A november a társas kapcsolatok ápolásának hónapja. Ebben az időszakban nagyobb hangsúlyt fektetünk a baráti kötődések erősítésére. Ha konfliktus alakul ki, megpróbáljuk a gyerekeknek a jó megoldást megmutatni, hogy az önálló problémakezelés kialakuljon bennük. Mindezt játékosan, színezőkkel, mesékkel, játékos feladatokkal, zenei hanganyagokkal szeretnénk segíteni.
A közös várépítés során a gyerekeknek lehetőségük volt az alá-fölé rendeltségi viszonyok kipróbálására, hiszen egy-egy részét a várnak mindig más gyerekek irányításával végezték.
A játékok között több páros tevékenységet is kipróbáltunk, hogy az együttműködést, a toleranciát gyakorolhassuk. Pl.: páros sorversenyek, hol a párod feje…(testrészek gyakorlása)
Azt szeretem benned, hogy… játékkal az érzelmi intelligenciafejlesztésre helyeztem a hangsúlyt.
A színezők elkészítése közben Bagdi Bella pozitív, önerősítő dalait hallgattuk, miközben beszélgettünk a baráti kapcsolatok ápolásának fontosságáról.
A közeledő adventi időszakban a lecsendesedés, a relaxálás nagyon fontos eleme lett a Napsugár csoportban.
Társas kapcsolatok ápolása
A gyermekek megértették a baráti, rokoni, társas kapcsolatok értékének nagyságát. Egy igaz barát aranyat ér és minden más tárgyi dolognál értékesebb egy jó baráti viszony.
I. Társas kapcsolatok ápolása- Barát sál:
Körsálat körbe tartva minden gyermek bemutatkozott, és a mellette levő gyerekről mondott egy kedves gondolatot.
II
Csapatmunka – 1. Körbe, körbe karikába
Körbe állás, karika ráakasztása egyik gyerekre. Karika továbbítása körbe úgy, hogy ne engedjék el egymás kezét
I. Társas kapcsolatok ápolása- Barát sál:
Körsálat körbe tartva minden gyermek bemutatkozott, és a mellette levő gyerekről mondott egy kedves gondolatot.
II
Csapatmunka – 1. Körbe, körbe karikába
Körbe állás, karika ráakasztása egyik gyerekre. Karika továbbítása körbe úgy, hogy ne engedjék el egymás kezét
Korcsoport: 2,5-3 év
Motiváció: Manósapkát vettem fel, majd elváltoztatott hangon felhívtam magamra a figyelmet.
Tevékenység:
– Megmutattam a gyerekeknek, hogy milyen manós kifestőt hoztam nekik (fiús, lányos). A manók sapkájába belerajzoltam a gyerekek jeleit, így könnyen megtalálta mindenki a neki szánt manófejet. Megbeszéltük, hogy ezek a fejecskék mi magunk vagyunk, úgy színezhették, ahogy csak szerették volna.
– Megkértem a gyerekeket, hogy a kész manókat úgy tegyék le egymás mellé a szőnyegen, ahogy barátkozni szoktak. Megfigyeltük, hogy hány manócsoport alakult ki.
– A könyvben lévő mese felolvasása.
Beszélgetés kezdeményezése arról, hogy miért is fontos a barátság, miért nem szabad senkit kiközösíteni, majd az összes elkészült manófejet egy nagy kör formájában kiraktuk a szőnyegen, így érzékeltettem, hogy együtt olyanok vagyunk mint a Mikulás segítő manócskái, akik úgy tudnak igazán hatékonyan segíteni, ha összefognak. A barátok által boldogabb, teljesebb lesz az életünk.
– Tevékenység lezárásaként megkértem a gyerekeket, hogy mindenki lépjen oda ahhoz a személyhez, akire barátként gondol és öleljék meg egymást.
