A tulipánosok heti célja a társaskapcsolatok ápolása volt.
A gyerekek nagy érdeklődéssel hallgatták meg a „Tavasz ébresztő” mesét. Mese után megcsiklandozták egymás lábát, hogy megtudják, mit érezhetett a medve koma. A játék után odarepült egy harkály, aki oda adta a gyerekeknek a botját, hogy ők is megtanuljanak kopácsolni. Elmondta, hogy mi a játékszabály majd elrepült. A gyerekeknek ez a játék is nagyon tetszett. Ezen a napon beszélgettünk a barátaikról, akiket utána szívesen le is rajzoltak. Következő napon „Süni irigy lesz” mesével ismerkedtünk meg. Megbeszéltük az állatok személyiségeit és érzelmeit. Gomolyagot körbe adva közben pókhálót alkotva mesélték először a barátjukkal szembeni sérelmüket, amit sikerült megbeszélniük egymással majd utána az örömteli élmények felidézése volt soron. Ezt a témát egy bizalom játékkal zártuk. A gyermekek a társaikat a teremben vezették úgy, hogy annak be volt kötve a szeme. Vezetők feladata volt a felelősség, hogy vigyázzon a másikra, a vezetett gyermekeknek meg megkellet adnia a bizalmat társának. A gyerekek ezt a játékot élvezték legjobban, felszabadulva jól érzéssel mesélték, hogy milyen jó volt a másikra bízni magukat. A csoportban így sikerült erősítenünk a gyermekek társaskapcsolatát.

A foglalkozást egy irányított relaxációval kezdtük, ezzel is lecsendesítve a gondolatainkat. Ez megadta a nyugodt légkört ahhoz, hogy egy jót tudjunk együtt játszani. A relaxáció után elmeséltem a gyerekeknek Füles történetét, melyről utána kérdéseket tettem fel nekik. Megbeszéltük, hogy mi is az a barátság, kit nevezünk a barátunknak. Mindenki elmondta, hogy neki ki a legjobb barátja, és miért tartja őt annak? Ezt követően elővettük a délelőtt folyamán saját kézzel készített szívecskénket, és megajándékoztuk vele a barátunkat. Végül Bagdy Bella Tükördal című dalára játszottunk egy csoportkohéziót erősítő játékot: amíg szólt a zene, addig mindenki táncolt, de mikor megállítottam, a gyerekeknek keresniük kellett egy párt, akit megölelhetnek. Minden egyes megállításnál figyelniük kellett, hogy olyan társukat válasszák, akit még nem öleltek meg. Nagyon jól érezték magukat a gyerekek a foglalkozás alatt, látszott rajtuk, hogy teljesen átszellemültek, sokkal nyugodtabbak voltak.

Ebben a hónapban a csoportunk szívét készítettük el. Mindenki kiszínezte a saját jelét és felragaszthatta a közös, nagy szívre. Alkotás közben beszélgettünk a hiányzókról, akikből mostanában sajnos sok van. A járvány miatt, sokan nem járnak már huzamosabb ideje óvodába. Az ő jelüket is felragasztottuk; a szőnyegre téve, a gyerekek a szív köré feküdtek, megfogták egymás kezét és ezt kiabálták: „Hiányoztok NYUSZIK!”. A képeket és a videófelvételt elküldtük az otthonlévőknek.