A Bagdi Bella Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek című zenéjével indítottam a foglalkozást. A gyerekek hamar odajöttek a szőnyegre, együtt táncoltak. Már nem volt új nekik ez a dal, többször is táncoltunk már rá, nagyon kedvelik. Ezután egy relaxációs játékot játszottunk (Domborítok mint a cica…). Körbeültünk, és sorban megkérdezték egymástól: Kis barátom, hogy vagy? Sokan még félénkek voltak, egy-két szavas választ adtak, vagy csak mosolyogtak, de volt, aki elmondta, hogy „nagyon jól érzem magam, mert ma apával jöttem óvodába”. Ezután mindenki felállt, megölelhette a legjobb barátját. Bezzeg Andrea: Tavaszi ébresztő című meséjét elmeséltem nekik, amit figyelemmel hallgattak, majd a végén megbeszéltük, kinek mi jutott eszébe a mese közben. A következő játék a Szomorú Szilárd (nyúl báb), és Boldog Boldizsár (kisfiú báb) szituációs játék volt. „A nyuszi sokat szomorkodik.” „Ti szoktatok szomorúak lenni, szomorkodni?” kérdeztem a gyerekektől. Sokan jelentkeztek. Elmeséltek rövid történeteket, pl. „szomorú vagyok, ha anya kiabál, mert nem rakom el a játékot”, vagy „én is szoktam szomorú lenni, ha este aludni kell, és nem nézhetem a mesét”. Mivel ez a csoport 2,5-4 évesek csoportja, így a fiatalabbak inkább megmutatták, hogy milyen az, amikor szomorúak. „A kis nyúlnak Boldizsár segít, mert ő a barátja, mindig felvidítja.” „Most segítsünk mi is Boldizsárnak, hogyan vigasztalja meg a nyuszit?” Nagyon örültem, hogy sokan jelentkeztek, és többféle tanácsot adtak. („Öleljük meg”, „Simogassa meg Boldizsár”, „Énekeljünk neki valamit”). A következő játékban Boldog Boldizsár kérte, hogy építsenek a gyerekek neki egy szép várat, amibe beköltözhet. Csoportokat alkottunk, és közösen építettek a gyerekek. Volt, aki fakockából, volt aki Duplóból épített meg a várat. Jó volt látni az együttmunkálkodást, az egymásnak való segítést. Miután elkészültek a szép alkotások, Boldizsár megdicsérte őket, majd elköszönt a gyermekektől. A foglalkozás végén a gyerekek még kérték a Ha boldog vagy mutasd meg mindenkinek c. dalt, így mégegyszer eljátszottuk. A gyerekek a héten még elkészítették a csoport barátságláncát, és végül nagy örömmel ragasztották fel a társas kapcsolatok jelét a 3.lépcsőfokra.
Társas kapcsolatok ápolása
A november a társas kapcsolatok ápolásának hónapja. Nagyon fontos hogy az embereknek legyenek barátai, akire számíthat az örömében és bánatában.Kiemelt jelentőségű, hogy az osztályba támaszt nyújtsunk, legyen olyan az osztályban akikben megbíznak, és a legfontosabb SZERESSÜK egymást. Boldog gyerekek között szorosabb a kapcsolat. Akik pozitívak a környezetük felé, azokra az osztály is szívesebben tekint. Hiszen ők barátságosabbak, energikusabbak, szeretik a többiek a társaságát. Minden boldog kapcsolat alapja a szeretet. Egy jó közösségben az egyéni lehetőségek és teljesítmények, messze túlszárnyalják mindazt, amire egyedül lennének képesek. Nagyon sokat beszélgetünk osztályukban a barátság fontosságáról. Ezeket a kapcsolatokat folyamatosan ápolni kell, törődni kell velük. Fontos dolog megtanulni a kisiskolásoknak, hogy figyeljenek egymásra, hallgassák meg egymást. Nagyon sokat játszottunk együtt. pl a melegzuhanyt, ahol ráolvastuk egymásra mit szeretünk benne. Levelet és rajzot készítettek egymásnak amiben megjelent miért is őt tartják egymás barátjának. Elkészítették egymásnak az örökbarátságot jelképező karkötőket is.
