Egyre őszintébb és bensőségesebb beszélgetéseink vannak! A foglalkozás során ráéreztek a gyerekek, hogy sokféle utat, módszert, eszközt, taktikát lehet választani! A plakátkészítéshez céltudatosan válogatták ki a képeket.
Megküzdési stratégiák
Drámajátékok segítségével dolgoztuk fel a témát, a foglalkozáson ráhangolódásként először utánzójátékot játszottunk, majd a „Hogy nézel rám?” elnevezésű játékot, a szerepbe lépésen keresztül növeltem a beleélő képességüket,arcjátékukat, testbeszédüket. Az azt követő bizalomjátékkal az empatikus képességük fejlődött. A küzdés megéreztetésére versenyhelyzetet a Királyfi Királylány Sárkány alkalmazott drámajátékkal teremtettem ahol a küzdés mellett, ráérezhettek a taktikázásra, hogy mit kell tenni azért, hogy a csapatuk győzzön. A „Mit lehetne tenni?” szituációs játék keretén belül először egy megadott helyzetre, történésre visszaemlékezve fel kellett idézniük és be kellett mutatniuk érzelmi válaszreakcióikat, majd a „varázs sapkát” a fejükre téve bemutathatták hogyan lehetne cselekedni, reagálni másként úgy , hogy elérjék céljaikat.
A drámajátékokkal „mintha” helyzetet teremtve élhettek át, játszhatták el viselkedési mintáikat, majd átírhatták, és hozhattak céljaik eléréséhez, új döntést, új megoldást, új megküzdési módszert (stratégiát).
Több foglalkozáson beszélgettünk a témáról, a feladatok is nagyon tetszettek nekik. A tabló készítésébe kifejezetten nagy örömmel kezdtek.Az internetet segítségül híva a megvalósításban is a tökéletességre törekedtek. A sport és a zene területéről választottak leginkább példaképet.
A csoda tavacska.
Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy kisfiú aki nagyon szeretett óvodába járni. Azért imádta az óvodát, mert neki nem volt testvére és nagyon szeretett volna a gyerekekkel játszani. Kezdetben azonban nem szerettek vele játszani mert hisztis és öntörvényű volt, aki még a verekedésről sem riad vissza, ha érvényesíteni akarta akaratát.
Nagyon hosszú idő, talán egy egész év telt el úgy, hogy mindennap sírt hisztizett verekedett, a gyerekekkel. A gyerekek és azok szülei meg panaszkodtak az óvónéniknek és a szüleinek. A felnőttek megbeszélték hogy ezen a helyzeten változtatni kell. A sok sok beszélgetés és Heni néni a pszichológus segítségével lassan apró változásokra lettünk figyelmesek. Ma már csak potyognak a könnyei, reszket minden porcikája ha valami nem úgy alakul ahogyan szeretné. Hamar rájött arra, hogy okos gondolatai miatt a gyerekek elismerik, figyelnek rá. Nagyon élvezte ezt a helyzetet és így lassan arra is rájött, hogy így kapcsolatba is tud kerülni a gyerekekkel. Azért, hogy játszanak vele kitalált egy meglepetést. A csoport egyik kedvenc játékai közé tartozik a horgászos játék s ő egy igazi vízzel teli halastóval akarta meglepni őket. Nekilátott a halastó kiásásához vízzel feltöltéséhez, de csak hamar rájött, hogy a víz elszivárgott nem tudnak rajta úszkálni a játékhalak. Szomorúan ment haza. Másnap újabb tervvel állt elő, hozott otthonról egy fóliát amivel kibélelte a tavacskát. Ebben a munkában már segítő társai is voltak.
Boldogan hordták kisvödrökkel a vizet a tavacskába ami nem szivárgott el. Ezután már következhetett a játék amibe szinte minden gyerek bekapcsolódott. A kisfiú olyan boldog volt mint még soha, sok sok játszótársa lett, és most már megtapasztalta azt is, hogy tenni kell azért, hogy elfogadják és játszanak vele.
A témával kapcsolatos játékok nagyon tetszettek a gyerekeknek. A várépítésben három csoport vett részt. A kincskereső játékot a nagyobbak élvezték nagyon.
A különböző érzelmeket kifejező képeken jókat nevettek, és próbálkoztak azokat utánozni.
Mégis leginkább A cápatámadás tetszett a leginkább. Jó volt látni, hogy hogyan segítenek „bajba jutott” társaikon a cápától hemzsegő víztől sem félve.
Mivel a farsang időszakát éljük, és mindenki a jelmezéről beszél, a tablónkon leginkább a választott jelmezek szerepelnek.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Készségfejlesztő Iskola – Hegyipatak csoportja
A korosztályban legnagyobbak Boldogságórák csoportjával a megküzdés témáját az érzelemközpontú és problémaközpontú megküzdést is elemeztük.
Végül Ők maguk lettek a hősök és kerültek a tablóra, mert a tablón összegyűjtött megoldási stratégiából azokat választják, amelyek a hegy csúcsán vannak. Az egyikük legszebb, szavakkal megfogalmazott hős-stratégáját idézem: „- Nekem azt mondta apukám, ha bántanak, mondjam azt, hogy: Gyere, meghívlak egy narancslére és beszéljük meg mi a baj velem. Kérlek ne bánts.”
Megküzdés alatt a gyerekeknek azok a szituációk jutottak eszükbe, amelyekbe erőfeszítéseket tettek, hogy legyőzzék a problémáikat. Legtöbbször a fenyegetettséget éreztem példáik elmondásában, de a fizikai bántásról is volt szó-sajnos.
A tablón összegyűjtöttük jó és rossz megoldási stratégiákat. Ők valóban hősök abban, ahogyan akadályozottságuk mellett még iskolán kívüli környezetükben adódó problémákkal is küzdenek.
A „megküzdés havában” összegyűjtöttük azokat a tevékenységeket, amelyektől boldogabbnak érezzük magunkat, amelyek segítenek megbirkózni a mindennapok nehézségeivel. Ezek kerültek a közös tablóra.
Az óra elején olyan mondatokat gyűjtöttünk, melyek segítenek átlendíteni a gyerekeket a nehézségeiken. Szívesen osztották meg velem és egymással ezeket a gondolatokat, sőt még a témával kapcsolatos idézeteket is kerestek. Ezután felolvastam nekik A szamár történetét. Megdöbbentek azon, hogy egy ilyen kilátástalan helyzetből is van kiút. A legtöbben azt fogalmazták meg, hogy érdemes küzdeni és kitartani, hiába reménytelen a helyzetünk és úgy tűnik ellenünk van az egész univerzum. Végül a lista segítségével feltérképeztük, hogy kinek milyen a stresszkezelési módszere. Nagyon tetszett nekik ez a feladat. A kiértékelés után azt tapasztaltuk, hogy elég sok tanuló van az osztályban, aki eligazodik stresszes helyzetekben.