„Nem a bukás dönti az embert a kárhozatba, hanem az, ha nem áll fel.”
A hétfő reggeli áhitaton a következő pályázatot hirdettem ki:
Ugye láttatok már azon a bizonyos t-vel kezdődő közösségi médián olyan rövid videókat, amelyekben az „of course ….”, illetve a „még jó, hogy …”, vagy „nem ér véget a világ ….” kifejezésekre építenek.
Például egy egyszerű mondat: „Tizenkettedikes vagyok, még jó, hogy ….
Vagy: Kőrösis vagyok, nem dől össze a világ, ha ….. .” stb.
Feladat: Készítsetek néhány másodperces videót (akár többet is), hogyan kezelitek a sikertelenségeteket, az esetleges kudarcotokat, hogyan álltok fel belőlük? A videón legyen felismerhető, hogy az iskolánkban vagytok!
Három osztályunk is jelentkezett a fenti felhívásunkra, akik által készített videók is megtekinthetőek.
Csupán néhány idézet a videókon szereplő gondolatokból, hogyan küzdenek meg tanulóink a hétköznapok nehézségeivel, illetve hogyan öntötték gondolataikat vicces formában, öniróniáva a következő mondatokba:
9. C
„Kőrösis vagyok, persze, ha reggel nem tudok mit felvenni, akkor ott van az a jó Kőrösis pulcsim.” Kőrösis vagyok, persze, hogy az első órám a pincében van, a következő pedig a harmadik emeleten, de én szeretek lépcsőzni….. „ „Kőrösis vagyok, még jó, hogy a postásnak is Áldás, békességet! köszönök, de legalább nem kell gondolkodnom, hogy Csókolom!, vagy Szia!”
9. D
„9. D-s vagyok, persze, hogy az összes tablót végignéztem
….. , persze, hogy az egyik óránk a pincében, a másik a legfelső szinten lesz.
……. persze, hogy Ukrajna a legjobb!
……. persze, hogy ha valaki kitalál valamit, mindenkinek vele kell tartani!” stb.
Persze, hogy a jó kedv, a humor és az önirónia a legjobb megküzdési stratégia!
Megküzdési stratégiák
A rejtvényfejtők napján a gyerekek több puzzle-ét is kiraktak közösen. A csoportban több kis gyerek is szeret puzzle-t játszani, mivel több nem magyar anyanyelvű gyermek is jár hozzánk ebbe a játékba szívesen bekapcsolódnak. A mozgásban jók, így az összetett akadálypályán szívesen küzdöttek meg a különböző nehézségű feladatokkal.
Marcali Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Művészeti Iskola
A Boldogságóra elején a problémákról, kudarcokról, nehézségekről, fájdalomról beszélgettünk. Elmondták, hogy ki vagy mi az, ami őket megnyugtatja, megvigasztalja. Az órára mindenki elhozhatta kedvenc játékát, amit csak akkor tudott visszaszerezni, ha az akadályokat teljesítették. A foglalkozás végén a Cápatámadás játékot játszottuk el.
A 10.e osztály tanulóival a megküzdési stratégiákat gyakoroltuk februárban. Nagyon ügyesen gyűjtötték össze a problémáikat, gondjaikat, nehéznek mondható helyzeteket. Kalap helyett egy kis csinos vödör lett a megoldandó dolgok „helye”. A diákoknak jobban mentek az érzelemkezelő módszerek, mint a problémamegoldó technikák. Elmondásuk szerint, sokat tanultak a helyzetekből, éppen ezért hálás vagyok a feladatnak.
Februárban a megküzdési stratégiákkal foglalkoztunk. A jó-és balszerencséről szóló mese folytatása ismét mély beszélgetéssé fejlődött, ami az ő korosztályuknak különösen hasznos. Az állati állapotok játék során az iskolai teljesítés során jelentkező ellazultabb vagy feszültebb lelkiállapotokra világítottunk rá. A Pillangóöleléssel megtanultuk az önegyüttérzést. A Szorult helyzetben című feladatban számos olyan nehéz helyzetet beszéltünk át, melyekbe kisiskolás diák találkozhat a hétköznapokban. Átgondoltuk, miként tudunk ezeken a napokon felülkerekedni, és megnyugtatni magunkat vagy akár egymást. A gyerekek nagyon szeretik az Activity játékot, így szívesen játszottuk ezt most is különféle érzelmi állapotokat bemutatva.
Katalin Andrea dr. Balogné Dévai
A boldogságóra foglalkozás témája, február hónapban, a megküzdési stratégiák voltak. A témakörre hangolódva, körbeálltunk és meghallgattuk a hónap dalát. A dal szövegét követve megsimítottuk az arcunkat, a vállunkat, hogy érezzük saját magunk támogatását, önmagunk szeretetét. Ez a kedves gesztus már induláskor, mindenki arcára mosolyt csalt a csoportban. A téma folytatásaként megbeszéltük, hogy milyen nehézségek, kihívások fordulnak elő az életünkben és milyen fontos, hogy mindig pozitívan, megoldást keresve oldjuk meg őket, ha szükséges kérjünk segítséget szüleinktől, tanárainktól, társainktól.
A sikeres megküzdéshez jó egészség is szükséges, ezért beszéltünk az egészséges táplálkozásról, elkészítettünk és felépítettünk egy táplálékpiramist, játszottunk az okos tányérral és egy röntgen pulóver segítségével eljátszottuk miként lesz egy falat gyümölcsből, a megküzdéshez energiát szolgáltató táplálék. A sok finomságról beszélgetés után, megemlékezve a torkos csütörtök hagyományáról, csoportunk elfogyasztott egy finom habos tortát.
