Először megbeszéltük, hogy mit nevezünk megküzdésnek, majd elolvastam a A szamár történetét, ezután villámrelaxációkat végeztünk a stressz ellen, valamint gyors és apró feszültségoldókat próbáltunk ki. Végül egy lapra írtak a gyerekek olyan tevékenységeket, melyek örömöt okoznak számukra. Az óra végén közös kis falatozást tartottunk a farsangra kapott felajánlásokból.
Megküzdési stratégiák
Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde Nagykereki Tagóvoda
Mester Györgyi: A türelmetlen nyulacska című meséjét hallgattuk meg és megbeszéltük : Mi volt nehéz? Milyen érzései voltak a nyulacskának? Ahogyan a mesében mi is meglestük, hogy viselkedik, mit csinál Medve apó. ? A játékhoz kedvenc plüss macikat használtunk, barlangot készítettünk. Beszélgettünk arról mi történik a hideg téli napokban? Hogyan várják a tavaszt ? Az Állati állapotok játékkal több helyzetet imitáltuk: pl: – mintha a téli álomból ébredező medvebocsok lennénk; – mintha egymást veszélyre figyelmeztető őzikék lennénk; – mintha óvatosan settenkedő rókák lennénk; – mintha jóllakott vaddisznók lennénk. Végül megbeszéltük melyik állat állapotát volt a legnehezebb megjeleníteni? Miért? Legtöbbször ki-ki melyik állatnak érzi magát: ijedt nyuszinak, veszélyt érző őzikének, óvatos rókának, jóllakott vaddisznónak, vagy kíváncsi medvebocsnak? Az állatok kedvesek a gyerekek számára, ezért is telt el kellemes hangulatban a boldogságóránk.
Az élet sokféle kihívást állít elénk. Ebben a hónapban szerettem volna a mai ember napi küzdelmeit a fókuszba állítani. Két általam készített feladatlappal kezdtük a foglalkozást, a tanulók csoportokban dolgoztak. Először a világhálós problémákat rangsoroltunk. Érdekes módon a tanulók csoportjainak rangsora teljesen eltért az általam állított rangsortól, így gyaníthatók a korosztályos különbségek is. Ők a személyes adatokkal való visszaélés veszélyét és a folyamatos internetes jelenlétet és függőséget, információ túltelítettséget helyezték előre. Engem leinkább az állandó elérhetőség bosszant leginkább és nem kedvelem a tökéletesnek mutatott álvilágot sem, amely mások ragyogónak tűnő életét hasonlítja az én dolgos hétköznapjaimhoz. Minden csoport megfogalmazta az on-line világ valódi kapcsolatok rovására történő térnyerését is, azért senki sem érezte magát magányosnak, vagy izoláltnak.
A második feladatban szintén jól ismert modernkori zavarokat próbáltunk definíciókkal párosítani. A gyerekek egészen jól megtalálták a párokat.
1.A kiközösítés modern formája, amikor valakit kiszorítanak a társadalmi vagy szakmai körökből, mert szerintük bántó vagy vállalhatatlan dolgot tett vagy mondott. cancel culture
2.A kapcsolat váratlan megszakítása valakivel, minden magyarázat nélkül. ghosting
3.A közösségi média által gyakran sugallt üzenet a tökéletesség, idilli élet. Aggodalom, hogy kimaradok valamiből. missing out
4.Olyan szorongás, amikor az egyén a sikereit külső tényezőknek nem saját érdemeinek tulajdonítja. imposztor szindróma
5.Kiégés: túlzott terhelés miatti érzelmi kiégés. Folyamatosan magas szintű elvárásoknak való megfelelés. burn out
6. Túlzott optimizmus: a problémák és negatív érzelmek mellőzése, elfojtása vagy alábecsülése. mérgező pozitivitás
7.Az egyén önértékelése túlzottan függ a külső elvárásoktól. „Sohasem vagyok elég jó.” érzése. megfelelési kényszer
Két alapvető kérdés adódott a fenti problémákkal kapcsolatban: melyikkel találkoztak már személyesen és melyiket érzik a legaggasztóbbnak? A kapcsolat váratlan megszakítása, úgy tűnik elég könnyen megy az on-line térben és hamarabb leszünk irigyei is mások idilli életének, ezért úgy érezzük, nekünk mindez nem adatik meg és kimaradunk a csodából. A mai kamaszok nagy terhelést kapnak a feldolgozandó információkat illetően, ezért fárasztónak érzik a folyamatos kihívásoknak történő megfelelést.
