Megbeszéltük, mit jelent a társas intelligencia, milyen elemei vannak. Majd kitöltötték Gary Chapman szeretetnyelv-tesztjét. Az ő szeretetnyelvük szerinti matricát terveztek, mellyel tudatosíthatják társaik felé, mi a fontos számukra.
Társas kapcsolatok ápolása
Az órát Bagdi Bella, Ellazulni jaj de jó! című dalával indítottuk. Kívülről figyeltem a tanulókat, akik mély beleéléssel követték a lazító feladatokat. Beszélgettünk róla: Mit éreztél? Emlékek jöttek fel, melyek fájó/kedves együttesen is szerepelt, célok jelentek meg a gondolatokban, mely az állatok felé vitte. Jellemükből jőve pedig volt, aki mélázott, kalandozott.
Tégy egy lépést felém! című játékunk során többnyire nem meglepő dolgok derültek ki a tanulókról. Az autista fiú esetében jött: féltek éjszaka?- és ő előre lépett, ami váratlanul ért.
Tükör játékot játszottunk, sok vidám és tanulságos pillanatot szerezve. Párokban, egyesével volt a játék. Mindenki volt mindkét szerepben, mindig mással. Megfigyelhető volt, ki az, aki nagyon figyel a másik minden mozdulatára, ki az, aki nehezen követi le a másikat.
Meghallgatták diafilmről az Öreg néne őzikéje című verses mesét, melyet ismertek és nagyon szeretnek. Üzeneteket továbbítottak az őzikének, Őz anyónak, Cili cicának és Bodri kutyának. Benne volt a hála, a pozitív tulajdonságok, a gyógyító üzenetek.
Jó kívánság üzeneteket olvastunk fel: Teréz anya – Az élet himnusza, A lélek útja – Minden emberi kapcsolatnak oka és célja van, Lippai Marianna – Tudod, minek van értelme?. Kívánságra írtunk képeslapot olyan társunknak, akik tavaly elment tőlünk. A lapon:
Kedves Andi!
Nagyon hiányzol! Jó lenne veled újra találkozni, beszélgetni, nevetni.
Jó érzés, hogy ez nekik fontos, ezt ők akarják.
Bizalom játékot játszottunk, nem volt könnyű feladat, hogy szavakkal irányítsák társukat, inkább az érintést, a kar vezetését tudták alkalmazni.
A hónap dalával zártuk a napot, mely táncra hívta őket.
A pletykát választottam az óra témájának. Sajnos nagyon sokszor tapasztalom, hogy a gyerekek verbálisan bántják egymást, csúfolódnak, kritizálnak, egymás hibáit felnagyítják és gúnyolódnak vele. Ez a sértettnek nagyon rosszul esik, hiszen a kimondott szónak nagyon nagy súlya van…
Az órát a „Letye, petye, lepetye” játékkal indítottuk, mindig más tanuló indította a súgdolózást. Mire körbeért a kitalált információ, addigra teljesen más tartalom született. Mivel ezek csak kitalált mondatok voltak, jót nevettünk a kiindulási és a legutolsó hallott szöveget összehasonlítva. Annyira élvezték ezt a gyerekek, hogy mindenki szeretett volna kezdő ember lenni. Mikor végeztünk, körbeültünk és megbeszéltük, hogy miért veszélyes az, ha csak hallott információkból tájékozódunk, vagy ezek által vonunk le következtetéseket. Mert általában az koránt sem úgy van, mint ahogy azt mások elmondják valakiről, és máris kialakul egy előítélet, egy rossz érzés bennünk. Összeszedtük az okokat, hogy miért pletykálkodnak az emberek: unalomból, irigységből, gonoszságból, féltékenységből, utálatból, kisebbrendűség-érzetből, rossz hírnév keltésből.
Rájöttünk arra, hogy ezek a rossz dolgok a magabiztosság hiányából adódnak; ‘ha én nem vagyok olyan jó és szép és okos és sikeres, akkor a másik se legyen jobb nálam!’