Szokás szerint meghallgattuk a hónap dalát, elszavaltuk az erősségmondókákat. Miután összeszedtük a karaktererősségeinket, megbeszéltük, hogy ebben a hónapban különösen ügyelünk a pozitív érzelmeinkre, a barátságainkra. A gyerekek kedvence mindig a játék és a kézművesség. Novemberben „Pacsiztunk az ajtóban”, kipróbáltuk a hétfői beszélgetőkörben a „Toll módszert”, a „Ki enged ki?” és a „Széktámogató” játékot. Remek segítség volt a nonverbális eszközeink használatának a gyakorlatára, illetve a közös sikerbe, a saját magunkba és a többiekbe vetett bizalom erősítésére. Örömmel készítettük el a sokszínű barátságfüzérünket, mely sok mindenre rávilágított: Ki mennyire színes egyéniség, esetleg szomorú, rossz kedvű valami miatt, mert sötét színeket használt a 4 figurája kiszínezésekor. Ki mennyire volt csapatjátékos a figurák összeragasztásakor (celluxszal nem jó megoldás!) és a láncfüzérrel való közös mozgáskor. Kik az irányító, támogató, empatikus és türelmes egyéniségek, kik azok, akik nagyon akarják a közös sikert, tesznek is a közös célért, illetve kik azok, akiket nem izgatott, hogy szétszakad a füzér. A játék után elmondták az érzelmeiket, és hogy szerintük mi minden köt/köthet össze bennünket az osztályban, az iskolánkban és az iskolán kívül.
Siófoki Széchenyi István Általános Iskola Kiliti iskolarész
A Pozitív gyerek vagyok című dallal és a szivárványlégzéssel hangolódtunk rá az első novemberi boldogságórára. Ezt követően meghallgattam, hogy a gyerekek szerint mit jelenthet a társas intelligencia fogalma, majd megnéztük a videót az Erősségek kertje – társas intelligenciáról. Beszélgettünk róla, hogy ki milyen helyzetekben használja, vagy nem használja ezt a képességét. Meghallgattuk az erősségdalt is, majd összefoglaltuk még egyszer, hogy mit is jelent ez a képesség. Ezután a köszönés fontosságáról beszélgettünk, illetve hogy kinek hogyan illik köszönni. Kikerültek az ajtó mellé a kis szimbólumok: ölelés, pacsi, ökölpacsi és kézfogás. Rögtön ki is próbáltuk és azóta is minden reggel így jönnek be nagyon lelkesen az ajtón. Eljátszottuk az „amilyen az adjonisten” játékot. Annyi segítséget adtam, hogy felírtam a táblára az érzelmeket: 1. mérges, dühös 2. sajnálkozó, könyörgő 3. szelíd, kedves 4. utasító, kemény 5. lehangolt, szomorú. Választottam egy-egy gyereket, akinek a táblára írt valamelyik érzelemmel mondtam: Gyere velem! Neki ugyanezzel az érzelmi töltéssel kellett válaszolni, majd megmondani, hogy melyik érzelmet használtuk fel a tábláról. Nagyon élvezték a gyerekek az előadást, sokat nevettek. A következő órán megbeszéltük a közmondás jelentését: „A megosztott öröm dupla öröm, a megosztott bánat fél bánat.” Elkészítettük saját barátságfüzérünket, miközben zenét hallgattunk és énekeltünk. Amikor elkészült, beszélgettünk az összetartozásról, osztályközösségről. Mitől lehetne jobb? Hogyan tegyük jobbá? Egy újabb alkalommal az erősségekről beszélgettünk, bemutattam a Szupererő c. kártyajátékot is. A kártyajáték alapján készítettem az erősségekből kis jutalomkártyákat, melyeket az év során fogok osztogatni a gyerekeknek, amikor egy-egy erősséget megtapasztalok náluk. Minden kártyánál a megfelelő színt alkalmaztam és ráírtam, hogy melyik erősségért jár a kártya. Pl. Jó ötleteidért! vagy Mert meg tudsz bocsátani! vagy Bátorságodért! Közben elkészül majd az erősség-fánk is, és