Van bőven mivel megküzdeni az agyonhajszolt életmódban, amely mögött még sorakoznak a hagyományos közösségi, kapcsolati és a korosztályos problémák is. Tavalyról felelevenítettük a két megküzdési módot és egy listáról írtuk a problémákat a képek alá, melyhez milyen megküzdést javasolnánk. Vannak gondok amelyek tárgyalással, cselekvéssel, vagy akár a hiányzó ismeretek pótlásával képesek vagyunk megoldani. Más megküzdési módot igényel egy veszteség, betegség, halál, baleset vagy válás, amelyeknél csak a hozzáállásunkat szabhatjuk az átélt trauma feldolgozásához valamilyen figyelemelterelő módszerrel, támasz keresésével, hittel.
Szintén érdekesnek ígérkezett a bemutatóm, amely a lelki állóképességünkkel foglalkozott. Világos, hogy az élet soha sem lesz maradéktalanul igazságos hozzánk, ezért saját erőforrásainkat felhasználva kell tenni megnyugvásunkért, ugyanis a legtöbb dolog nem fog pozitív irányba változni, ha te nem teszünk érte. Darwin gondolatait osztottam meg: Nem a legokosabb vagy a legerősebb marad életben, hanem az, aki képes a változásokra, a külvilág kihívásaihoz tud alkalmazkodni. A lelki immunitásunkat ezért folyamatosan erősítenünk kell. A legfontosabbakat szedtük képek segítségével össze: megbékélés, elengedés-amire nem tudunk hatással lenni / felelősségvállalás tetteinkért-ami rajtunk áll, passzivitás helyett szembenézni a kihívásokkal-cselekvés/ érzelmeim és reakcióim feletti kontroll és helyes helyzetelemzés/realista optimizmus a nehézségek tudatában/Célok és tervek a megoldásokért/ Támaszkeresés, szociális hálózat építése, a terhek megosztására./ Empátia: mások szempontjainak megértése, mérlegelése egy-egy konfliktusban. / Az életünk sokrétű legyen, ha egy helyen megbillen, még más területeken is találjunk örömöt és megelégedettséget!
Legfontosabb a tartós stressz megoldása, mert megbetegít. Ha pedig már kimerítettük a megküzdési technikákat még mindig marad: a „gurulós bőrönd”! Továbblépni, elvesztegetett energiáinkat új csatornákba irányítani.
Beszámoló
Boldogságóra 6. : Megküzdési stratégiák
Az óra időpontja: 2024. február
Résztvevők: 3. osztály
A témát folyamatosan dolgoztuk fel a hónap során. Saját velünk megtörtént élethelyzetekről meséltünk , hogy a megküzdés milyen módját választottuk a problémánkra. Nyugtató relaxációt is többször használtuk a hónap során a hónap dalával együtt. Többször beszélgettünk arról, hogy kire számíthatunk, ha segítségre van szükségünk, s ki az aki ránk is számíthat. Az egymásra figyelés nagyon megmutatkozott ebben a hónapban, hiszen a megbetegedett tanulók utáni érdeklődésünk, törődésünk támogatta őket a gyógyulási folyamatban. Ellazulás témában mindenki rajzot készíthetett, mi az ami segíti a kikapcsolódásban. Sokan családi programot vagy állatok közelségét jelenítette meg a rajzaiban.
Szakosné Biczó Marianna (tanítónő, Pókaszepetki Festetics Kristóf Általános Iskola)
Boldogságóránkat Bagdi Bella: Ellazulni jaj, de jó …című zenés relaxációjával kezdtük. 2.osztályos gyermekek számára némi magyarázatra szorult, hogy mit is jelent „A megüzdési stratégia”. Ezért először beszélgettünk a témáról. Megfogalmaztuk, hogy az életünkben nem mindig csak jó dolgok történnek. Elmondták a tanulók, hogy ők hogyan küzdenek meg az esetleges problémákkal, kire számíthatnak, ha bajban vannak, hogyan lehet elviselni a rossz időszakokat, mit tudnak tenni, ha nagyon feszültek. Ezt követően meghallgattuk a „Ki tudja, ez jószerencse vagy balszerencse című mesét, megbeszéltük, hogyan kapcsolódik ez ehavi témánkhoz. Az elméleti megközelítés után mozgásos játékok következtek, az „Állati állapotok” játék segítségével, ahol állatok bizonyos hangulatát, tulajdonságait kellett utánzó mozgással bemutatni. Nagy sikert aratott ez a játék a gyerekek körében. Nem maradhatott el a kreatív feladat sem, ahol „A megküzdés szivárványát” rajzolták meg csoportokban a gyerekek. A szivárvány sávjaiba motiváló mondatokat írtak a tanulók. Jóhangulatú, tanulságos óra volt.
