November –Társas kapcsolatok
Ebben a hónapban még egy feladat erejéig visszakanyarodtunk az előző havi témához, mivel október hónap végén rendkívüli szünetet rendeltek el iskolánkban, nem sikerült az befejeznünk. Nagyon lelkesen gyűjtöttük, préseltük a faleveleket, várták a falevélképek készítését, így még megalkottuk a mi „sólymainkat” a Sólyomszemmel feladathoz. A következő boldogságórát relaxálással kezdtük. Ezután megbeszéltük, hogy milyen társas kapcsolatok alkotják, alakítják az ő kicsi életüket. Az őket körülvevő, szerető emberekkel kialakított kapcsolataik: barátság, családi kapcsolatok, iskolai életükben jelenlévő kötödéseik fontosságáról beszélgettünk. Különböző szívecskés színezőket vittem nekik, az volt a feladatuk, hogy annak a személynek színezzék ki és adják oda, aki a számukra a legfontosabb. Többnyire apukáknak, anyukáknak készültek a szívek, de volt testvér, barát, nagyszülő is. A következő alkalommal a barátságról beszélgettünk. Összegyűjtöttük közösen, hogy mitől működik jól egy barátság, mit adhatnak egymásnak a barátok. Nagyon ügyesen összegyűjtötték a barátság legfontosabb ismérveit, pedig még csak első osztályosok: védjük meg a barátunkat, ne legyünk vele irigyek, ne verekedjünk, veszekedjünk vele, szeressük egymást, ne csúfoljuk a másikat, ne bántsuk szavakkal sem, játsszunk, tanuljunk együtt, okosan vigyázzunk rá, segítsük egymást a bajban, mondjuk el neki a titkainkat. Körbe rajzoltuk a kezünket és olyan rajzokkal díszítettük, ami a barátságról eszükbe jutott. Ezekkel a kezekkel dekoráltuk a „Jó hírem van!” dobozt. Nagyon jól a mindennapjaink részévé vált a jó hírek mesélése, néhány hét után már ők kérték, hogy mesélhessenek. Le is rajzoltuk a jó híreket és a dobozba kerültek. Aranyosak voltak, ahogy örültek a másik örömének, jó híreinek. Figyeltek egymásra, bátorították egymást. Remélem, hogy ráéreztek arra, hogy mennyire szükségünk van egymásra.
Társas kapcsolatok ápolása
Ebben a hónapban megtanultuk Aranyosi Ervin Baráti ölelés című versét, bár a vírus helyzet miatt kicsit át kellett gondolni! Volt még szeretetgombóc, barátságpókháló is! Nagyon élvezték a feladatokat, hiszen ki ne szeretné ha jó szót kap.
A boldogságórát, az arcizomlazítás játékosan relaxációs gyakorlattal kezdtük. Először bemutattam a gyerekeknek a gyakorlatot, utána, pedig együtt végeztük. Úgy vettem észre, hogy a gyerekeknek örömöt okozott a gyakorlat. Jó kedvűek voltak, nem, pedig erőltetett nevetésben reagálták le a humoros gyakorlatot. Többjüknek sikerélmény volt, mert kitudták adni a ,,pukkanó” hangot. A többieket bíztattam, hogy a következő alkalommal biztosan sikerélményük lesz.
A relaxációs gyakorlat után meghallgattuk Bagdi Bella: Ha boldog vagy mutasd meg mindenkinek című dalát. Figyelték a dal szövegét és bekapcsolódtak a játékos mozgásba. Talán a legjobban az tetszett nekik, amikor kiabálhattak, ezzel kitudták adni magukból a bennük lévő esetleges feszültséget.
Visszacsatolás volt az optimizmus hónapjára, amikor újra elővettem Szomorú Szilárd és Boldog Blanka bábokat. Emlékeztek rájuk, eszükbe jutott kik is ők.
Néhány gondolat gyerekektől:
– Úgy vidítanám fel a szomorú társamat, hogy együtt játszanék vele.
– Vicces dolgot mesélnék neki.
– Megcsiklandoznám.
– Megölelném őt, mert tudom, hogy attól jó kedve lesz.
Barátságlánc készítésekor, amikor az emberkéket színeztek, azt vettem észre, hogy néhányuknak nehézséget okozott az, hogy olyanra színezzék, amilyennek magukat látják. Többen a ruhájuknak megfelelő színt választották volna.
A délelőttöt Bagdi Bella: Tükördal című dal meghallgatásával zártuk. Amihez közösen kitaláltunk egy egyszerű mozgást.
A második alkalmat szintén az arcizomlazítás játékosan relaxációs gyakorlattal kezdtük. Most már mindenkinek sikerült kiadnia ,,pukkanó” hangot. Pozitív ösztönzés eszközét alkalmazva tapssal jutalmaztam az ügyességüket.