Beszégettünk arról kit választunk barátoknak, melyek azok a nagyon fontos tulajdonságok amikkel egy igaz barátnak, társnak rendelkezni kell. A kapcsolatokon keresztül elérhető támogatást a boldogság egyik alapvető meghatározójaként tartják számon.
Barátság-padlás is játszottunk, megbeszéltük melyek azok az értékek amit évek hosszú során is fontos megőrizni.
Megfigyeltük hogy melyek azok az állatok akik együtt élek. ( Mint a hal…) Játszottunk fészekfogót, és megbeszéltük miért nagyon fontos a „Fészek melege”
Testnevelés órán sokat játszunk csapatjátékokat is, ahol igazi csapaként együtt játszanak már a gyerekek.
A közösen átélt élményeknek óriási jelentősége van a közösség és a barátságok formálódásában. Voltunk közösen moziban, játszótéren, közösen szülinapoztunk.
Dobozba zárt szeretet: osztályukról elkészült a közös kollázs, ahol dobozba zártuk a szeretetünket.
Ha csak egyetlen tanácsot adhatnánk: „Fektessünk be az emberi kapcsolatokba”.( mondta Robert Biswas)
Egyszerűen fogalmazva az emberi kapcsolatok létfontosságúak a boldogságunk és az egészségünk szempontjából. A kapcsolatainkban találunk értelmet, örömet és szórakozást. Egyesek nagy családra és sok barátra vágynak, másoknak elég, ha csupán pár igazi barát veszi körül őket. De mindenkinek szüksége van arra, hogy szeressen és szeressék.
Fazekas József Általános Iskola
Órakezdő relaxációnk a „Repül a madár, szárnyalva száll, mert szabad madár” volt, szabadon „repkedtek” a gyerekek, szaladgáltak „szárnyaikat” mozgatva. Beszélgettünk a madarakról, akik hol egyedül repülnek, hol csoportosan. A csapatokban repülő vadludakkal vezettem a be a TÁRSAS KAPCSOLATOK témakörét, megbeszéltük, hogy miért jó a vadludaknak, hogy nem egyedül, hanem közösen teszik meg ezt a nagy utat, hogyan segítik egymást a repülésben. Ezzel párhuzamot vonva megbeszéltük azt is, hogy nekünk is mennyivel könnyebb, ha együtt oldjuk meg a nehéz feladatokat, milyen jó, hogy számíthatunk egymásra, milyen boldogító egy-egy közösséghez tartozni.
Mozgásos játékkal folytattuk, ahol a teremben kijelöltünk egy-egy sarkot, és megbeszéltük, hogy kik „laknak” ott. Majd egy adott jelre (taps, sípszó, „Most!”) mindenki elfoglalta a helyét a saját „közösségében”, mindenki oda ment, ahová tartozott (pl: bejárósok/helybeliek, fiúk/lányok, szeretem/nem szeretem a focit, lakóhely szerint 6 település, tulajdonságok szerinti csoportok, szakkörös/nem szakkörös stb.). Beszélgettünk arról, hogy miért jó ahhoz a közösséghez tartozni, mit ad nekik az a kapcsolat, ami a csoporton belüli tagok között van. Fogójátékokkal is bizonyítottuk, hogy együtt könnyebb: páros fogót és láncfogót játszottunk, így újra megtapasztaltuk az összefogás erejét.
A „Dagasztás” relaxációjával zártuk az órát, ahol kicsit kilazítottuk a sok repülésben elfáradt „szárnyainkat”.