A februári program végén, vidám kis csapatunk ismét meghallgatta és eljátszotta a hónap dalát.
Szikszai György Református Óvoda és Általános Iskola Örömsziget Óvodája
A február mindig kalandos hónap. Az elején az állatok téli életével, megküzdésével ismerkedünk. Mit csinál a medve télen, hogy vészelik át a madarak a hideget, illetve milyen az élet a sarkvidékeken. Az állatok megtanítanak minket arra, hogy nem kell megijedni a gondoktól, hanem meg kell találni rájuk a legjobb megoldást. A doktor nénitől való félelmeinket is igyekeztünk legyőzni, amikor a közeli orvosi rendelőbe látogattunk, az orvos gyógyító munkájának megismerése miatt. Február végén, amikor már nagyon untuk a telet, a mulatásunkkal, maskaráinkkal elűztük azt, ami olyan jól sikerült, hogy rögtön melegünk lett a jó időben.
A hónapban viszont volt egy még nagyobb kihívása is a csoportnak, az egyik reggel azt vettük észre, hogy a kedves játékok hiányoznak a teremből. Találtunk egy levelet, amiben Póknéni üzent, hogy ő vitte el a játékokat, és különböző feladatok árán visszaszerezhetjük őket. Mielőtt hozzáfogtunk volna a próbatételekhez, egy légzőgyakorlattal kezdtünk, hogy jó messzire fújjuk a gondot, riadalmat. Feladatunk volt, hogy éneket, verset mondjunk, házat rajzoljunk Póknéninek. Ezeket a gyerekek nagy lelkesedéssel teljesítették is. Ezek után útra kellett kelnünk, átszeltük a tengert, ahol hemzsegtek a cápák, és a lakatlan szigeten újabb levél után kutattunk. A Póknéni egy rejtvényben adta meg, hogy hova rejtette a játékokat. Több helyet is átkutattunk, mielőtt az egyik kislány rá nem jött, hogy hol is lehetnek a játékok, amiket végül sikeresen megtaláltunk és visszavittük a terembe, ahol aztán örömmel játszottak velük a gyerekek. Ebben a viszontagságban a gyerekek csapatként dolgoztak, végig segítették, támogatták egymást. Jó példát kaptak arra, hogy nehézség idején, ha egymásra támaszkodunk, nincs előttünk akadály.
Tanulóimmal rengeteg problémáról beszéltünk.Olyanokról,amelyek a mindennapjaikban jelen vannak: meg kell küzdeniük mások előítéleteivel, a tanulással, halálesetekkel stb. A feszültségek oldására origami szívet hajtogattunk,melyet egymásnak ajándékoztak a gyerekek különböző üzenetekkel.
Ebben a hónapban a megküzdési stratégiákkal ismerkedtünk meg. Megbeszéltük, hogy mindenki életében előfordulhatnak problémák és nehezebb helyzetek. A beszélgetőkörben arról beszélgettünk, ki milyen nehéz helyzettel találta már szembe magát? Ki/k segítettek megoldani a problémákat? Mennyire voltak kitartóak? Megfigyeltük, hogy minden gyerekre jellemzőek bizonyos viselkedésminták, hajlamosak hasonló helyzetekben előhúzni mindig ugyanazokat a bevált sémákat – vagy ami kínosabb: a nem beváltakat ismételgetjük.
Nagyon sokat báboztunk ebben a hónapban, Egy színjátszós délután kis barátaink kerültek különböző problémahelyzetekbe, amit a gyerekek segítettek megoldani nekik. A legkreatívabb, legcukibb módszerekkel. Cselekvési tervet is készítettünk. Megbeszéltük számukra kik a csodálatos segítők, akikre minden helyzetben, felmerülő problémák esetén is számíthatnak.
Dicséretkört is nagyon szerették, hiszen pozitív érzelmeket megmozgató jóleső játék.
A hónap során többször „lazultunk” el, Bagdi Bella dalára.
A valentin-napot is megtartottuk, a fiúk ezen a napon még a megszokottól is kedvesebbek voltak a lányokkal.
A megküzdés szó szoros értelmével is találkoztunk a hónap során. Hiszen pici „lánykáink” tovább jutottak az országos grundbirkózó diákolimpiára. A döntőben bizonyítottak mire képesek. A versenyt lelkes felkészülés előzte meg, de a versenyen is jelesre vizsgáztak tanulóink kitartásból, lelkesedésből, megküzdésből.
„ Itt a farsang, áll a bál” megküzdés, feszültségoldás jelmezben. A játék során a gyerekek mindig felette állnak életkoruknak. Nagyon fontos, hogy azonosulnak a vágyott karakterrel. A jelmez viselése rengeteg lehetőséget jelent. Az osztályban bemutatkoztak, s elmondták miért erre a „szerepre” esett a választás, s milyen varázslatos tulajdonságuk van.
Ebben a hónapban is megküzdöttünk az előttünk álló feladatokkal, s azt is megtanultuk „ a legerősebb emberek nem mindig azok, akik nyernek, hanem azok az emberek akik soha nem adják fel!”
A gyerekekkel körbe ültünk, beszélgettünk arról, hogy mi okoz nekik nehézséget a hétköznapokban és hogyan igyekeznek azt legyőzni, megoldani.