Próbáltunk megoldást találni arra, hogy lehetne ezt a pletykálkodó magatartást elkerülni, nem bedőlni a szóbeszédnek, nem bántani a másikat. A gyerekek felsorolták, hogy lehet ennek elejét venni: ha hallunk valamilyen falsnak tűnő információt, menjünk oda és őszintén kérdezzünk rá az érintettől. Adjunk esélyt a tisztázásra! Ne higgyünk el mindent, próbáljunk meg elhatárolódni a gonoszságoktól! S legfőképp: ne terjesszük tovább a pletykát, akadjon el nálunk a történet! Beszéltünk arról is, kihez fordulhatnak segítségért, ha bármilyen szóbeszéd vagy szóbeli bántalmazás áldozatai lesznek. Szülőtől, felnőttől, tanártól, rokontól bátran kérjenek segítséget. Egy kívülálló lehet, hogy könnyebben fog tudni segíteni. A lényeg: ne hagyjuk annyiban a dolgot! Ezek után a tanulók megpróbálták rajz útján megfogalmazni, hogy mit értenek pletyka alatt. Nagyon beszédes rajzok születtek! 🙂
Sombereki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Ezt a foglalkozást most a tornateremben tartottuk meg, ahol olyan játékos feladatokat végeztek a gyerkek , melyek erősítették a társaikkal való kapcsolattartást.Cél volt még, hogy jobban megismerjék egymást, bízzanak egymásban, és ha szükséges segítsék ki a másik társukat a bajban.
Szegedi Zrínyi Ilona Általános Iskola
A megfelelő szó történet közös feldolgozása után a szavak ereje páros feladatot oldották meg a gyerekek. Majd egyénileg kitöltötték Gary Chapman szeretetnyelv-tesztjét, amely során kiderült, hogy az osztály 2/3-a a minőségi idő csoporthoz tartozik. Végül elkészítették a szeretetnyelvükhöz illeszkedő matricát.
Elkészítettük a „barátság-reparátor” gépet, melyet mindenki ki is próbált.
Tevékenység közben a hónap dalát hallgattuk.
Választottunk állat-barátokat a bábok közül, akikkel közösen ki is próbáltuk a barátság-gépet, majd pedig mindenki elmondta az állat-barátjáról mindazt, amit tud róla, vagy fontosnak tart, hogy elmondja. (pl. mit eszik, hol lakik, mik a külső-belső tulajdonságai, miért választotta éppen őt, barátjául? stb.)
A foglalkozás ideje: 2022. november 18.
A foglalkozás helye: Aprófalva Óvoda Vajszló, Pacsirta csoport
A foglalkozást vezeti: Márkus Gyöngyi
Korcsoport: Középső-Nagycsoport
A foglalkozás témája: Társas kapcsolatok ápolása
A TEVÉKENYSÉG KIDOLGOZÁSA:
1.:Szervezési feladatok:
– a tevékenységhez használatos eszközök kihelyezése jól látható és hozzáférhető helyen.
– Friss levegő biztosítása, elektromos illatosító bekapcsolása
ELŐZMÉNYEK:
Ebben a hónapban a közösségi életünk még alaposabb fejlesztésére helyeződött a hangsúly.
Mindennapjainkat átszőttem olyan közösségfejlesztő játékokkal, feladatokkal, melyek segíthették a „szükségünk van egymásra” érzésének továbbfejlesztését.
Lukács Elvira: Örömvár c. könyvéből a Baráti segítség című mesével kezdtem a témára hangolást, amit több ízben is meghallgathattak a gyerekek. Azért is kedveltük meg ezt a mesét, mert a baráti összefogás mintapéldája, és mivel elég összetartó kis közösséget sikerült kialakítanunk, így közel áll a csoportunkhoz ez a téma.
A meséhez tartozó Manómondóka gyakran elhangzik a mindennapjainkban is:
Nyújtom a kezem, fogd meg, kérlek,
Hisz együtt mindig minden könnyebb!
A rosszat is szebbnek látom,
ha mellettem van a barátom!
Ha simogatod szívemet,
leszek vidám kisgyerek!
A FOGLALKOZÁST KEZDŐ RELAXÁCIÓ:
Bagdy Bella relaxációs gyakorlatai:
– Égig érő fa vagyok… /magastartás, nyújtózkodás felfelé
Ehhez a relaxációs gyakorlathoz kötöttünk egy kitalált versikét is:
„Fűzfa vagyok, hajlongok, őszi szélben ringatózok”/ lehajolás, és úgy lengedezünk a karjainkkal
– Meglengetem a karom, pedig alig akarom..
– Repül a madár, szárnyalva száll, mert szabad madár…
A FOGLALKOZÁST KEZDŐ ÉNEKLÉS:
Bagdy Bella: Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek c. dalára közösen megalkotott koreográfiára táncolunk.
A TÉMA BEVEZETÉSE:
– „Szervusz kedves barátom, gyere velem táncba.. „ kezdetű dalra közös táncot ejtünk a szőnyegen, majd egy kis lecsendesítés következik.
