A fotóalbum elkészítése után a gyermekek azt mondták, hogy próbálkozzunk meg a meseírással is, úgyis mesemondó versenyre készülünk.
Visszacsatolásként megnéztük az elkészült fotóalbumot, melyet büszkén mutattak meg mindenkinek, aki az osztályba jött. Megbeszéltük (tudatosítottuk), hogy a jó dolgok és élmények mindig valakihez kötődnek (barát, osztálytárs, testvér, anya, apa, rokonok, tanár bácsi…)
Bevezető, ráhangolódó gyakorlatként pókhálót csináltunk. A gombolyagot tetszés szerint valamelyik társunknak adtuk és az alábbi mondatot kellett befejezni: Ha magányos vagy, akkor….
Miután sokféle módom „felvidítottuk” egymást, rátértünk a meseírásra. Mindenki részt vett az ötletelésben, az írást is rögtön elvállalta egy írni nagyon szerető kislány.
A lelkesedést mutatja, hogy kitalálták rajzoljuk is le. A mese tanulságát is találóan megfogalmazta az egyik fiú:
„A jó barát sokat ér!”
Zenehallgatással és tánccal zártuk a jó hangulatú foglalkozást.

A társas kapcsolatok témakör feldolgozását, a feladatok megoldását ebben a hónapban a Boldogságóra képzés elvégzése után valósítottuk meg az osztályommal. Persze ez nem azt jelenti, hogy előtte nem foglalkoztunk a boldogsággal, a társainkkal, nem relaxáltunk, játszottunk, meditáltunk. Egyszerűen csak azt, hogy szerettem volna a képzésen szerzett tapasztalataimat, az ott tanultakat felhasználva tudatosan felépíteni a foglalkozásokat. Nagyon örülök, hogy részt vehettem a képzésen, mert most már komplex módon látom a programot, sok pozitív élménnyel gazdagodtam, melyet igyekszem átadni a gyermekeknek is. Társas kapcsolataink meghatározóak az életünkben bárhol vagyunk is. Az, hogy hogyan érezzük magunkat a bőrünkben attól is függ, hogy kik vesznek körbe minket:kivel beszéljük meg örömünket, bánatunkat, kik segítenek és mi kinek segítünk.
A foglalkozásokat mi mindig közös relaxációval és játékkal kezdjük. Ez segít abban, hogy egymásra figyeljünk és a jó hangulatot is megalapozza. Ezt követően közös beszélgetéssel és fényképek nézegetésével felidéztük azokat a pillanatokat, amik fontosak voltak az életünkben, jól éreztük magunkat (pl. kirándulás, szülinap megünneplése, sportverseny, Halloween party…). Zenehallgatás közben mindenki megrajzolta a számára legfontosabb eseményt és személyt, amire jó volt visszaemlékezni, mert nem volt egyedül.Megfogalmaztuk és röviden le is írtuk. A fotókból egy szép album kerekedett, amire jó szívvel gondolunk.Érdekes, hogy túlsúlyban voltak az iskolában szerzett élmények és kapcsolatok. ennek egyrészt örültem, mert így 4. osztályra tényleg jó kis közösséggé váltunk, másrészt elgondolkodtatott az otthoni kapcsolatok milyenségét illetően. A foglalkozást ölelős játékkal zártuk.