Második osztályos tanulóimmal a társas kapcsolatok ápolásának témakörében tartottunk boldogságórát. A kezdő relaxáció után beszélgettünk a barátok fontosságáról, mindenki mesélt a legjobb barátjáról is. Arról is szó volt, hogy milyen egy jó barát, melyek azok a belső tulajdonságok, amik egy igaz barátot igazzá tesznek.
A gyerekek lerajzolták, illetve leírták, hogy mi az, ami bennük és barátjukban közös, mi teszi őket barátokká.

Elismerő levél

Beszámoló a novemberi feladatokról:
November a társas kapcsolatok hónapja, kiváló lehetőség a meglévő barátságok ápolására, az együttlétek, a közös programok és élmények megvalósítására. Mindezek legfőbb színtere az osztályközösség, és a saját tantermünk. A jelenlegi, vírus által beszabályozott helyzetben kizárólag ebben a zárt körben gyakorolhatjuk a boldogságórák feladatait. Szerencsére mi még nem kényszerültünk online oktatásra, úgyhogy többféle dolgot is sikerült megvalósítani a hónap során.

Fő feladatként a „Jó hír” című feladatot választottuk, aminek első lépéseként mindenki egy örömteli, boldog eseményt mesélt el az életéből. A csapat tagjai olyan lelkesen biztatták egymást, hogy volt, aki több boldogító élményét is megosztotta társaival. Ezeket színes hátterű lapokon, rajzos formában örökítettük meg, az alkotásokból pedig kiállítást készítettünk a teremben (Lsd. alul fénykép!)

A márciusban készült „Apró örömök” ládikáját átalakítottuk „Jó hírek” ládikájává, amit szintén kiállítottunk a termünkben, ebbe kerülnek majd a jó hírekről készült rajzok. A ládika mellé kis köteg cetlit is helyeztem, ezekre bárki, bármikor lejegyezheti a vele történt szuper dolgokat, amik szintén bekerülhetnek a láda pocakjába.

Összetartozásunk jelképeként „barátságfüzért” is készítettünk. Idén mindenki egy kör alakú sablonra írta fel díszes betűkkel a keresztnevét, amit jelképesen egy táblára rajzolt csigavonalra (csigavonal=lánc) „fűztünk” (=ragasztottunk) fel. A csigavonal a folytonosan ismétlődő, újra meg újra felbukkanó közös célokat, feladatokat, a várható közös élményeket szimbolizálja.

Ebben a tanévben is készítettünk „barátságkarkötőt” színes fonalakból, cérnákból. A gyerekek örömmel kötözték egymás csuklójára szeretetük jelképeként a szálakat, valósággal versengtek egymással, hogy kinek van több szerzeménye.

November 13-a = a KEDVESSÉG világnapja. Úgy gondoltam, hogy az erről történő beszélgetés teljesen passzol, beilleszthető a társas kapcsolatok témaköreibe. Ebből az alkalomból 3 kisfilmet vetítettem le, amit közösen néztünk meg a gyerekekkel. A videók a szeretetről, az egymás iránti tiszteletről, az odafigyelésről, a mások életében történő keserűség észrevételéről szólnak. A megtekintés után közösen vontuk le és beszéltük meg a tanulságokat, amik a következők voltak: 1.) Amit adsz, azt kapod vissza! 2.) Ahogy másokkal viselkedsz, úgy viselkednek veled mások! 3.) Érdemes a jót nyújtani mindenki felé, hiszen akkor mi is a jót kapjuk vissza! 4.) Segítsünk az arra rászorulóknak!

A levetített kisfilmek a következő linkeken érhetők el:
a) Kutyus: https://www.youtube.com/watch?v=8Wi0UWLeT9I&ab_channel=JigyasaVyas
b) Figyelmesség: https://www.youtube.com/watch?v=rwelE8yyY0U&ab_channel=ABetterWorld
c) Tízórai: https://www.youtube.com/watch?v=ruW9GzcuFG4&ab_channel=DIrtyfish

A videókhoz kapcsolódik a következő idézet, ami méltó és ideillő zárását képezi a beszámolómnak: „Elég egy kis mosoly vagy figyelmesség, és máris mindenki jobban érzi magát tőle.”