Az FNO Intézményegységben 2019. 11. 18-án került sor a harmadik Boldogság órára, melynek témája: A társas kapcsolatok ápolása volt. A csoportot Fejlesztő Nevelés-Oktatásban résztvevő fogyatékos tanulók alkotják. A hónap dalának meghallgatása /mozgással kísérve / igencsak elnyerte a gyerekek tetszését. A Szoborpark- játékban ügyesen mutatták meg az adott érzelmeket gesztusokkal, mozdulatokkal. Örömmel nézegették a róluk készült régebbi fotókat közös programokról, kirándulásokról. Saját szavaikkal fogalmazták meg, hogy mennyire fontosak életükben a társas kapcsolatok, a barátságok. Lelkesen készítettük el az ujjlenyomatos lufikat és a barátság-karkötőket. A foglalkozás zárásaként a Kell egy jó barát című dalra táncoltunk.
Társas kapcsolatok ápolása
Novemberi témánk a társas kapcsolatok volt. A gyerekek kíváncsian várták már a foglalkozást. Az órát szobor játékkal kezdtük, különböző érzelmeket jelenítettek meg a tanulók.Az gondoltam, nem lesz egyszerű feladat nekik, de nagyon ügyesen oldották meg. A játék után egymás kezét kellett átrajzolniuk párban, s együtt díszítették ki. Öröm volt látni, ahogy közösen dolgoztak. A foglalkozás végére megértették, milyen fontos, hogy jó kapcsolatokat építsünk ki.
A Katica csoportba minden hónapban megtartjuk a boldogság órákat az aktuális témákkal kapcsolatban. A gyerekek nagyon izgatottan várják ezeket a feladatokat, játékokat. Érdeklődésük könnyen felkelthető ezek iránt.
E hónapban is igyekeztünk megbeszélni, átbeszélni, gyakorolni az adott témát, a társas kapcsolatok erősítését, ehhez segítségül hívtuk az óvodák számára kiadott Boldog Óvoda Munkafüzetet. A színezés és rajzolás előtt közösen megbeszéltük, mi a barátság, kik a barátaink, miért ők, mi alapján választjuk, lesznek ők a barátaink, mit tesznek a barátok egymásért. A színező egy felajánlott tevékenységnek indult, a végén pedig akkora siker lett, hogy mindenki készített a csoportban. Majd saját rajzokat készítettek saját magukról és barátaikról.
A választható feladatok közül sokat, élménydúsan, és tartalmasan sikerült megvalósítani.
Negyedik éve vagyunk együtt a gyerekekkel, rengeteg élmény, emlék van már a hátunk mögött. A tavalyi osztálykirándulásunk legboldogabb pillanatait idézték fel a „közös emlék” feladat során. Második osztály végén a Nyíregyházi Állatpark és a Skanzen volt az úticél. Annak ellenére, hogy az is egy – minden szempontból- jól sikerült kirándulás volt, a gyerekek a tavalyi osztálykirándulás (Szilvásvárad, Szalajka-völgy, Fátyol-vízesés..) túraútvonalát, kötetlen programját tartották emlékezetesebbnek.
Feldolgoztuk „A róka és a farkas a lakodalomban” című mesét, dramatizáltunk, beszélgettünk a barátságról. Saját történeteiket elmesélve bizonygatták, miért fontosak számukra a társas kapcsolatok. Technika órán a mese egyik szereplőjét, a rókát készítettük el.
https://www.pinterest.ca/pin/552324341801039715/
Énekeltük a hónap dalát, készítettünk barátság-ujjlenyomatokat (az ujjlenyomatokból ötletes rajzok születtek), és átadásra kerültek a barátságkarkötők is. A színes fonalakat a lányok gyöngyökkel is díszítették. Kolléganőmmel, rajz órán egy hozzájuk közel álló, számukra fontos és értékes személyről készítettek rajzot. A munkafüzet feladatai közül az „Értékes emberek”, az „Udvarias vagyok”, és a „Kör közepén” feladatokat sikerült megvalósítani, a játékok közül pedig nagy sikere volt a „Szoborparknak”, a „Távíróoszlopnak” és a „Sziáminak”.