– Párokban helyezkedünk el, egyik gyermek lefekszik, ő fog relaxálni, másik gyermek mellé térdel, ő fog massszírozni, majd helyet cserélnek.
– Elmondjuk a páros relaxációs versikénket:
Kézen foglak, elrepítlek, virágos rétre fektetlek.
Napsugárral símogatlak, harmatcseppel megmosdatlak.
Szép az arcod, tiszta kezed, jóságos a kicsi lelked.
Szeretettel átöleljük, kedvességgel teletöltjük,
Benned nyugalom és béke, ébredezz, mert itt a vége! – Boldog Dóra megjelenésével jelzem, hogy most a mese fog következni.
„Kerekerdő kalandra hív téged,
hallgasd, mit súgnak a tündérek.
Hipp-hopp, tárd ki szíved kapuját,
mesevilág ajtaja előtted is nyitva áll.
Tikk-takk, ketyeg a kis óra,
ezt üzeni neked Boldog Dóra:
Gyere velem, vár ránk a napsugár,
Kerekerdőn a boldogság megtalál.”
A mese címe: Tavaszi ébresztő
A mese után elmondhatják, hogy milyen érzéseket éreztek a mesét hallgatva,Irányított kérdésekkel próbálom rávezetni őket a mese mondanivalójának észrevétetésére.
A FOGLALKOZÁS LEZÁRÁSA:
„Fogjunk össze”- készítsünk együtt mandalát kövekből!
Boldog Dórának és a foglalkozásokon használt kis szivecskéknek mandalákat készítünk, kövekből.
A FOGLALKOZÁST ZÁRÓ ÉNEKLÉS:
– Bagdy Bella: Jól érzem magam c. dalára párokban táncolunk.
– A barátság jelének kihelyezése a Boldogságvárunk 3. lépcsőfokára
A TÉMA TOVÁBBADÁSA:
– Vond be a családokat!
Minden hétvégére otthoni feladatokat kapnak a gyerkőcök, amiről a szülőknek egy fényképet lehet beküldeniük a csoportunk Facebook oldalára. Ezek a feladatok lehetnek matematikai megoldások, rajzok, színezők.
Most a családjukat kellett lerajzolni a foglalkozás után.
– Vond be az óvodát!
Szeptember óta az intézmény más csoportjai is megpróbálkoznak a Boldogságórák megtartásával, és minden hónapban összeülünk, és megbeszéljük az aktuális témákat.
Egyre bátrabban és kreatívabban oldják meg a kollegáim a feladatokat, aminek nagyon örülök
REFLEXIÓ- NOVEMBER
Ebben a hónapban mindenkihez közelálló témát dolgozhattunk fel.
A z óvodás korosztály számára könnyen érthető és elfogadható téma került kidolgozásra, hiszen a barátság témája közel áll a gyermekek világához.
A csoportunk összetartó kis közösség, szívesen járnak oviba, sok-sok,hosszabb-rövidebb ideig élő barátságok születtek már eddig is.
Igyekeztem végig fent tartani a barátkozás lehetőségét, rávilágítani mindenki jó tulajdonságaira, és próbáltam tudatosan terelgetni a kapcsolatok alakulását.
Szinte minden napra jutott olyan játéklehetőség, mely segíthette egymás jó tulajdonságának felfedezését, egymás jobb és alaposabb megismerését.
Gyakran használok más irodalmi anyagokat, újdonságokat vezetek be, ezekkel is színesítve mindennapjainkat.
A társas kapcsolatok aktuális meséje nem igazán áll közel ebben a hónapban hozzánk, de a témája, a szülinapozás, már igen.
Minden hónapban megünnepeljük az éppen aktuális ünnepelteket, így most a maci is megülhette a szülinapját, ami jó hangulatban telt el.
A gyerekek még apró kis ajándékkal is meglepték, színes rajzokkal ajándékozták meg Brumit, a csoport mackót.
Több, a Boldogságórán használt játékszert /Boldog Dórát és a Szivecskéket / is felhasználtunk a tevékenységekhez.
Közösen készítettünk nekik „mandala házikót”, amivel napokig tudtak foglalatoskodni.
A napi mozgásokat és a testnevelés foglalkozásokat is a közösen végezhető gyakorlatokkal igyekeztem színesíteni.
Nagy sikere volt a kötéllel végezhető gyakorlatoknak, itt az együttes mozgást és az egymáshoz való alkalmazkodást tudtam erősíteni.