Ha boldog vagy mutasd meg mindenkinek című dalt segítség nélkül tudták énekelni. Az utánzó mozgásokat, pedig helyesen és ügyesen végezték.
A kerekerdő kalandra hív kezdetű verssel és Boldog Dóra segítségével kelltettem fel az érdeklődésüket a meséhez. A süni irigy lesz című mesét választottam a téma feldolgozás szempontjából. Bábjátékkal készültem, a szemléltető eszközök segítségével végig fenn tudtam tartani a gyermekek érdeklődését.
A mese meghallgatása után, barátságkarkötőt készítettek. Alkalmaztam a differenciálás módszerét, a nagycsoportos gyerekek 3 ágú fonással készítették a barátságkarkötőjüket. A nagyközépsős gyerekeknek, pedig 2 ágú. Mivel a csoportétszáma nem volt páros, ezért én is készítettem az egyik kislánynak barátságkarkötőt. Hogy ő sem maradjon ki a pozitív élményből. A bartáságkarkötők elkészültek, utána, pedig felragasztották a kiszínezett barátság jelet a Boldogságvár 3.lépcsőfokára. Átismételtük az eddig megtett állomássok neveit.
A délelőttöt a Tükördallal zártuk és nagy öröm volt számomra, hogy a gyerekek emlékeztek az elmúlt alkalommal közösen kitalált mozdulatokra.
A csoportba visszaérkezésükkör örömmel mesélték társaiknak átélt élményeiket.
Mivel idén második alkalommal veszünk részt a programban, és az osztály fele már tavaly is tagja volt a csoportnak, arra gondoltam, nem a munkafüzet, hanem a havi téma közül választok ötletet, a társas kapcsolatok feldolgozásához. Megbeszéltük magát a szót, hogy ki lehet a társ, kinek hány társa van, lehet. Mit jelent a kapcsolat, ki kivel lehet kapcsolatban. Az életkori sajátosságokat figyelembe véve a beszélgetések mellé a rajzos témát választottam, vagyis egész hónapban jó híreket gyűjtöttünk, és rajzoltunk.
Érdekes volt, hogy az elsősök nehezen tudtak jó hírt mondani, pedig megbeszéltük, hogy a legapróbb dolog is, aminek örültek, az már jó hírnek számít, ami velük, vagy társaikkal történt. Úgyhogy részükről a születésnapi együttlétek, illetve a kiscicák, kiskutyák születése volt a jó hír, amit meg szerettek volna osztani a társaikkal. A negyedikeseknek már sokkal változatosabb témáik voltak, de napról napra a kicsik is ügyesedtek, és reggel alig várták, hogy bemenjek a terembe, hogy az osztálytársaik mellett velem is megosszák a jó hírt.
A legaranyosabb az a negyedikes gyerek volt, aki egyik reggel azt mesélte el, majd rajzolta le, hogy ő azt a jó hírt hallotta a tévében, hogy hamarosan meglesz a koronavírus elleni védőoltás, és akkor nem kell maszkban járniuk. Hát igen. Az tényleg jó hír lenne, mindenki számára! Addig viszont maszkot fel, és vigyázzunk magunkra, és egymásra!
November a társas kapcsolatok hónapja. Az új csoport, az első osztályosok ügyesen beilleszkedtek az iskolai környezetbe. Örömmel vesznek részt minden programban.
– A kommunikáció, a társas kapcsolatok ápolásának legfontosoabb eszköze kisgyermekkorban a játék. Ezen belül is a társasjáték. Már ismerkedünk a Pozitivity társas játék szabályaival, a Boldogság kastéllyal, a helyszínekkel, s egy egyszerű változatát már játszottuk is. Meglepően hamar megtanultak figyelni egymásra: ki mikor következik, átadom a dobókockát a másiknak, nem baj, ha a másik előbbre tart, tudok veszíteni, örülök mások győzelmének…
– Fontos, elengedhetetlen lehetőség a társas kapcsolatok erősítésére a sport. A szabadtéri, tornatermi csapatversenyek!
– A közös játék a szabdban
– NAGY segítőtárs Dió és Szemi a két terápiás kutya. Ők az intézmény csendes jó tündérei. Mindenben segítségünkre vannak. A leghatékonyabb munkát végzik. Hálásak vagyunk, hogy beragyogják a hétköznapokat!