a kiosztott kártyák alapján könnyebb lesz majd mindenkinek meghatározni, melyik erősségek kerüljenek az ágakon lévő levelekbe. Ezt követően arról beszélgettünk, hogy milyen tulajdonságai vannak azoknak az embereknek, akik a csapatmunka erősségével rendelkeznek. A széktámogató játék során kiderült, hogy mennyire fontos nem csak önmagunkra, hanem a másikra is odafigyelni. Ha nem ezt tesszük, a csapat sikerét kockáztatjuk. November 20. Az ifjú zenebarátok világnapja alkalmából a mi iskolánkban mindig szervezünk egy olyan koncertet, ahol saját tehetséges tanulóink lépnek fel akár hangszeren játszva, akár énekelve. Erre az alkalomra mindig készülünk egy közös dallal, amit az egész iskola elénekel. Ezúttal a Mi vagyunk a grund c. dalt tanultuk meg. Ez a készülődés is a csapatmunka erősségét fejlesztette. A másik közösségfejlesztő és összetartó programunk ebben a hónapban a Márton nap volt. Ebben az évben az én osztályom készült kis műsorral, ami ugyancsak jó lehetőség volt erre. A műsort elvittük az óvodába is, majd mindkét helyen közös táncházzal zártuk a programot, melybe az egész iskolaközösség, az óvodában pedig a szülők és ovisok is bekapcsolódtak. Végül részt vettünk osztályommal egy jótékonysági akcióban is. A siófoki Mézeskalácsváros felépítéséhez elkészítettük a helyi focipályát. A közös mézeskalácsozás szintén jótékony hatással bírt kis közösségünk fejlődésére.
Boldogság óra: Társas kapcsolatok ápolása
Időpont: 2024.11.27.
A gyermekek reggel érkezés után érdeklődve jöttek a rajzosasztalhoz és ezután kiszínezték a figurákat, úgy mintha ők saját maguk lennének.
Tízórai után a tevékenységet a gyerekek játékából kezdeményeztem.
Relaxációval ráhangolódottunk a mesére az „Arcizomlazítás játékosan” című gyakorlattal, a könyv ajánlása szerint.
Utána megbeszéltük, hogy az emberekhez különböző érzelmek fűznek minket, ez határozza meg a kapcsolatainkat, majd eljátszottuk a „Kis barátom, hogy vagy?” című játékot.
Ez követően elmeséltem: „Bezzeg Andrea: Tavaszi ébresztő” című verses meséjét.
Majd játszottuk a mese fontosabb részeit:
– -Medve barlangot építettek mikro-csoportokban, majd a gyerekek becsukták a szemüket és elmesélték, hogy érzik magukat a barlangban.
– Eljátszottuk párokban, hogy fut a hangya végig a medvén, hogy fúj a szél és, hogy süt a nap be a barlangba.
– Eljátszottuk, hogyan nyújtózkodik a medve ébredés után és, hogy kibújás után ünnepséggel várták az állatok, ezért elénekeltük és játszottuk a „Mackó, mackó ugorjál…” kezdetű dalt. Közben ritmusbottal, egyenletes lüktetéssel követtem a dal ritmusát, majd eljátszottuk a „Honnan hallod a harkály hangját?” játékot. Kértem őket, hogy csukott szemmel hallgassak meg, honnan hallják a kopogtatást.
Ezután megbeszéltük, hogy kik várták a medvét? – A barátai. Ennek kapcsán a csoportban jelen levő baráti kapcsolatokról is szó esett, majd közösen elkészítettük a csoport „Barátság lánc” című tablóját a figurákkal felragasztva.
A tevékenység végén felragasztották a barátság jelét a következő lépcsőfokra.
(Ezen a héten sok volt a hiányzó gyermek.)
Forrás: Bagdi Bella – Prof. Dr. Bagdy Emőke – Tabajdi Éva: Boldogságóra (3-6 évesek)
Boldogság óra: Társas kapcsolatok ápolása
Időpont: 2024.11.27.
A gyermekek reggel érkezés után érdeklődve jöttek a rajzosasztalhoz és ezután kiszínezték a figurákat, úgy mintha ők saját maguk lennének.
