Montázsképet készítettek a tanulók, amely kifejezi a következő gondolatot: „Az ember természeténél fogva társas élőlény.” /Arisztotelész/

Közös karkötő készítése

Közös karkötő készítése

A gyerekek érdeklődve hallgatták a mesét. Örömmel énekelték és utánozták a dalban elhangzottakat. Mindenkinek nagyon jó kedve lett.
A feladatot közösen találtuk ki. Boldogan vitték saját lapjukat egymásnak, amire a barátság ujjlenyomat került.

A foglalkozást már nagyon várták a gyerekek, mert tudták, hogy a novemberi hónap témája a „Társas kapcsolatok ápolása” lesz. Szerencsés helyzetben vagyok, mert olyan csoportban tartom a Boldogságórákat, ahol szeretik egymást a tanulók, fontosnak tartják barátaikkal való kapcsolattartást. Sokat tesznek azért, hogy ápolják baráti kapcsolataikat. Ebben a hónapban is több foglalkozást tartottam a csoportban, mert nagyon érdekes és hasznos feladatokat válogattam össze, ezeket pedig nem tudtuk egy tanóra ideje alatt feldolgozni.
Kezdtük az elméleti háttér gondolataival, amely nem volt teljesen új a gyerekek számára. Tőlem gyakran hallották és tapasztalták is, hogy szükségünk van egymásra, hiszen így többre jutunk és haladunk. Aztán ehhez társul az érzelmi háttér, ami feltölt mindannyiunkat.
A gyakorlati feladatok közül megoldottuk a „Kis barátom, hogy vagy?”, Jó emberek között, „Adj egy barátságötöst!”, „Szoborpark”c. feladatokat. A zárókör feladatát mindig nagy izgalommal várom, mert nagyon jól szokott sikerülni és felszabadultan engedem őket haza, illetve a további órákra.
Végül hozzáláttunk, hogy mesét írjunk közösen. Nehezen indult, döcögősen haladt, majd egyre ügyesebben jutottunk a történet végére. Természetesen a gyerekek pongyola fogalmazását a segítségemmel csiszoltuk és megszületett a mesénk. Azóta gyakran kérik, hogy olvassam el nekik az Ő meséjüket!

MESE A MAGÁNYOS TÖRPÉRŐL…..
Naftalin, a törpe ma is magányosan sétálta körbe a birtokát, hiszen valamiért egy ideje senki feléje sem nézett.
Korábban sok barátja volt, szívesen töltötték együtt idejüket. Szomszédja a Vasorrú bába rendszeresen látogatta Naftalint, időnként segítségét kérte a gyógyfüvek gyűjtésében.
Hókuszpók, a gonosz varázsló, már egy ideje figyelte a törpét. Leskelődött utána, minden lépését követte. Irigyelte, hogy Naftalinnak barátai vannak és jól érzik magukat együtt. Elhatározta, hogy elüldözi mellőle a barátokat. Fondorlatos tervet eszelt ki. Rávette Naftalint, hogy a közelgő születésnapját ünnepeljék meg a barátokkal együtt. Megterveztek mindent, meghívókat készítettek a vendégek számára.
– Add csak ide a meghívókat nekem, majd én eljuttatom a megfelelő helyre! – mondta Hókuszpók Naftalinnak. Eközben már tudta, hogy a meghívók nem fognak odaérni a címzettekhez.
– Nagyon kedves vagy Hókuszpók! Így több időm marad készülődni. Annyi ötletem van: díszíteni fogok, takarítok, átrendezem kicsit a házat, hogy mindenki kényelmesen elférjen. Főzök és sütök süteményt is. Nagyon izgatott vagyok, még soha nem ünnepeltem így a születésnapomat! Sőt, még nem is ünnepeltem soha a születésnapomat. Köszönöm, hogy eszedbe jutott ez az ötlet! Igazi barát vagy!
Majd teszek róla, hogy semmilyen barátod se legyen – motyogta magában Hókuszpók. A gonosz varázsló hazament és a meghívókat megsemmisítette. Helyettük egy pár soros levélkét írt minden meghívottnak a következő szöveggel: „Kedves Csíkoska! Holnap tartom a születésnapomat, de téged nem hívlak meg. Ne haragudj, de a többi vendég kérte, hogy téged hagyjalak ki a vendégek közül, veled nem szeretnek együtt lenni. Szóval, most nélküled fogunk ünnepelni! „ aláírás: Naftalin.
Előre tapsolt örömében Hókuszpók, hogy micsoda zűrzavart sikerült okoznia az erdőben.
Mindenki megkapta a levélkét és szomorúan olvasta, hogy ő nem kívánatos vendég. Természetesen Naftalin egyedül üldögélt kis házikójában, mert feléje sem néztek a barátai. Egyre csak az ajtót figyelte, hogy mikor érkezik az első vendég. Már beesteledett, de senki nem köszöntötte fel. Álomba sírta magát a törpe.
Másnap reggel sietett szomszédjához a Vasorrúhoz, hogy megkérdezze tőle, miért maradtak távol a vendégek! A Vasorrú bába mérgesen tolta elé a levélkét, amit a postaládájában talált.
– Még kérdezed távolmaradásom okát?
Eközben a törpe meglepődve olvasta a levél tartalmát, majd dühösen válaszolt:
– Ezt a levelet nem én írtam! Én egy meghívót küldtem minden barátomnak. Segítségemre volt ebben Hókuszpók, aki a szülinapi buli ötletét is ajánlotta.
Ekkor azonban megvilágosodott minden előtte. Rájött, hogy a levelet csakis a gonosz varázsló írhatta.
– Rosszul választottad meg a barátodat – válaszolta a bába. Egy ideje sülve-főve együtt vagytok, rólunk meg is feledkeztél! Most pedig menj és gondolkodj el azon, amit mondtam!