Mese a magányos törpéről
Naftalin, a törpe ma is magányosan sétálta körbe a birtokát, hiszen valamiért egy ideje senki feléje sem nézett.
Egyszer csak megunta az egyedüllétet és elindult cimborát keresni. Ment mendegélt hét nap és hét éjjel, amikor egyszer csak meglátott egy másik törpét, aki beszorult egy odúba. Naftalin odament és segített neki kiszabadulni. A másik törpe megköszönte és elszaladt.
Naftalin tovább ment magányosan, de egyszer csak egy gödörbe találta magát. Sikoltozott, kiabált segítségért. Ezt a sikoltozást meghallotta az a törpe, akit Naftalin korábban kimentett az odúból. Odament Naftalinhoz és ezt mondta: ”Jó tett helyébe jót várj!” és kihúzta őt a gödörből. Naftalin megköszönte, erre a másik törpe így szólt: „ Itt a kezem nem disznóláb! Legyünk barátok!”
Így történt, hogy a magányos törpe barátra lelt.
Társas kapcsolatok ápolása
Dánszentmiklósi Ady Endre Általános Iskola és AMI
A gyerekek párban készítettek fotóalbumot,amely 5 vagy annál több „képet” tartalmaz társas kapcsolataikról.(szülővel, baráttal, osztállyal stb.)
Marcali Noszlopy G. és AMI Mikszáth Kálmán Utcai Általános Iskolája
Beszélgettünk a családról, barátokról, osztály és edző – társakról, végül rajzos fotóalbumot készítettünk.
November, A Kapcsolatok hónapja
A kapcsolatok, a barátok hónapja ez, ami kicsit könnyebb az óvodás korosztály számára, hiszen ez az alapja a jó óvodás együttlétnek. A relaxáció most zenére történt, ami tulajdonképpen bevezette őket a témába. A zene Hahó együttes Barátság című dala. A mese Egy barátság története, mely mackó Lackóról, és Mézlopó Ferkóról szól. A történet több barátságot is felölel, melyben a barátok segítik egymást, és nem haragszanak egymásra, megbocsájtanak. A mese elhangzása után beszélgettünk arról, hogy barátság kik, és milyen körülmények között jöhet létre. Elég könnyen kiderítettük, hogy a szülők is, felnőttek is, pedagógusok is lehetnek a gyerekek legjobb barátja. Bagdi Bella Tükördala, és a Jobb veled a világ szinte minden nap elhangzik, nagyon szeretik a gyerekek. Olyan játékot játszottunk, amit Gőbel Orsolya könyvéből szedtem, vagyis, hogy a gyerekeknek, miután „ragasztót” kaptak a kezükbe, különböző testrészeiknél össze kellett tapadni a társukkal, és így kellett helyet változtatniuk. A térdüknél, homlokuknál, mellkasuknál, talpuknál, csípőjüknél. Utána megbeszéltük, hogyan érezték magukat a feladatban. Milyen színű volt a ragasztójuk, és mi volt a legnehezebb feladat. A feladatlap színezője jól összefoglalta a barátság lényegét, és mivel mindet fontosnak találtuk, mindet kiszíneztük. Szerdán bábelőadást nézhettek meg a gyerekek, az Aranyszóló Pintyőkét, ahol pont arról hallhattak mesét, hogy csak a mások segítsége, jóindulata által lehet nyerni, illetve sikerülhet küldetésünk. A legjobb az volt, hogy ezt el is mondták. A szerdai nap szomorú is volt számunkra, mert el kellett búcsúztatnunk egy kedves csoporttársunkat, másik óvodába ment. Így a jó barátság negatív oldalát is megtapasztalták, vagyis milyen nehéz elveszíteni valaki barátságát. Egy kis Tulipán babát kapott ajándékba, hogy ne felejtsen el minket, és jöjjön el hozzánk vendégségbe máskor is. A búcsúzáson közös játékokat játszottunk, párválasztóst, ahol persze, hogy mindenki a barátját választotta (Kacsa-liba. Ajtó-ablak nyitva áll…). Hajtogattunk szívecskét, amit oda lehetett adni valakinek, és barátság karkötőt is készítettünk, de ezt a picik nem akarták másnak adni, megtartották maguknak. A Barátság körhöz szinte mindenki színezett babát, ezt az öltözőben raktuk ki, mert ezt a szülők is láthatják. A szülők felé a feladat az volt, hogy mindenki hozza el otthonról a kedvenc meséjét szóban, vagy nyomtatott könyv formájában, amiről anya, vagy apa mesél otthon. A feladat népszerű volt, így minden nap volt mese a gyerekek részéről, vagy úgy, hogy a könyvéből meséltünk, vagy belelapoztunk. Sajnos derült ki konkrétan olyan is, hogy nem mesélnek mindenkinek vagy ritkán, vagy egyáltalán nem.
A jövő héten kirakjuk a lépcsőre a jelzést, hogy a kapcsolatokról beszéltünk, és mindenki vihet is haza egy ilyen emblémát, csak ki kell színezze magának. Erre már nem volt idő a héten.
A nagy tanulsága a hétnek az volt, hogy a gyerekek a barátságot az óvodára redukálták le, ezt nekem kellett rávezetéssel kibővíteni, és hogy a gyerekek egy része nem tud megnevezni barátot, vagy olyat nevez meg, aki éppen a közelében ül. (Ezt sajnos tudtuk, de most valahogy ebben a tanévben 6-7 kisgyerekről van szó, ami sok egy csoportban.) Ja, és hogy mi, pedagógusok is a gyerekek barátai vagyunk!!
Ebben a hónapban sokat beszélgettünk a gyerekekkel a társas kapcsolatokról, a barátságról. Megfogalmaztuk, milyen egy jó barát, miben tud segíteni nekünk, hogyan teheti szebbé az életünket. A gyerekek lerajzolták a legjobb barátjukat és barátság nyakláncot készítettünk egymásnak.
Stevan Sremac Á.I. Emlékiskola
Naftalin, a magányos törpe meséjéhez kétféle folytatást is írtak a tanulók.
Táncsis Mihály Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola Kanizsai Dorottya Általános Iskolája
A társas kapcsolatok témakörében a harmadikosokkal a családról beszélgettünk. Arról, hogy az anyai szeretet végtelen, és a családod az, akikre bármikor számíthatsz, bármi történik is veled. Közben elkészült különleges fotóalbumunk is.
Barátságötös: A tanulók megfogalmazták az öt számukra legfontosabb dolgot, amitől egy barátság jól működhet és gondolataikat a körberajzolt kezükre írták.
A társas kapcsolatok
A foglalkozás elején megbeszéltük, hogy mennyire fontosak a kapcsolatok az életünkben. A gyerekek kiszínezték a munkafüzet 15. oldalán található feladatot. Kártyáztunk, majd az óra végén meghallgattuk a hónap dalát.
Ezen az órán csoportban dolgoztak a gyerekek, attól függően, hogy melyik társas kapcsolatot szeretnék megörökíteni. Ezen kívül az egyik csoport elkészítette a barátság ötöst és a fontos embereket. Majd mindegyik csoport beszámolt arról, hogy mit ábrázoltak és miért volt ez számukra meghatározó. Majd mindenki magfogalmazott egy pozitív gondolatot a csoportjukról, illetve a közösen végzett munkájukról. Munka közben, lazításképpen, pedig nagyon élvezték a hónap dalát.