Tízórai után a tevékenységet a gyerekek játékából kezdeményeztem.
Relaxációval ráhangolódottunk a mesére az „Arcizomlazítás játékosan” című gyakorlattal, a könyv ajánlása szerint.
Utána megbeszéltük, hogy az emberekhez különböző érzelmek fűznek minket, ez határozza meg a kapcsolatainkat, majd eljátszottuk a „Kis barátom, hogy vagy?” című játékot.
Ez követően elmeséltem: „Bezzeg Andrea: Tavaszi ébresztő” című verses meséjét.
Majd játszottuk a mese fontosabb részeit:
– -Medve barlangot építettek mikro-csoportokban, majd a gyerekek becsukták a szemüket és elmesélték, hogy érzik magukat a barlangban.
– Eljátszottuk párokban, hogy fut a hangya végig a medvén, hogy fúj a szél és, hogy süt a nap be a barlangba.
– Eljátszottuk, hogyan nyújtózkodik a medve ébredés után és, hogy kibújás után ünnepséggel várták az állatok, ezért elénekeltük és játszottuk a „Mackó, mackó ugorjál…” kezdetű dalt. Közben ritmusbottal, egyenletes lüktetéssel követtem a dal ritmusát, majd eljátszottuk a „Honnan hallod a harkály hangját?” játékot. Kértem őket, hogy csukott szemmel hallgassak meg, honnan hallják a kopogtatást.
Ezután megbeszéltük, hogy kik várták a medvét? – A barátai. Ennek kapcsán a csoportban jelen levő baráti kapcsolatokról is szó esett, majd közösen elkészítettük a csoport „Barátság lánc” című tablóját a figurákkal felragasztva.
A tevékenység végén felragasztották a barátság jelét a következő lépcsőfokra.
(Ezen a héten sok volt a hiányzó gyermek.)
Forrás: Bagdi Bella – Prof. Dr. Bagdy Emőke – Tabajdi Éva: Boldogságóra (3-6 évesek)
„Az igaz barát az, akire a szükségben is számíthatunk.”
A társas kapcsolatok ápolása volt a november hónap témája, ami közel áll a gyerekekhez. Beszélgettünk a barátságról, az őket körülvevő emberekről. Megbeszéltük, kivel milyen a kapcsolatuk, hogyan tudják esetleg jobbá tenni ezeket a kapcsolatokat.
Meghallgatták Pajtitusz történetét, aki magányos volt, majd a történet végére barátokat szerzett. Fontos volt, hogy a gyerekek maguktól jöjjenek rá, hogy milyen a magány és mennyivel boldogabb az, akinek vannak barátai.
Játszottunk is a témához kapcsolódóan. A Szoborparkban különböző témákat kellett kifejeznie a szobroknak, pl. szeretet, harag, kibékülés…
A Sziámi ikres játékban kipróbálták, milyen érzés a másikkal együtt mozogni, és mennyi mindenre oda kell figyelniük a mozgás során. Vidám percek voltak, mert jól érezték magukat.
A társas kapcsolataik összegzésével kapcsolatban egy feladatot kaptak. A kör közepére saját magukat kellett írni, majd a velük kapcsolatban lévő emberek közül válogatva, kitöltötték a köröket. Minél közelebbi a kapcsolat azzal, akit felírtak, annál közelebb írták magukat. Jó látni, hogy minden feladathoz lelkesen állnak hozzá.
A hónap folyamán az adventre készülődve adventi naptárat készítettek annak a tanulónak, akit kihúztak. Míg készültek az alkotások, lehetőségük volt jobban megismerni a másikat, hisz érdeklődtek róla, hogy minél jobban sikerüljön az ajándék. Mindenki örült a kapott adventi naptárnak, amit december 1-jén kezdenek nyitogatni.
A barátság fontos, ahhoz, hogy boldogabbnak érezzük magunkat, hisz együtt minden könnyebb.
„Gyakran egyetlen dologra van szükséged: a Barátokra!”