Következő óránkon az elméleti háttérrel foglalkoztunk. Az online ötlettár idézeteit beszéltük meg, nagyon sok okos gondolatuk volt a gyerekeknek a saját kis kapcsolataikról, a közösségekről. Beszélgettünk az első kis közösségről, amibe beleszülettek, a családról, hogy ott ki hogyan segíti a másikat, milyen sok boldogságot ad ehhez a közösséghez tartozni. Aztán életük következő állomását, az óvodát említettük, mint közösséget, végül eljutottunk a mostani csapathoz, az osztályközösséghez. Itt is megbeszéltük a sok-sok jót, amit ez a kapcsolat ad nekünk, az egymás segítését és támogatását kiemelve. Nagyon jó osztályközösségünk van, a gyerekek igazán szeretik egymást, így szívesen beszéltek a pozitív élményeikről, kötelékeikről, kapcsolódásukról. Amikor előkerült egy-egy rosszabb emlék, azt is rögtön feloldotta egy pozitív gondolat, hogy a társak segítségével hogyan sikerült átlendülni a rossz pillanatokon.
Elemeztünk közösen egy ábrát is, ahol a három kis figura úgy cipeli át a gerendát a szakadékon, hogy közben egymást segítik. Átalakítottuk ezt a gondolatot a saját életünkre: amit egyedül nem tudunk megoldani, az egymást segítve sikerülhet. A rajzot megkapták a gyerekek, és kiegészíthették néhány névvel, hogy ők kire számíthatnak, ha segítségre szorulnak.
Egy kis játékkal oldottuk a téma komolyságát óra végén: az online ötlettár „Hóbortos társaság” című játékát játszottuk el. Sokat nevettünk a hirtelen felvett bolondos szokásainkon.
Harmadik óránkon a közös alkotásé volt a főszerep. Bemelegítésképpen az online ötlettár „Micsoda alakok” rajzos játékát játszottuk: mindenki kapott egy lapot, és 7 színnel egymás után, egy-egy utasítást követve (csak egyenes vonalat húzhatsz, háromszor emelheted fel a ceruzádat rajzolás közben, csukott szemmel kell kiegészítened a rajzot stb.) mindig továbbadva a lapot elkészültek az alkotások. Ezután visszaadtuk eredeti tulajdonosának, aki a képzelőerejével befejezte a rajzot és bemutatta nekünk a kész művet.
Egy tabló elkészítésével folytattuk a munkát. Mindenki körbe rajzolta a tenyerét, amit egy nagy 2-est formázva ráragasztottunk egy kartonra, ezzel is jelképezve az összetartozásunkat (2.osztály). A 2-es köré szavakat írtunk, ami a társas kapcsolatainkat juttatják eszünkbe. A tablót az osztálytermünkben kiállítottuk, hogy rápillantva mindig eszünkbe jusson, hogy együtt mindenre képesek vagyunk!
Zsófia Anna Krajnyákné Greutter
A gyerekek a boldogság óra alatt megértették, hogy a társas kapcsolatok, melyeket más emberekkel tartunk fenn, fontosak a hétköznapi tevékenységeink elvégzésében, valamint nagymértékben hozzájárulnak testi, lelki, sőt szellemi jóllétünkhöz. Önbizalmuknak is jót tett az órán játszott feladat.
„Micsoda alakok” játék során a gyerekek nagyon jól érezték magukat, nem volt hiány kacagásból! Érdekesnek találták a kérdést: Milyen érzés volt más lapjára rajzolni? Milyen volt egy összefüggő alakzatba rendezni a rajzotokat a legvégén? Bátran, vidáman teljesítették a feladatot, ami végülis játék volt számukra.
DSZC Baross Gábor Középiskolája és Kollégiuma
A csoportunk egyöntetűen nagyon fontosnak tartja a társas kapcsolatokat. Úgy gondolják és tapasztalják is a mindennapjaikban, hogy megtartó ereje van a családnak, a barátságoknak. A két alkalom során beszélgettünk arról, hogy érdemes közös pontokat keresni az osztálytársakkal való kapcsolatban is, mivel ha ezekkel tisztában vagyunk, ezekre fókuszálunk, az segíti, hogy minél jobb legyen az osztályközösség is, ne legyen kirekesztés. Ezt láthatták abban a feladatban is, mikor kis csoportokban keresték a közös érdeklődési területeket, a hasonlóan szeretett dolgokat, vagy elfoglaltságokat, ezt ábrázolták háromszögben. A második alkalommal elolvastunk egy tanulságos történetet, melyben egy fiú édesanyja a kezében tartott homok tartásával és szorításával mutatta meg, hogy lehet megtartani és fenntartani a barátságot. A diákok aztán ezt a történetet illusztrálták.