A korábbi témák közül a hálával éreztek a gyerekek szorosabb kapcsolatot, de felismerték az optimista életszemlélet és a társas kapcsolatok összefüggését is.
Az elmúlt három hónap tapasztalata:
A gyerekek nyugodtabbak, mosolygósabbak. Jobban odafigyelnek egymásra, többször látom és hallom, hogy egy-egy társukat biztatják, vigasztalják, vagy épp megnevettetik. Nagyon szeretik a boldogságórákat, mert –idézem- „rólunk szól, játszunk és beszélgetünk, elmondhatjuk az érzéseinket, véleményünket.” Érkezett szülői visszajelzés, hogy a korábbiaktól eltérően a gyerek nyitottabbá vált, szívesen mesél otthon, minden különösebb ok nélkül odaszalad és megöleli az édesanyját, édesapját.
Amit nekem adott a boldogságóra programhoz való csatlakozás:
Túl azon, hogy nagyon szeretem tartani a boldogságórákat, saját személyiségem is változik. A munkánkat nehezítő, körülöttünk lévő problémák továbbra is fennállnak, a hozzáállásom viszont változott: könnyebben engedem el, vagy találok frappáns, áthidaló megoldásokat. Energikusabbnak, és kiegyensúlyozottabbnak érzem magam.
Új év, új gyermekek. Az idei nevelési évben 6 kiscsoportos óvodás érkezett hozzánk. Fő feladatomnak tekintettem, hogy a nagyok szeretettel és segítőkész viselkedéssel fogadják a kicsiket. Elsődleges célként tűztem ki, egy jó és harmonikus közösség kialakítását, olyat, ahová a gyermekek örömmel járnak. Továbbá, hogy az otthonról érkező kiscsoportosaink rövid idő alatt beilleszkedjenek és elnyerjék bizalmamat. Ennek elérése érdekében több alkalommal is tartottam Boldogságórákat, melyek segítettek abban, hogy a gyermekek jobban megismerjenek engem és egymást. (közös meditációs gyakorlatok, ölelés, meseolvasás… stb.)
„A társas kapcsolatok ápolása” témakör ebben a hónapban nagy szolgálatot tett. Nagyon szeretem megfigyelni óvodásaim játékát, hogyan kommunikálnak egymással. Egy ilyen megfigyelés alkalmával tapasztaltam, hogy K-nak nehezen ment az alkalmazkodás, a többiek nem szívesen játszottak vele, mert az ő akaratát szerette volna ráerőltetni társaira. Ez az eset odáig fajult, hogy a kislány egyedül töltötte idejét és néha sírdogált, hogy nincsenek barátai. Sokat beszélgettem K-val, neki is változtatnia kell öntörvényű viselkedésén. Egy alkalommal kezembe vettem bábfiguráimat és eljátszottam a „Sün irigy lesz” című mesét. A gyerekek tátott szájjal hallgatták a történetet, értették minden szavát. A bábozás után elbeszélgettünk arról, miért fontosak a barátok, hogyan viselkedjünk velük. Büszkén meséltem általános- és középiskolai, sőt főiskolai barátságaimról, amik azóta is tartanak. Ezután barátság karkötőt és nyakláncot fűztünk szívószálból. Volt, aki több „ékszert” is készített. Volt, aki anyukáját, apukáját vagy testvérét ajándékozta meg, őket tartja a legjobb barátjának. Boldogság volt számomra, hogy K. nyakában is lógott egy gyönyörű nyaklánc. (Én is kaptam két csodás karkötőt! 🙂 )
Öröm számomra, hogy egy-egy konfliktus vagy probléma megoldásában mindig számíthatok a Boldogságórák meséire, zenéire, feladataira.
Köszönöm!
A tevékenységet 3 évesekkel játszottam. Leültek a szőnyegre, s megkérdeztem mindenkit egyesével, hogy ki a barátja. Persze nem tudták még megmondani, hogy miért, de én tudom, hogy velük szeretnek játszani,a közelükben szeretnek tevékenykedni.