A hatodik téma a megküzdési stratégiák volt a boldogságóra keretében, melyet heti tervnek megfelelően valósítottunk meg. Cél, feladatrendszer: A gyermekek nézzenek szembe- felnőtt segítségével – a nehézségekkel, kudarcokkal, konfliktusokkal, problémákkal. Hatékony módszerek tanítása a stressz, és indulat kezelésre! Kiemelt fejlesztési terület: : stressz, konfliktus- indulat kezelés, kudarctűrő képesség fejlesztése, együttműködési, alkalmazkodó képesség fejlesztése.
Ez a téma feldolgozása egy kicsit rendkívülire sikeredett. A kollégám segítségére volt szükségem, hogy feldolgozza a gyermekekkel. A megküzdésre most nekem volt nagy szükségem! Meghalt az Édesanyám. Ekkor már nagyon fájt a derekam, görnyedten, tele fájdalommal mentem be dolgozni utolsó nap. Hétfői nap volt. Ekkor még nehezen, de megtartottam a foglalkozást. A gyermekek mindenben segítettek!! Az együttérzés, segítségadás feltétel nélküli volt részükről. Szó szerint rájuk támaszkodtam. Másnap kórházba kerültem kiszakadt porckorongsérvvel. A temetésre is innen vittek ki tolókocsival. Nagy trauma ért testileg- lelkileg. Gyakorolnom kell a stressz kezelést! Hétfőn a kezdő relaxáció után beszélgetést kezdeményeztem a gyermekekkel az adott témában. „Mit érzel ha feszültnek, idegesnek érzed magad?”„ nem merek megszólalni, tördelem a kezemet, hevesen ver a szívem” „Hogyan lehetne ezt oldani? Mit csinálsz ilyenkor? ”, „sírok, beleütök a párnába, toporzékolok, kiabálok, földhöz verem a játékot, énekelek, tv-t nézek, játszom, rajzolok stb. Nagyon fontos a megelőzés! Nagyon fontos, hogy mi felnőttek engedjük gyermekeinket sokat kötetlenül, szabadon mozogni! Önmegnyugtató tevékenységek: festés, rajzolás, színezés, gyurmázás, gyöngyfűzés, kirakó stb. Koncentrált figyelmet igénylő társasjátékok, kártyajátékok, építőjátékok stb. A mesék világa, a rajzolás, festés, gyurmázás,a szabad szerepjátékok mind azt a célt szolgálják, hogy a gyermek megismerje a világot, és megpróbálja a feszültségeket feldolgozni. Hatékony a stressz oldásra a légzési technikák: lassú légzés, hasi légzés. Izmok feszítése, ellazítása, testmozgás, figyelem elterelése. Adjunk lehetőséget arra, hogy olyan játékot válasszanak, ami önfeledten boldoggá és szabaddá teszi őket. Erről is beszélgettünk a gyermekekkel. Ezután minden gyermek elkészítette a saját sárkányát, melyhez a további napokban sok-sok feladatot, játékot kaptak. Különböző pozitív mesehősök szerepeibe bújtak, hogy megharcoljanak a gonosz sárkánnyal. Árnyékokat hoztak létre zseblámpa segítségével. Megküzdöttek a „szörnyekkel”. Újra használtuk az egyik anyuka által készített stresszlabdát. (izmok feszítése, ellazítása). Következett Bezzeg Andrea: Aranykulcs című meséje. Ezt a mesét, a déli, pihenő idő előtt is mindennap elolvasták. Kedden tornateremben akadálypályát hoztak létre a mese keretének megfelelően. Következett a kedvenc játékuk kiszabadítása- bátorságpróba. Több kisszéket fonallal körbetekertek, így egy hatalmas pókháló lett. Ha kijutottak a labirintusból, a cél előtt mindenkinek el kellett mondania egy verset, mondókát, éneket(választhattak) s így kaphatták vissza a játékokat. Szerdán B.B: Ellazulni jaj de jó című zenéjét hallgatták meg, a zene szövegének megfelelően mozgássorokkal kiegészítve. Ezután ismét kézműves tevékenységet folytattak. A sárkány várát barkácsolták meg benne a raboskodó királylánnyal. Csütörtökön a nagy mozgás keretében ismét újabb akadálypályát készítettek, majd következett a „hajótörés”, és a „cápatámadás” játék. A gyermekek önfeledten játszottak! Pénteken a gyermekek rajzokat készítettek arról, hogy hogyan jelennek meg az arcukon különböző érzelmek. Ezután szabadon választott mondókán kellett ezt bemutatniuk. Az egyik kolléganőm gyermekjógát tartott a gyerekeknek, és ismét meghallgatták az „Ellazulni jaj de jó”című zeneszámot. A hetet vidáman, önfeledten zárták, mint minden „Boldoságóra” hét után. A kollégám képekkel illusztrált üzeneteket küldött a hétről, hogy megtudjam írni a beszámolót, és feltudjam tölteni a honlápra. Hálásan köszönöm neki, hogy ebben is segítette munkámat, és a gyermekek jóléti állapotát!