Gyakoroltuk a közösen végezhető karika gyakorlatokat is, ahol a párjukhoz kellett igazodni mindenkinek.
A faliújságunkra mindig kihelyeztük a munkáinkat és a szülőktől sok pozitív visszajelzés is érkezett.
Az intézményi bevonás már egyre jobban működik, hiszen rendszeresen osztjuk meg egymással a csoportokban tapasztaltakat, sokat ötletelgetünk, hogyan tehetnénk hatékonyabbá az óráinkat.
A szülők bevonására mindig valami újdonságot találok ki, hiszen sok a vidéki kisgyermekünk, akiknek a szüleivel nem lehetséges a napi kapcsolattartás.
Ebben a hónapban hétvégékre otthoni feladatot kapnak péntekenként a gyerkőcök, amit a szülők segítségével tudnak megoldani és a szülőket megkérem, hogy küldjenek visszajelzést az elkészült munkákról.
Aki teljesíti a feladatot, összegyűjthet karácsonyig jutalomkártyákat, amit majd beválthat ajándékra.
Megpróbálkoztam a relaxációs gyakorlatainkat is megújítani, ebben sok segítséget találtam az Örömvár című könyvben, így ötvözve Bagdy Bella dalaival egész jó kis kombinációt tudtunk létrehozni közösen a gyerekekkel.
Nagyon nyitottak és kezdeményezőek voltak és igazán klassz játékokat is tudtak létrehozni saját maguktól.
A dalokat gyakran hallgatjuk, sőt, már új Bagdy Bella dalokat is megismertettem velük, melyek nagyon tetszettek a gyerekeknek.
A kezdeti lelkesedésük remélem továbbra is fenn marad, így legközelebb is számíthatok a segítségükre.
Nagyon eredményesnek ítélem meg ezt a hónapot, amit még a fennmaradó egy hétben is folytatni szeretnék, hiszen a barátság témakör átszövi az egész életünket.
2022. november
Társas kapcsolatok hónapja
A napot úgy kezdtük, hogy sokan tértek vissza betegségből, akiket már vártak barátaik. Egy nagy papírtéglából készült házikó készült közös erővel a szőnyegen, amit le is kellett fényképeznem, mert jól sikerült. A tevékenységet Detektív játékkal kezdtük, ahol mindenki kinézett magának valakit, akit követnie kellett. Egy idő után azt vettük észre, hogy egy nagy kör alakult ki a csoportból, ami azt jelentette, hogy egy egységes baráti közösséget alkotunk. A következő feladat a barátok megkeresése, ott meg azt vettük észre, hogy nagyon sok gyerek szinte egy csoportba tartozott, tehát jó viszony van a gyerekek között. Azután a szőnyegen elpihenve mesét mondtam a gyerekeknek. Én igaz történetnek neveztem, mert igazából ez egy elbeszélés: Péter Tímea: Fülöpke az óvodában; Az örök barátság. A történet nagyon megható, tettszett is a gyerekeknek, egy-két kicsin kívül nagyon figyeltek. Azután ‘sírást hallottunk’. Dóra sírt a dobozában, Kifaggattuk, miért sír, hát persze elvesztette a barátját. Mindenki a keresésére indult, meg is találtuk Danit, aki a polc mélyén rejtőzött. Nagy volt az öröm. Megbeszéltük, miért jó, hogy van barátunk, és mit jelent ez nekünk. Aztán rátértünk arra, hogy milyen emberi kapcsolataink vannak az életben, és persze eszükbe jutott a szülők, testvérek közötti szoros kapcsolat. Házi feladatként kapták, hogy otthon is beszélgessenek arról, miért jó, hogy sok ember van körülöttünk, akikkel jóban vagyunk. Két dalt is meghallgattunk a barátságról, ami még jól el is magyarázza, miért jó barátkozni. Csiga Duó: Barátság, Hahó együttes: Barátság.
Kiraktam a szobánk elé a folyosóra egy táblát, amire tettem egy képet, felül felhők, alul virágok. Az asztalon vízcseppek. A feladat: „Írd rá egy vízcseppre azoknak a nevét, akiktől szebb lesz a napod, akikre mindig számíthatsz!”