A tevékenységet relaxációval kezdtük. Ezt mindig nagyon élvezik.
Hangoztattunk különböző magánhangzókat halkan és hangosan. A váltás mindig nagy örömöt okoz.
Játszottuk a szárad a virágom-éled a virágom, és a rongybaba vagyok játékokat. Majd totyogtunk,mint a libák.
A figyelmük eddig volt ebben a helyzetben tartható. Motiválásként embert ábrázoló papírfigurákat színeztek. Ezek voltak ők maguk. Majd egymás mellé téve alkottunk egy boldog, együtt táncoló csoportot. 🙂
A tevékenységet 3 évesekkel játszottam. Leültek a szőnyegre, s megkérdeztem mindenkit egyesével, hogy ki a barátja. Persze nem tudták még megmondani, hogy miért, de én tudom, hogy velük szeretnek játszani,a közelükben szeretnek tevékenykedni.
A tevékenységet relaxációval kezdtük. Ezt mindig nagyon élvezik.
Hangoztattunk különböző magánhangzókat halkan és hangosan. A váltás mindig nagy örömöt okoz.
Játszottuk a szárad a virágom-éled a virágom, és a rongybaba vagyok játékokat. Majd totyogtunk,mint a libák.
A figyelmük eddig volt ebben a helyzetben tartható. Motiválásként embert ábrázoló papírfigurákat színeztek. Ezek voltak ők maguk. Majd egymás mellé téve alkottunk egy boldog, együtt táncoló csoportot. 🙂
Papp Bertalan Ószőlői Általános Iskola
Társas kapcsolatok hónapja: etika órán elővettük a társasjátékot és nagyon jól éreztük magunkat! 🙂
Jármi-Papos-Őr Általános Iskola Őri Bibó István Tagintézménye
A Jobb Veled a Világ Alapítvány Boldogságóra novemberi foglalkozásán A társas kapcsolatok ápolása témakörében a Mókuskák 1. osztály az alábbi feladatokat végezte el.
Az órát az alábbi relaxációs gyakorlatokkal indítottuk: „Napra forgó a napraforgó”; „Lemegy a nap, lankad a kar, a törzsem pihenni akar”; „Meglengetem a karom, pedig alig akarom…”. Ezt követően beszélgettünk a jól működő társas kapcsolatok (barátság, családi kapcsolatok) jelentőségéről, pozitív hatásairól, és hogy hogyan járul hozzá boldogságunk növeléséhez. A gyerekeket nagyon érdekelte ez a téma, mindenkinek volt mondanivalója. Boldogan sorolták a barátaik neveit és azokat a tulajdonságaikat, ami miatt kialakult a barátság közöttük. Arra a kérdésemre, hogy milyen a jó barát, szinte egymás szavába vágva sorolták a jellemző jegyeket ( őszinte, kedves, segítőkész, megbízható, szavatartó, titoktartó, jószívű…). A Kiről van szó? c. játékban kiválasztottak egy hozzájuk közelálló személyt (barát, rokon), a többiek pedig megpróbálták kitalálni, hogy kiről lehet szó. A róka és a farkas a lakodalomban c. mesében pedig megfigyelhették, hogy a róka nem mintaszerű barátként viselkedett a farkassal szemben. Az alábbi kérdésekre kerestük a válaszokat: Vajon barátságnak mondható egy ilyen kapcsolat?, Mi az ami felháborító a róka viselkedésében?, Felelős-e a farkas a történtek miatt?, Voltak-e már olyan helyzetben, amikor nem azt kapták egy baráttól, amit vártak? A Szoborpark c. játékban a szobrok témáját a fülükbe súgtam, amit élő szobrokként jelenítettek meg. Többször meghallgattuk és elénekeltük mozdulatokkal kisérve Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek c. dalt. A gyerekeknek nagyon tetszett, önfeledten játszottak. A témakörhöz a Fotóalbum c. feladatot választottuk. Olyan rajzokat készítettek, amelyeken különböző emberi kapcsolatokat örökítettek meg. Az órát meditációs gyakorlattal zártuk.