Hajtogattam Neked!
Az ember társas lèny, ezèrt termèszetes, hogy szeret másokkal együtt lenni, örömèt, bánatát megosztani valakivel.
Fontos, hogy olyan emberek vegyenek körül bennünket, akiknek a társaságában jól èrezzük magunkat. Ezt a gyerekek ösztönösen èrzik, az èrzelmeiket pedig ki is tudják fejezni. Mi most èppen hajtogatással, rajzolással, egymásnak ajándèk kèszítèssel próbáltuk a sok-sok pozitív èrzelmet átadni, mintegy megköszönve a másiknak/társnak a segítő, támogató jelenlètèt. A fókuszba (nem vèletlenül)a közelgő Mikulás ès Karácsony került. 🥰🤗🎅🎄
Sombereki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
A hónap dalára egy jót énekeltünk és táncoltunk, majd elkészítettük egy gombolyag segítségével a kapcsolati hálónkat „Azt szeretem benned, hogy….”szempont alapján.Ezután két hétig a gyerekek azt a feladatot kapták, hogy figyeljenek jobban egymásra és ha kell segítsenek egymásnak. Minden nap megbeszéltük, kinek sikerült ezért bármit is tenni.Ha jót cselekedtek, jutalomkártyát kaptak cserébe.A hónap végén összegeztük, ki volt , az aki a leginkább figyelt a társára.A győztes egy kis jutalmat kapott. A témát személyiségfejlesztő kártyajátékkal zártuk. Fontos volt ez a hónap , mivel az osztályban a gyerekek között sok volt a konfliktus. Jó volt látni, hogy a hónap során jobban odafigyeltek egymásra, nem egymást bántották, hanem segítették egymást. Ha valakinek hiányzott valamije, adott a társának, megosztották egymással az uzsonnájukat, játszottak egymással.Volt , aki előszőr nem igyekezett, de a többiek lelkesedédét látva, ő is elkezdett figyelni a társára.
Maci csoport
Boldog Dórával beszélgettünk a szőnyegen, akiről kiderült, hogy ő se mindig boldog, neki is vannak rossz napjai, problémái. Ő is szokott szomorú lenni, hisztizni, rendetlenkedni. Az ő családjában is előfordul veszekedés, kiabálás, de szerencsére van pár ötlete, hogyan viselkedjen ezekben a helyzetekben, hogy oldja meg a problémát vagy segítsen szüleinek, testvérének.
A gyerekek nagyon megnyíltak Boldog Dórának, nagyon sokáig meséltek a saját érzéseikről, hogy ők hogy szoktak ezekben a helyzetekben viselkedni.
Ebben a hónapban a társas kapcsolatok ápolásáról és a pozitív önbecsülésről beszélgettünk a gyerekekkel. Megbeszéltük melyik mit jelent, majd felidéztünk egy közös emléket. Ezt követően a gyerekek megpróbálták kifejezni, hogy miért barátai másiknak. Majd körbe álltunk, egy gyermek pedig a kör közepén helyezkedett el bekötött szemmel. A körben állók tapsra elindultak jobbra, majd a középen álló társuk jelzésére megálltak. A kitalálónak, ezután a vele szemben lévő társa nevét kellett kitalálnia úgy, hogy csupán a tapintására hagyatkozott, amennyiben sikerült helyet cseréltek. Ez a játék nagyon tetszett a gyerekeknek. Az óra zárásaként pedig meghallgatták és közösen táncoltak a hónap dalára.
A gyerekekkel rendszeresen csapatépítő tréningeket tartunk.
A fenti képen arról beszélgettünk, hogy Kit, Miért? tartunk fontos tagjának a közösségünknek.