A Megküzdési stratégiát először ráhangolódó zenével kezdtem, majd mesébe hívogató énekkel. Az Aranykulcs című mesét közös beszélgetéssel, egymás meghallgatásával, nehézségeik megosztásával dolgoztuk fel.Beszélgettünk arról, hogy mi kell ahhoz, hogy a céljainkat elérjük, átjussunk az akadályokon. Elmondták sikerélményeiket is, amit régen nem tudtak megcsinálni, de most már megy nekik. A héten sok nehézséggel, feladattal kellett megküzdeniük. Pl.: toronyépítést, célba dobást, tüzes karikákon való átjutást, mocsárjárást, hegyről lecsúszást. A hajótörés játék során problémamegoldó gondolkodásuk és alkalmazkodó képességük is tudott fejődni.
Bekapcsoltam a gyermekeknek az Ellazulni jaj de jó! című Bagdi Bella dalt, amely felkeltette az érdeklődésüket, és odajöttek hozzám a szőnyegre. A dalt el is játszottuk, ami nagyon tetszett nekik. Még egy kislány meg is jegyezte közben: „megsimogatom a lábamat, mert azt is nagyon szeretem”. A relaxációs játéknak a Hervad a virágom, éled a virágom játékot választottam. Ezt is élvezték a gyerekek. Utána leültünk a szőnyegre, beszélgettünk. Boldog Dóra is érkezett hozzájuk, köszönésképpen mindenkinek végigsimította a fejét, arcát, mosolyt csalva a gyermekek arcára. Mondtuk is, hogy most nagyon boldogok vagyunk, ezt mutatja arcunkon a mosoly. „Milyen az arcunk, ha szomorúak vagyunk? Mutassátok meg!”. Bemutattuk az érzelmeket, mindenki eljátszotta, milyen, mikor valaki boldog, szomorú, mérges, fáradt, ijedt, stb. „Amikor rossz kedvetek van, szomorúak vagytok, vagy éppen mérgesek, akkor mi az, ami megnyugtat benneteket, mitől lesz jobb kedvetek?” Képeken mutathatták meg (rajzolok, sírok, énekelek, beszélgetek, játszom a kedvenc játékommal, tévét nézek, stb.). A legtöbb gyermek megmutatta, néhányan voltak, akik meg is magyarázták. („Amikor dühös vagyok, akkor elmegyek rajzolni.”, „Ha szomorú vagyok, sírni szoktam.”) Ezután a reggel, a polcon talált levelet (pók nénitől) olvastam fel nekik, és beszéltük meg. (Eltűnt a kedvenc játékuk, az orvosos játék, reggel sokan keresték.). Pók néni üzent: „Túl hangosan játszottatok tegnap, nem tudtam aludni, ezért elvettem a kedvenc játékotokat. Ha szeretnétek visszakapni, teljesíteni kell a követeléseimet.” A gyerekek arcán meglepődés látszott, várták, hogy elmondjam, mit kell tenni ahhoz, hogy újra játszhassanak kedvenc játékukkal. Tovább olvastam a levelet. A játékok, amiket „Pók néni írt”, nagyon tetszett a gyerekeknek. Mondták, „Akkor csináljuk is meg!” „Gyorsan”. Az első feladat a színes labdák válogatása volt a tornateremben. Amikor teljesítettük, pihenésként megtízóraiztunk, majd a következő feladat, a „Hajótörés játék” volt, ahol „pók néni” szerette volna megnézni, milyen összetartó, egymásnak segítő csoporttal van dolga. Ezt is sikeresen és örömmel teljesítették a gyerekek. Az utolsó feladat kicsit több időt vett igénybe, mert „Pók néni”, – hogy jobb kedve legyen – színes virágokat kért. Így a gyerekek leültek festeni, ami nagyon kedvelt tevékenységük. Sok szép