November havi téma: A TÁRSAS KAPCSOLATOK ÁPOLÁSA
Ráhangolódásként beszélgető körben elmondtuk Müller Péter idézetével kapcsolatos gondolatainkat.
„Néha egy ölelés többet üzen és mélyebb élményt ad, mint bármilyen tanítás.”
Mókásra sikeredett a szemkontaktus felvétele az osztálytársakkal. Bár a jókedvű, csivitelő társaságot le kellett a feladat során csendesíteni, de végül sikerült egy Pozitivity ráadásssal mindenkiben felidézni egy-egy kellemes emléket, amiért köszönetet mondhattunk a másiknak. Megható, érzelemmel teli percek voltak ezek.
A feladatok közül az elismerő levelet választottuk. Szülőknek, nagyszülőknek, barátnak, testvérnek, pedagógusnak írtak néhány mondatos köszönetet a tanulók.

Az osztályból két ember vállalta a megbeszéltek után, a választható feladatokat megismerve a plakát készítését.
Mindenképpen aköré rajzolódott, hogy mennyire rossz az , amikor nem találkozhatunk, nem láthatjuk a barátainkat! Nagyon fontosak a számunkra a családtagjaink, de már a barátokhoz is ragaszkodunk , velük együtt teljes az Életünk!
Bár most a maszk valamelyest lekorlátoz, de inkább abban vagyunk egész nap, és kesztyűben , csak láthassuk egymást, találkozhassunk!

Az elmúlt tanév második felében , március 16- tól a Koronavírus járvány helyzet miatt online tanultunk , bezártak az iskolák. A mi osztályunk egy különösen jól összetartó kis csapat, pontosan tudjuk mindenki, amiben csak tud, számíthat egymásra! Szeretjük és tiszteljük egymást! Éppen ezért is még nehezebben éltük meg azt az időszakot, hogy egyáltalán nem találkozhattunk, nem láthattuk egymást, nem volt személyes érintkezés. Telefonáltunk, videó cseteltünk, ami jól eső volt, de nem helyetesítette a személyes találkozást. Nagyon Hiányoztunk Egymásnak!
Aztán nyáron már engedték a tábort, nagyon nagy volt az örömünk, végre Együtt lehettünk. A mostani vírushelyzetben járunk az iskolába, természetesen minden biztonsági előírást betartva! De együtt lehetünk, és ezt az érzést nem pótolhatja semmi! Itt nem csak osztálytársak vannak, hanem barátok is egyben! Mindenki ismeri a másikat, a jó és rossz oldalával együtt elfogadja! Mert a barátság az egyik legszebb emberi érzelem! Azt, hogy mindig ott vagyunk egymásnak az alábbi kis videó is méltón tükrözi!

Az osztályomból az együk fiú ebben a témában a levélírást választotta. Számára nem is volt kérdés, hogy az Édesanyjának írja, annak a személynek, akit a világon a legjobban tisztel és szeret, akinek a világon a legjobban hálás!

A Társas Kapcsolatok tèmáján belül az egyik kislány a levélírást választotta!
A levelet elolvasva, megkönnyeztem, én is szerepelek benne , mint osztályfőnök..Nagyon nagy felelősség és egyben szeretetteljes munka az oktatás- nevelés! Ha jól végzem a munkám, nem csak tudást adhatok a tanítványoknak, hanem segítséget, támaszt, vigaszt, megerősítést, stb.
Ilyenkor fogalmazom meg azt, hogy nekem nem szakmám, hanem Hivatásom van! ❤️

A foglalkozás során elemeztük azt, hogy kik vesznek körül bennünket. Családtagok, távolabbi és közelebbi ismerősök, szomszédok, iskolatársa és barátok. Akik közel állnak hozzánk, azok segítenek megküzdeni problémáinkkal, a velük együtt töltött idő, a legféltettebb titkok megosztása, a kölcsönös figyelem, a közös érdeklődés, bizalom és támogatás még szorosabbá teszi ezeket a kapcsolatokat./ Elismerő levelek / Ha megfigyeljük, hogy milyen embereket választunk magunk köré, akkor képet kapunk arról, hogy kik is vagyunk és hol is tartunk életünkben. / Barátság-térkép / Egy barátság fenn tartása nagy munka. De! Minél többet fektetünk barátságainkba, annál erősebbek leszünk. /Fotómontázs / Mert…” E-gye-dül nem megy…”