Kedden nyugodt játék folyt reggel, örültem, hogy a ma szülinapos három évesem is játszott a többiekkel, ma először. Adtam színezőt a munkafüzetből, a ‘Hálás vagyok a barátaimért!’ lapot. A színezés után elmondták a barátaik nevét, amit le is írtam a feladatlapjukra. Dóra kezdte a foglalkozást, elővettük barátjával, Danival együtt. Igen ám, de Dóra hiányolta kislány barátnőjét, Nórit. Őt is előkerestük a szekrényből. Nóri meseszövést kezdett el, ahol egy elveszett kutyust kellett megkeresni a sötét erdőben. Nagyon ügyesen éreztek rá a probléma megoldásokra, a végén persze a kiskutya is megkerült. Megbeszéltük, hogy kikkel lehet még jó a kapcsolatunk, illetve kivel állunk még kapcsolatban, és miért is jó ez nekünk. Azért, hogy ezt gyakorlatban is rögzítsük, azt játszottuk, hogy oda kellett menni egy általuk választott kisgyerekhez, és a szemébe mondani: „Azért szeretlek, mert….” Még az aprónép is ügyes volt, és utánozták a nagyokat. Most rendhagyó módon egy kis Mikulás váró ének zárta a tevékenységet, mert persze ma feldíszítettük a szobát, Mikulás kukucskál, és ha már várjuk, azt énekkel tettük.
A szerda a barátok kiszínezésével indult. Fiú, lány színezőt tettem az asztalra. Megfigyeltük barátunk szeme, haja, ruhája színét, és azt is, hogy az arcot, illetve a bőrt, milyen színnel lehet színezni. Megcsináltuk síkban is a baráti körünket. A fénykép után oda is adták egymásnak a színezést. A mai mesét Dani mesélte, Szutyejev: Okoska botocska. Egy kis Mikulás váró éneklés, verselés után, Évszakkoncertre mentünk a többi csoporttal együtt. Mivel eső volt, így a holnapi vendégváró kókuszgolyót is volt időnk „meggurítgatni”.
A szerdai napot tornával kezdtük, nagyon sokat ugráltunk, másztunk, futottunk, erősítettünk. A reggelinél már volt egy kis izgalom, mert vendégeket vártunk. Három kisgyerek elment a Boglárka csoportba meghívni a vendégeinket. Kicsit vártunk, addig el kezdtünk a karikával ‘csőbehúzós játékot játszani. A vendégeink hoztak nekünk festményt, amire mindenki a saját ujjával nyomdázva lufit készített. egy kis finomságot, gyümölcsöt. Rögtön be is vontuk őket a játékokba: Csőbehúzás, szobor játék (Bella zenéjére természetesen), zsákban futás. Megkínáltuk a vendégeket egy kis kókuszgolyóval, pattogatott kukoricával. Néhányan már a szabad játékba is bekapcsolódtak, ismerkedtek velünk. Búcsúzóul kis nyakláncot kaptak a barátság szimbólumáról.
A pénteki nap a barátságkarkötő készítésével kezdődött, még nekem is készített az egyik kislány, de tesónak, anyunak is sok készült. Közben énekeltünk Mikulás, és Karácsonyi dalokat is. A munkafüzetből vett feladatlapon beszínezték, hogy miért is jó, ha barátaink vannak. Ez a hét összefoglalására teljesen jó is volt, természetesen az összes kis kép ki lett színezve. Mivel adventi gyertya gyújtás volt ovinkban, és a csoportban is, a mai mese Az első Karácsony volt. Képekkel, történettel Jézus születését mondtam el, hiszen ez is egy szerető család, ahol fontos a gyerek, a megértés, megbocsájtás, egymás tisztelete. Összefoglaltuk, mit csináltunk a héten, elbúcsúztunk Nóritól, Danitól, Boldog Dórától. A lépcsőre kiraktuk a barátság, a társas kapcsolatok jelét.
Jármi-Papos-Őr Általános Iskola Őri Bibó István Általános Iskolai Tagintézmény
Megbeszéltük a gyerekekkel, hogy az ember, társas lény. Az életünk minden szakaszában szükségünk van barátokra, olyan személyekre, akik meghallgatnak. Természetesen ez kölcsönös gesztus, ha a barátainknak van szüksége lelki támaszra, akkor számíthatnak ránk. Megvitattuk a gyerekekkel, hogy minden kapcsolat hordoz magában pozitív és negatív vonásokat.
A Boldogságóra program harmadik hónapjának témája még közelebb hozta a tanulókat egymáshoz. A vidám, jókedvű és összeszokott kis csapat lelkesen készítette el a – Vigyázunk egymásra plakátot, s ezután motiváltan vágtak bele a „Piros gombolyag, merre mész?” játékba. A barátság pókhálónk nagyon sűrű lett a játék végére, ami hűen tükrözi a gyerekek közötti jó viszonyt.