A megvalósítás során az aktuális boldogságóránkat az “Rongybabává válok, csak pihenni vágyok.” relaxációs gyakorlattal indítottuk. Ezt követően egyből a mesére tértem rá, de előtte elmondtam nekik, hogy hallgassák végig és utána megbeszéljük, hogy mit jelent a megküzdés. A mesehallgatásra a jól ismert mondókával hívtam a gyermekeket. Most is az élőszavas mesebemutatást választottam, tudatosan használtam a kommunikációs és metakommunikációs elemeket. A kicsiktől azt kérdeztem, hogy mi volt a kiskakas célja, mit akart visszaszerezni? Hogyan akarta visszaszerezni? Hogyan küzdött érte? A gyermeki válaszok sokfélék voltak. A csoport 4 évesei gyorsabban gondolkodnak, ezért őket szoktam elsőként felszólítani, de a kisebbeknél is elindult a gondolkodás és a bátor válaszadás.
Ezt követő mozgásos játékokat egy mesei keretbe foglaltam, ami a motivációt és a foglalkozás sikerességét előre garantálta. Boldog Dórát elrabolta a sárkány, mert hallotta, hogy milyen szépen tud mesét mondani és ő is mesét akart hallgatni. Ezért írt egy levelet, hogy csak akkor kaphatjuk vissza Dórát, ha 3 próbával, akadállyal megküzdünk. Ezek voltak a mozgásos játékok, ahol padon kellett végig menni, babzsákokon végig lépkedni és végül két alagúton áthaladni. Mivel a mozgás az óvodás korosztály alapvető tevékenysége, ezért a gyermekek nagyon aktívan vettek részt a próbatételeken. Ezek a feladatok továbbá az egyensúlyérzéküket is fejlesztették, mert sok gyermeknek instabil az egyensúlya. A 3 próbatétel után megtapsoltuk magunkat, hogy mindenki végig csinálta a próbákat, megküzdöttünk a feladatokkal. Ekkor kinyílt a szekrényajtó és ott mosolygott a sárkány és Dóra. A sárkány elmondta, hogy azóta legalább 100 mesét meghallgatott, ezért visszaengedi hozzánk a mesemondó lányt. A felszabadult megkönnyebbülés, a mosoly, az öröm volt látható a gyermekek arcán.
A tevékenységünket szokásunkhoz híven élményszínezéssel és Bagdi Bella egyik dalának meghallgatásával zártuk

Februári témánkat – a magküzdési stratégiákat – Bagdi Bella: Ellazulni, jaj de jó! dalára végzett relaxációval kezdtük, majd elmeséltem Mester Györgyi: A türelmetlen nyulacska című meséjét. Átbeszéltük a történetet, majd összegyűjtöttük saját, időjárással kapcsolatos megfigyeléseinket. Beszélgettünk az erdei állatok életéről: milyen nehézségekkel kell megküzdeniük a tél folyamán, melyik hogyan készül fel a téli hónapokra, hogyan tudunk segíteni rajtuk. A gyerekek nagyon élvezték az „Állati állapotok” játékot. A mozgásutánzást próbáltuk mondókákkal, versikékkel segíteni. Sok vidám, mókás pillanatot éltünk át közben. Néhány kisgyermek szívesen ült rajzasztalhoz, lerajzolva kedvencét, amint a tavaszra várva az avarba burkolózva szunyókál, vagy éppen az odújában lakmározza az ősszel gyűjtött eleséget. Az állatok mindennapjaival párhuzamot vonva beszélgettünk arról is, hogy nekünk, embereknek milyen nehézségekkel kell megküzdenünk. A gyerekek a betegségeket, az ennek következtében hosszabb ideig hiányzó barátaikat említették elsőként, illetve a társaktól elszenvedett sérelmeket, míg a kisebbek a szülőktől hiányát. Arról is sokat beszélgettünk, hogy hogyan tudunk egészségesek maradni, mit kell tennünk ennek érdekében, hangsúlyozva táplálkozás, mozgás fontosságát az egészségmegőrzésben.
Az udvaron folyamatosan figyeltük a virágoskertben végbemenő változásokat: a szokatlanul enyhe idő hatására korán nyíló hóvirágok, pipitérek, krókuszok előtűnését. A hóvirág és a tavaszvárás, mint téma, megjelent verseinkben, dalainkban, kézműves tevékenységeinkben is. A gyerekek különböző technikákkal (festés, ragasztás, varrás) készítették el a kis tavaszi hírnököt. Hóvirágos dekorációval díszítettük csoportszobánkat és az óvoda helyiségeit is melyek „Bíztató Hóvirágmezővé” változtak ezáltal.
A mozgásos feladatok közül a „Cápatámadás” játékot nem csak a csoportszobában, de az udvaron is önfeledten játszották a mindennapok során.
Remélem, hogy a feladatokon, játékokon keresztül mindenki elsajátíthatott néhány módszert, amelynek segítségével a jövőben, könnyebben túljutnak a nehéz helyzeteken.

2024 február
Téli erdő
A felajánlott lehetőségek közül a következő témát választottuk.
Téli erdő – rajzos érzések
Rajzoljatok téli erdőt, állatokkal. Jelenítsétek meg, hogy a különböző állatok hogyan küzdenek meg a
hideggel és a téllel! Pl. bagoly, medve, nyuszi, sas, egér, róka, süni, mókus, vaddisznó.
Melyiknek nehezebb, és melyiknek könnyebb a tél? Melyik szeret jobban egyedül elbújni, és melyik állat
kedveli a társaságot? Melyik állat félősebb, melyik bátrabb?
Rajzoljátok rá magatokat is a téli képre! Hol vagy, mit csinálsz?

