélyüljön és ragaszkodunk már az órához, várják, várjuk. Az óra érzékenyen mutatott rá, hogy a közös élményekből épülő társas kapcsolatok adják a közösség biztonságának és örömének alapját.
A tevékenység kezdetén elmondtam a gyermekeknek, hogy az embernek szüksége van a közösségre, a kapcsolatokra, barátokra, ami nemcsak a lelki jólétünk miatt, de az egészségünk szempontjából is igen fontos. Ezt követően még mindig körben ülve minden gyermek megkérdezte a mellet ülőtől, hogy: „kis barátom, hogy vagy?”. A beszélgetés már önmagában is fejlesztette az érzelmi tudatosságot, kommunikációs készséget. A beszélgetőkört követően A három kő és a híd c. mesét adtam elő a gyerekeknek mókus kesztyűbáb és kavicsok segítségével. Ezt követően három gyermek, akik a követ jelképezték egymás mellé álltak, és eljátszottuk, hogyan segítettek a kis mókusnak átjutni a túloldalra. A mesét követően minden gyermek kiszínezte a barátság jelét, amit felragasztottunk egy közös plakátra, amire rákerültek a barátságvirágok is. A virág szirmait, közepét a gyermekek saját maguk vágták ki, melynek közepébe rajzolták a jelüket, a szirmokra pedig a barátok jelét. A kézműves tevekénységet követően közös várépítés következett, melybe minden gyermek nagyon szívesen bekapcsolódott. A tevékenységet Bagdi Bella: Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek c. dalával zártuk. A gyerekek önfeledten táncoltak, énekeltek, ölelték egymást. Nagyon jó érzéssel töltött el, látva, hogy a csoportba járó gyerekek mennyire szeretik egymást, hogy kimondták egymásnak, hogy a barátod vagyok.
A téma feldolgozása során kiemelt szerepet kapott a csoporton belüli biztonságos légkör megteremtése, hiszen a gyermekek csak akkor tudnak kapcsolódni egymáshoz, ha érzelmileg biztonságban érzik magukat. A foglalkozások alapja a pozitív megerősítés, a bizalom, az elfogadás és a kapcsolódás örömének hangsúlyozása. A tevékenység során a hangsúly a közös élmények megteremtésén volt.
A gyermekek kis csoportokban vettek részt, amelyek segítették az együttműködés, a segítségnyújtás és a kommunikáció gyakorlását. A közös játék (várépítés) lehetőséget teremtette arra, hogy a gyerekek természetes módon tapasztalják meg az egymásra figyelés és az egymást támogató viselkedés jelentőségét. A boldogságóra eredményesen járult hozzá a gyermekek szociális kompetenciáinak fejlődéséhez. A közös élmények, a kooperatív játékok és a pozitív kommunikáció gyakorlása erősítette a csoportkohéziót, és elősegítette a támogató, elfogadó légkör kialakulását. A gyerekek egyre tudatosabban fordultak társaik felé, fejlődött az együttműködési készségük, az empátiájuk és a konfliktuskezelési stratégiáik.
Fábiánsebestyéni Arany János Óvoda,Közművelődési Intézmény és Könyvtár
A mese és a dal meghallgatása után hosszasan beszélgettünk arról, hogy kik azok a személyek a környezetünkben, akikkel szeretünk együtt lenni.Közös programokon réazt venni.Minden kisgyermek le is rajzolta a számára kedves társait.
A társas kapcsolatok a témánk ebben a hónapban.
Az egyik kiemelt sor felkeltette az érdeklődésemet amely így szól:
A boldogabb emberek szorosabb kapcsolatot ápolnak!
Édesanyaként is erre törekedtem hogy a gyermekeim boldog felnőttekké váljanak és ugyanezt a pozitív életszemléletet vigyék tovább a családjukban.Már az óvodáskorú gyermekek körében is megfigyeltem ,hogy van néhány olyan gyermek akik sokkal fogékonyabbak a körülöttük lévő világra és ezt az érzelmeikkel ki is tudják fejezni:
sokan dicsérnek vidámabbak és kiegyensúlyozottabbak.
A foglalkozás bevezető relaxációját a heti mese- vers anyagához választottam mivel minden sorát mozdulatokkal kísérjük: 14.
“Meglengettem a akarom pedig alig akarom” nagyon élveztek a gyerekek és így sikerült ráhangolódni a mai foglalkozásunkra is.
Pihenésképpen meghallgattuk Bagdi Bellának a témához kapcsolódó dalát ,Ha boldog vagy mutasd meg mindenkinek
Nagy sikere volt a gyerekek körében kb háromszor hallgattuk meg és kérték ,hogy ha lehet akkor minden nap hallgassuk meg!