virágot festettek, volt aki többet is készített. A virágok száradása után együtt kimentünk a folyosóra, és kitettük a faliújságra, hogy ne csak „Pók néni gyönyörködhessen az alkotásokban, hanem az óvoda minden tagja, és a szülők is. Mikor visszamentünk a csoportba, „Pók néni” visszatette kedvenc játékukat a helyére, hiszen minden feladatot teljesítettek. A következő beszélgetésnél néhányan megfogalmazták gondolataikat, „nagyon rossz kedvem volt, mikor pók néni elvitte az orvosos játékot” , „én mérges lettem”. Elmondtam a gyerekeknek, hogy otthon is sokat beszélgessenek ezekről a nehéz napokról, hogyan lehet megbírkózni a negatív érzésekkel, érzelmekkel. Ezután felragasztották a gyerekek a 6. lépcsőfokra a jeleket, és nagy örömmel kezdtek el a kedvenc játékukkal játszani.
Csécsei Gézengúz Óvoda és Bölcsőde
A februári boldogságórán sokat beszélgettünk a gyerekekkel arról, milyen nehéz helyzetekkel találkozunk az életben. Meséltek személyes tapasztalatokat, és sorra vettük ilyenkor milyen érzelmek jelennek meg az arcunkon, hogyan érezzük magunkat. Nem könnyű megküzdeni a félelmekkel, nehézségekkel, amikkel akár nap mint nap szembesülünk. Eljátszottunk 1-1 nehezebb szituációt (pl. reggel szomorkásabban, sírósabban jön be egy gyermek, vagy kiborul az ebédnél a víz.) A gyerekek nagyon ügyesen megoldották ezeket a helyzeteket, jó reakciói voltak rá, egymást is ellátták tanácsokkal, segítő gondolatokkal. Még engem is belevontak és nekem is mondtak kedves szavakat, és segítettek. A hónap meséjét mindig megelőzi a hónap versének elmondása, szerencsére ezt már nagyon jól tudják a gyerekek, segítenem se kellett az elmondásában. A hónap dalának segítségével ellazultunk, végigvittük a gyakorlatot, és megbeszéltük a tapasztalatokat, kinek hogy tetszett. A megküzdést kicsit úgy hasonlítottam, fordítottam le a gyerekeknek, mintha szuperhősök lennének, akik bármire képesek és ne adják fel sosem. Ezért készítettünk szuperhős bábokat, amikkel aztán szabadjáték időben is remekül eljátszottak, utána pedig hazavitték azokat. Így biztosan otthon is elmesélték, miket csináltunk a boldogságórán. Eljátszottuk a különböző érzelmeinket is, először kicsit voltunk mérgesek, szomorúak, aztán jobban, aztán nagyon-nagyon. Ez a játék is nagyon tetszett nekik, szerintem nagyon bele tudták élni magukat. A nagyobbak a feladatok közül elkészítették a téli erdő állatainak rajzait is, ezeket megbeszétltük, megkérdeztem őket szerintük melyik állatnak nehezebb vagy könnyebb megbírkóznia a hideg időjárással. Másnap ezeket az állatokat a heti mozgásnál el is játszotta a csoport, erről készült videó is. A tornán is volt olyan aki könnyebben, valaki pedig nehezebben birkózott meg a feladattal, de nagyon megdicsértem őket és mondtam is nekik, hogy látjátok, nem adtátok fel, megküzdöttetek vele, büszke vagyok rátok! És tényleg az is vagyok, mert szuper óvodásokkal boldogságórázhatok minden hónapban. Várjuk a márciusit és vele együtt az igazi tavaszt! 🙂 Mert jobb velük a világ!