Orosháza Városi Önkormányzat Napköziotthonos Óvodája Móricz Zsigmond u. Telephely
A csoport tagjai az általuk kivágott szívre lerajzolták barátaikat, majd egy nagy közös szívet készítettünk belőle. A gyermekek nem csak a rajzolást, de a témakörhöz kapcsolódó feladatokban is szívesen részt vettek, mint például a barátságtánc és a „jó hírem van, mert…”
Papp Bertalan Ószőlői Általános Iskola
Mindannyian tudjuk, hogy az a gyermek, felnőtt, akinek van szerető családja, legalább egy jó barátja, s általában helye van a közösségeiben, sokkal boldogabb, könnyebben átvészeli a legnehezebb helyzeteket is, mint az, aki magányos.
Erről a témáról szerencsére több órán is gondolkodhattak ebben a hónapban a gyerekek. Nem csak a boldogságórával kapcsolatban, hanem etika és osztályfőnöki órán is előkerült ez területe az életünknek, és elmondhatták gondolataikat, érzéseiket.
Azonban nem elég, ha jó kapcsolataink vannak az életünkben, fel kell ismernünk a jelentőségét, hálát kell adnunk, éreznünk, és időnként jó, ha kifejezésre is juttatjuk ezeket. Ennek gyakorlására irányult az egyik feladat, az elismerő levél írása.
Szülőhöz, nagyszülőhöz, baráthoz, családhoz írt soraikban így írnak erről a gyerekek.
Boldogságóránk harmadik témája a ,,Társas kapcsolatok ápolása” valósult meg ebben a hónapban.
Bagdy Emőke által javasolt relaxációs mozgásba motiváltan kapcsolódtak be a gyerekek. Mindenki medvévé változott,cammogó mozgásukkal,talpuk külső összefordításával elevenítették meg a lomha járását.Ez a kis mozgást utánzó járás kiváló alkalmat adott lábboltozatuk erősítésére is.
Bezzeg Andrea:Tavasz ébresztő verses meséjében a medve történetét figyelmesen hallgatták végig. Meseélményük újbóli átélését napokon keresztül kérték ,egy-egy részét már önállóan idézték fel .
Közös beszélgetés kezdeményezésére mondták el , hogy milyen jó volt , hogy a barátai felvidították, boldoggá tették a morcos medvét.
Resztoratív körben egy plüss maci tovább adásával lehetőségük volt barátaikhoz , társaikhoz fűződő kapcsolataik megfogalmazására .A kezükben lévő kis maci támogatón segítette véleményalkotásuk minél önállóbb kivejezését.
Megbeszéltük , hogy a következő napon ők is meglephetik barátjukat egy kis kedvességgel .
Így készítettek egymásnak ,,barátság karkötőt”színes gyöngyökből .Közösségünk összetartozását fejezte ki , hogy a betegség miatt otthon maradt barátaikra is gondoltak.
Együttműködve , közös ötletek alapján valósították meg a medve barlangjának megépítését , köré tágas udvart terveztek , ahol minden erdőlakó elfért.
Újból felelevenítettük a mese történetét ,a gyerekek egymást kiegészítve, szinte önállón mondták el cselekményét.
Barátság jelét színezve fedezték fel formájában a stilizált emberformákat. Azt kiegészítve vidám gyermekrajzok készültek . Közülük egyet felraktunk a kis létránk harmadik fokára , jelképezve , hogy egy lépéssel újból fentebb jutottunk. Elmaradhatatlan a közös zenehallgatás , és a közös tánc hangulata. Bagdi Bella személyiség fejlesztődalaira most is szívesen mozogtak , énekeltek.
Örömmel tapasztalhattam meg napi tevékenységeink során , hogy a Kisgombák társas kapcsolatai egyre szorosabb baráti kapcsolatokká szövődtek.
A társas kapcsolatok hónap kereték belül nagyon sokat beszélgettünk arról a tanulókkal, hogy hogyan kell a társaikkal viselkedniük, mi a helyes cselekedet, és mi az, ami nem helyes. Mivel a csoportban több konfliktus is előfordult az utóbbi időben, így épp időszerű volt a téma mélyebb vizsgálata, átbeszélése.
Ezt követően felolvastam a tanulóknak Péter Tímea: Fülöpke az óvodában – az örök barátság (mese) c. meséjét, értelmeztük azt. A barátságról mindenki megoszthatta az osztállyal a gondolatait.
A meséhez illusztrációkat is készítettünk, öröm volt mindenki számára az alkotás.
Az óra lezárásaként játszottunk. Kört alkottunk, majd kiválasztottunk egy tanulót, akinek bekötöttük a szemét és a kör közepére állítottuk. A körben álló gyermekek helyet változtattak, majd egy tanulóhoz odavezettük a középen álló gyermeket, akinek ki kellett találnia, hogy kivel áll szemben. Mindenki nagyon élvezte a közös pillanatokat!