Ezután megépítettük az állatkertet közben beszélgettünk arról, hogy mennyire fontos az állatokkal való törődés és hogy mi miben tudunk segíteni!
Közben elmondták a gondolataikat hogy kinek mi okoz boldogságot(anyukám megtanít varrni ,jól megy a korcsolyázás és nagyon sok barátom van a csoportban) néhányat idéztem.
Nagyon hálás téma és éreztem a gyerekeken fontos ,hogy erről beszéljünk hiszen a boldogság
alapja az életünknek.
Úgy érzem sikerült a havi témánkat megvalósítani.
Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde Nagykereki Tagóvoda
A havi boldogságórán nagyon kellemes, vidám hangulatban telt a közös időnk. A mese felolvasása után megbeszéltük, mi volt az igazi „orvosság” Pankának, majd a színezőt követően kiraktuk a puzzle-szíveket. Ezután minden gyermek kipróbálhatta a magammal hozott kolompot, hogy meghallhassák, milyen is a valódi kolompszó, ami nagy élmény volt számukra. A foglalkozás végén mindenki megkapta a saját erősség-jutalom kiskártyáját, miközben Bagdi Bella Ha boldog vagy című dalát hallgattuk, amit a gyerekek nagy örömmel fogadtak. Az egész óra szeretetteljes, játékos és örömteli légkörben zajlott.
Novemberi boldogóra témánk a baráti kapcsolatok ápolása volt. Tevékenységünket Bagdy Emőke: Az én hangom relaxációs gyakorlatával kezdtük, ami úgy zajlott, hogy elkezdtem egy hangon zümmögni, dúdolni, és a gyerekek becsatlakoztak ugyanazon a hangon, és mikor feljebb mentem, vagy lejjebb a hangszínnel, vagy épp erősítettem vagy halkítottam, akkor is követtek hangjukkal. Nagyon jó, érdekes élmény volt az együtt hangzás gyakorlása. Aztán következett a „Nyuszi pajtás, hogy vagy? c. körkérdés, ami után megbeszéltük, mennyire jól esik, ha törődnek velünk, érdeklődnek irántunk. Beszélgettünk a barátságról, a barátok fontosságáról, hogy segítenek a bajban, együtt örülnek velünk, vígasztalnak…stb. Az okoska botocska c. mesét meséltem el nekik, amiből ők is láthatták – és utána beszélgetőkörben meg is vitattuk-, hogy a süni mennyire jó barátja volt a nyuszinak, elsoroltuk, milyen helyzetekben segített rajta. Aztán következett a barátságfánkra a barátságmadarak elkészítése. Itt az volt a cél, hogy a madárkák közül a barátok egymás mellé üljenek az ágakra. A végén egy nagy madárraj kerekedett, akik egymás mellett, szorosan helyezkedtek el a fán, ez is azt mutatja, hogy sok barátsággal teli, összetartó csoport a Csigabiga csoport.
Irkafirka relaxációs gyakorlattal kezdtük meg a foglalkozást. Egészséges hét keretein belül, a Babóca csoporttal egy fűszeres, sütőtökös, zabpelyhes kevert sütit készítettünk cukor hozzáadása nélkül. Minden apró kéz kivette a részét a „munkából”. Kevertek, kavartak, turmixoltak, fűszereztek. Szépen mindenki kivárta türelmesen a sorát, segítettek társaiknak, a kisebbeknek egyaránt. Már óvodás éveikben megtanulják, hogy a segítséégnyújtás milyen fontos szerepet tölt be a mindennapjainkban.
Az óvodában alkalmanként előfordul, hogy csoportösszevonásra kerül sor, ilyenkor a saját csoportjaink más-más óvó nénikkel és dajka nénikkel vannak a csoportokban, vagy mennek úszásra, vagy egy-egy óvodán kívüli előadásra. Figyelünk arra, hogy a gyerekek más csoportok pedagógusaival is bizalmi kapcsolatokat tudjanak kialakítani. Mi most úgy ápoltuk ezeket a kapcsolatokat, hogy a frissen kisült süteménnyel kedveskedtünk a vezető óvónőnek, az óvó néniknek, a dajka néniknek, a takarító néniknek, a titkárnőnek. Minden itt dolgozó nagyon örült ennek a kedves gesztusnak, de szerencsére a sütemény is finomra sikerült. A maradék sütit együtt elfogyasztottuk az ebéd után.
A héten még szülinaposaink is voltak a csoportban, ilyenkor koronát adunk az ünnepeltekre, éneklünk nekik, mondunk nekik néhány jókívánságot, ez mindig összehozza a gyerekeket a szabad foglalkozások alatt.