A beszélgetést a témával kapcsolatban a szőnyegre kényelmesen leülve kezdtük el. Először is arról
beszélgettünk, hogy az emberek miként alkalmazkodnak a télhez. A melegebb öltözködés, begyújtás, a
kandalló melletti melegedés is eszükbe jutott. Ezt a mindennapi életben is megtapasztalhatják.
Így kerültek szóba az állatokat, főleg az erdőben lakók. A gyerekek érdekes megállapításokat tettek azzal
kapcsolatban, hogy az állatok miként küzdenek meg a téllel.
Szerintük a medve, a sün, a mókus téli álmot alszanak. A róka, a nyuszi behúzódik a vackába. A vaddisznóról,
az őzikékről az emberek gondoskodnak. Ők azok az állatok, akik szeretik a társaságot, hiszen csapatokban
járnak. Akik téli álmot alszanak, azok jobban szeretnek egyedül elbújni, és nekik könnyebb átvészelni a telet.
A legfélősebbek a nyuszik és az őzikék lettek.
Az egyik kislány édesapja vadász. Ő kiemelte, hogy a vadászoknak is feladatuk az állatok etetése, a róluk
való gondoskodás.
A rajzolás felajánlásával inkább a lányok éltek. A fiúk a már elkezdett játékukat folytatták tovább.
Rajzoláshoz használhattak színesceruzát, grafitceruzát, zsírkrétát, filctollat.
A rajzok szépen visszatükrözték a már megbeszélteket. Vannak, akik a barlangba bújt medvét rajzolták le,
vagy éppen az avar alá bújó sünit ábrázolták. Többen választották rajzolásuk témájának a madarak etetését,
amit madáretető kihelyezésével oldottak meg. Egy-egy helyen volt látható a nagyobb állatok (őz,
vaddisznó) emberek által felállított etetőből történő táplálása.
Öröm volt látni, hogy mindenki lelkesen kezdett hozzá az alkotómunkához. Igyekeztek, hogy rajzuk tükrözze
a megbeszélteket, s mellette elképzelésüket is.
Lényeges gondolatok fogalmazódtak meg bennük:
Az állatokról való gondoskodást, nem lehet elég korán kezdeni. Ez a gyerekek feladata is.

A foglalkozást a szokásos zenés relaxációval kezdtük, napimádással, majd az igen humoros „Totyog a libával..”
Ezek után a munkafüzet segítségével meghatároztuk az arckifejezéseket, mit takarnak, mi a nevük. Megbeszéltük melyik arc „hogyan készül?” Azután szituációs játék keretében a gyerekek kipróbálhatták, hogyan lesz valaki vidám, hogyan undorodik, hogy lesz szomorú. A gyerekek elmondták melyik arcnál, hogyan érezték magukat. Melyik miért jó vagy rossz?
A következő játékunk a varázsszőnyegünk segítségével egy hajótörős játék volt. A hajó az elején hatalmas volt, majd kisebb, míg végül alig fért rá a csoport. Ahogy a játék folyt, úgy beszéltük meg, hogy melyik méretnél mennyire volt könnyű vagy nehéz elférni, hogyan tudunk úgy létezni, hogy mindenki elférjen a nagy vagy kicsi közös hajóban.
Lezárásképpen a munkafüzet 47-8 oldalát dolgoztuk fel. Mindig izgalmas tapasztalat a számomra ez a gyakorlat, mindig megcsináljuk ennél a témánál. A sok család és családtag ábrázolás mellett megjelent már kutyaól, „bunki” / bunker és a „Nem tudom” válasz is a kivel és hol vagy biztonságban kérdésre. Komoly ébresztő jellege van a számomra ezeknek a tapasztalatoknak. Még egy ilyen kicsi tiszta gyermek is lehet elveszett egy teljesnek tűnő családban vagy vélt jómódban. Segítség a gyermekek integrációs folyamatában.
Ugyanilyen komoly tapasztalat az érzések testben való berajzolása is. Igazán hálás vagyok ezekért a tapasztalatokért pedagógusként.

Ebben a hónapban a Megküzdési stratégiák volt a boldogságórák témája.A nagyobbak a Türelmetlen nyulacska c. mesét hallgatták majd beszélték meg.Felelevenítették, megfigyelték a tavaszi időjárás jellemzőit a mese kapcsán, majd azon ötleteltek hogy vajon mivel játszottak , foglalatoskodtak a nyulacskák amíg várták a tavaszt. A kisebbek beszélgető körön beszélgettek a meséről s arról hogy kinek mi okozott a legnagyobb problémát, kihívást a nap folyamán s hogyan oldották meg ezt a problémát.A kiscsoportosok az erdei állatok mozgását utánozták a különböző mozgásos játékok során, majd magaslest építettek és az állatok képeit nézegetve s még másnap is beszélgettek a szóba került állatokról.

Témára hangolódás- beszélgetőkör: hogyan tudunk megküzdeni valami cél elérése érdekében?
Bagdi Bella: Ellazulni jaj, de jó… zenés relaxáció
Mesére hívó mondóka.
Mese: A türelmetlen nyulacska
Mesefeldolgozás segítő kérdésekkel.
Mozgás: Állati állapotok
Vizuális tevékenység: Medve apó mozaik ragasztással.