A novemberi hónap alaptémája a Társas kapcsolatok ápolása volt. A hónap nevezetes napjai közül A magyar tudomány napját és a Kedvesség világnapját emeltük ki. Készítettünk barátság- csináló gépet, majd kifejeztük gesztusokkal egymás iránti szeretetünket. Leírtuk, hogy mire lenne jó egy barát- sál, hogyan működne, kinek adnánk kölcsön, mikor lenne rá szükség. Elkészítették a gyerekek saját sablonjukat és egy barátságfüzért alkottunk belőle. Meghallgattuk a hónap dalát és örömükben kiabáltak, tapsoltak a gyerekek. Megnéztünk egy motivációs videófilmet a társas kapcsolatokról, és megbeszéltük, hogy hogyan lehetünk empatikusak társaink iránt. Végül csapatban dolgozva átélhették a gyerekek a közös munkát, az együttműködést Lego elemek közös képpé alakításával.

Ebben a hónapban a társas kapcsolatokról beszélgettünk, többféle kapcsolatrendszer működését jártuk körbe, de a legtöbbet a családi kapcsolatokkal és a barátsággal foglalkoztunk. Tudatosítottuk, hogy a társas kapcsolatok folyamatos törődéssel, ápolással tarthatók karban. Beszélgettünk arról, hogy a jó kapcsolatok nem magától értetődnek, és hogy a konfliktusok, problémák is közös akarattal , kedvességgel megoldhatók. Barátságkarkötőket, barátságfűzért készítettünk. Elkészítettük a barátságvirágok kertjét, ahol a virágok a barátság legfontosabb tulajdonságait képviselték. Rengeteget beszélgettünk a baráti kapcsolatokban fellépő konfliktusok kezeléséről.

A havi boldogság foglalkozásunkat zenés meditációval kezdtük. Felolvastam a mesét a farkastól és a rókáról , majd irányított beszélgetés során megbeszéltük a mese elemit, a tanulságát, a barátságokat. Mindenki elmesélte neki mi fontos a barátjában.
Ezután két közmondást is megbeszéltünk, megtanultunk. Amilyen a mosdó, olyan a törölköző, és a Madarat tolláról, embert barátjáról.
Az egyik szülő minden gyereknek ajándékozott egy mókás zoknit, amit mindenki felvett, és így különböző feladatokat hajtottak végre. Nagyon tetszett nekik, és megbeszéltük hogy ez a kicsi kapocs is milyen jelentős tud lenni a társas kapcsolatban. Az foglalkozás végén meghallgattuk Bagdi Bella egyik dalát,amikor a zenét leállítottak meg kellett ölelni a legközelebb álló társukat.

A társas kapcsolatok jegyében levetítettük a motiváló idézeteket (melyeket megbeszéltünk ) meghallgattuk az alsósoknak szóló dalt.
A ,,Hajtogattam Neked!,, Részben egy mozgó fülű kutyát készítettünk,melyet mindenki egy olyan személynek ajándékozott,aki az elmúlt időszakban megnevettette, felvidította,vagy megvigasztalta. Ezzel a jópofa kutyussal fejezték ki hálájukat.
Meghallgatták a Pöttömke vitorlása című kis mesét. Beszélgettünk a résztvevők érzéseiről, tevékenységükről, a helyszínről.
Megnéztük az összetartozásról a videót. Annak ellenére, hogy nem magyarul beszélő kisfilm, nagyon jól megértették a lényegét a nyusziálarcban érkező új kislányról.

Novemberi boldogságóráinkon igyekeztünk megélni az együttlét örömét, az összetartozást, az egymáshoz kapcsolódást. Minden gyakorlatunk azt erősítette bennünk, hogy egy közösség vagyunk, együtt minden sikerülhet, közösen megoldunk minden elénk kerülő nehézséget.
Beszélgettünk a társas kapcsolat fogalmáról, azokról a közösségekről, amikben élünk: család, iskola, osztály, barátok, a falu közössége, focicsapat, hobbi miatti összetartozások stb. Felsoroltuk, hogy melyik kapcsolat mit adhat nekünk, mit élünk meg az egyes közösségeinkben, milyen értékeket és élményeket adunk és kapunk általuk.

A Boldog Iskola Címátadó rendezvényen megtanult gyakorlattal hangolódtunk egymásra. „Lóval” indultunk felfedezni a körülöttünk található szépségeket, de utunk során néha „gödörbe” léptünk. A közösség erejével egy egyszerű ugrással, „hopp”, túl is jutottunk a nehézségen. Utazás közben „távcső”-vel felfedeztük a világ szépségeit, megéltük apró örömeinket, láttuk, hogy „wow”, milyen csodás a környezetünk! „Akadály”-ba is ütköztünk néha, de egymást bíztattuk, hogy „képes vagy rá!”, így ez sem állított meg minket. Nagyon élvezték a gyerekek a gyakorlatot, megéltük az egy ritmusban való mozgást, a harmóniát.

Szabadidőnk nagy részét novemberben a Mikulás műsor próbái tették ki. Itt is átélhettük, hogy csak együtt, egymásra odafigyelve sikerülhet megtanulnunk egy színdarabot: Társas kapcsolatunkban megtapasztaltuk az öröm érzését, az egymáshoz tartozást, a gondoskodást, az odafigyelést, a kitartást. Összhangban kell dolgoznunk azért, hogy a színpadon egymást segítve, gördülékenyen menjen a szöveg és a mozgás.
Sajnos közben egy vírusos torokgyulladás tartott otthon jópár kisgyereket az osztályból, így a próbákon őket is megpróbáltuk helyettesíteni. Nagyon rugalmasan átvették a gyerekek egymás szerepét, az összetartozás ereje itt is megoldást hozott.

Két feladatban is alkottunk ezzel a témával kapcsolatban. A „MI – EGYÜTT” felirat betűit közösen színeztük ki, két-három kis rész kiszínezése után továbbadtuk a lapot. Így minden betűn az egész osztály dolgozott, minden betűben bent volt mindenki keze nyoma. Osztályunkat díszíti most a felirat, hogy mindig emlékeztessük rá magunkat, hogy az igazi erő a közösségünkben van, aminek mindenki a tagja, mindenki hozzáteszi a maga értékeit, és így lesz kerek egész.

Másik alkotós feladatunkban már a decemberre hangolódtunk. Elképzeltük a most hétvégén kezdődő időszakhoz tartozó adventi vásárokat, ahol a lényeg nem a vásárlás, az ajándékok utáni futkosás, az idegesség, a karácsonyt megelőző stressz, hanem itt is a társas kapcsolatainkra fókuszáltunk. Mennyivel örömtelibb, ha ezeken az eseményeken egy bögre forró csokival vagy teával a kezünkben beszélgetünk, együtt nevetünk, lélekben készülünk legszebb ünnepünkre.

Gyakorlataink megerősítették bennünk, hogy társas kapcsolataink ápolása, az ezekkel együtt járó boldog pillanatok megélése mennyire fontos számunkra. Célunk, hogy igyekszünk tudatosan figyelni kapcsolatainkra, megélni az ezzel járó boldogságot!