Az osztályközösségben a társas kapcsolatok gyakorlásának módja a játékok, a társasjátékok. Jó lenne mindennap megélni azt, hogy jókedvvel, kedvesen, türelmesen vagyunk együtt. Ahogy játék közben is megtapasztaltuk.
Társas kapcsolatok ápolása
A társas kapcsolatok ápolása
Az óra elején egy képet néztünk meg, amely a Föld bolygót ábrázolta, rajta egy magányos fával.
A kép elemzése során eljutottunk az emberig, és arra is ráébredtünk, hogy az ember társas lény. Aztán beszélgetőkör segítségével a társas kapcsolatokat és azok fontosságát rajzoltuk föl a képzeletbeli bolygónkra. Majd egy szituációs játék következett: Válassz egy társat magadnak! Meghallgattuk és értelmeztük Hrutka Róbert: Érted című dalát. A dal segített megérteni, hogy egymás segítségére vagyunk a világon. Aztán egy varázsdoboz került elő, amelyben mindenféle olyan kincs volt, ami a társas kapcsolatokkal összefüggésbe hozható (aranyfonal- barátság aranyköteléke). Asszociációs játékot játszottunk ezekkel a kincsekkel. Egy rövid történet meséltem el, amely bölcsebbé tett minket. Aztán összeült a bölcsek tanácsa és megalkottuk három hasznos tanácsunkat, a társas kapcsolatok jobbá tétele érdekében. Végül papírra vetettük tanácsainkat:
1. A barátságot csak úgy őrizhetjük meg, ha teszünk érte!
2. Osztályközösségünk összetartó ereje abban nyilvánul meg, hogy együtt küzdünk közös céljainkért!
3. A család legyen olyan közösség, amelyben feltétel nélküli szeretetet adunk és kapunk!
Beszélgettünk a barátságról, elmeséltük “A leges-legelső barátságunk” történetét. Kivel, mikor, hogyan
kötöttük az első barátságot, meddig tartott, és mi tartotta össze.
Plakátot készítettünk, hogy mi tartja össze a barátságokat; szeretet, társismeret, közös élmények,
megbocsátás, bizalom, őszinteség, elfogadás…
Képeslapot készítettünk barátainknak, beszélgettünk a barátságról.
Kimentünk az udvarra a szép napsütésben, egyik társunk szemét bekötöttük, majd körbevezettük őt. Utána megbeszéltük a tapasztalatokat.
Köröstarcsai Arany Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
A programon belül a barátságklinika megalkotását tűztük ki célul. A téma az idősek és a gyerekek kapcsolata az együtt élés megbeszélésén keresztül történt. Mindenkinek volt egy-egy kedves története a nagymamáról vagy nagypapáról. Ebből alakult ki a barátság klinika. A lányok rajzzal, a fiúk építőelemekből készítették el. Természetesen volt barátság koktél, nevető golyó, vidám süti, kacagó alma és sok más finomság, ami boldogabbá teszi a mindennapokat,
A tevékenységet postásjátékkal kezdtük. Minden gyermeknek volt 3 db „képeslapja”, amiket a barátainak zsákjába raktak. A végén összeszámoltuk, hogy ki mennyi képeslapot kapott. Utána Azért szeretlek, mert… játékot játszottunk. A „Barátság szívét” körbe adtam és minden gyermek rárakta a saját óvodai jelét, miután valaki átadta neki a szívet, így minden gyermekhez eljutott. A tevékenység zárásaképpen Barátságláncot készítettünk, ami a csoporton belüli összetartozást jelképezi számunkra.
Boldogságóránkat relaxálással kezdtük. Közösen meghallgattuk a hónap dalát Bagdi Bella előadásában: Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek c. Beszélgettünk arról, hogy miért jó, van barátunk. Van kivel játszani, beszélgetni, együtt sétálni, mesét eljátszani, fogócskázni, körjátékozni, társas játékot játszani. Mindenki megölelhette a barátját, senki sem maradt egyedül. Olyan játékokat játszottunk a nap során, amit egyedül nehéz lett volna. Mesét dramatizáltunk, körjátékok, párosforgások, horgász verseny, állatkert építése.
A boldogságórát egymás megölelésével fejeztük be.
I. Bev.: Relaxációs gyakorlat: „Kitárom a világom..”
Ráhangolódás: „Milyen a jó barát?” Ötletbörze.
II. Főrész: 1. Beszélgetés a témában.
2. „Az igaz barátság” gyakorlat.
3. „Udvarias vagyok” játék.
III. Bef.: Meditáció
Bagdi Bella: Ha boldog vagy című dalának közös eljátszása.
A foglalkozást szóalkotással indítottam, miután elfoglaltuk a helyünket a szőnyegen. Három szó (család, társ, barát) betűi kerültek fel a táblára összekeverve. Miután kitalálták a gyerekek a szavakat, beszélgetéssel folytattuk. Több kérdéssel irányítottam a témát:
– Miért fontosak ezek a fogalmak?
– Miben tudnak segíteni nekünk?
– Miért jó, ha vannak?
– Ki lehet a társ?
Mély érzések, gondolatok fogalmazódtak meg a gyerekekben. A legtöbben a szeretetet emelték ki, aztán azt, hogyan segítik a szüleiket, amikor fáradtak, hogyan tudják visszaadni azt a törődést, amit a szüleiktől kaptak. Társként a kutyus, a cica is előkerült.
Beszélgettünk arról, hogy lehetnek-e viták ezekben a kapcsolatokban, és mit lehet tenni akkor, ha megbántunk barátot, családtagot.
Ezután azt kértem tőlük, válasszanak maguk mellé párokat, társakat, akikkel jól érzik magukat. Senki nem maradt egyedül! Megoldották együtt a munkafüzet rejtvényét, és boldogan mondták a megoldást (mindenre!): SZERETLEK!
Kértem, hogy készítsenek egy olyan varázsgépet, amellyel a barátság „megjavítható”. Óriási ötletek születtek:
– rakéta, amely szívekkel adja a tüzet, és a másikra irányítva átvarázsolja a haragot
– gép, amelybe a fekete szívet bedobjuk, és pirossá változtatja
– pókháló, mely összefonja a barátokat
– készült olyan rajz is, ahol két kislány saját magát rajzolta le, majd lapot cserélve a másikéra is átrajzolták magukat..
A foglalkozást a hónap dalával, tánccal és egy nagy öleléssel zártuk.