A relaxációs gyakorlat után, meghallgattuk a gyerekekkel közösen a megküzdés hónap dalát. Az „Aranykulcs” mese feldolgozása után, „Hajótörés” játékot játszottunk. Ezután a gyerekek 2-2 fiú-lány csapatot alkottak, ahol meghatározott időre a legnagyobb tornyot kellett megépíteniük. A végén a csapatok közösen összedolgozva alkották meg tornyaikat.
Megküzdési stratégiák
Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium, Kollégium és Általános Iskola
Elkészítettük a hónap témájához kapcsolódó faliújságot.
Ez a hónap a megküzdési stratégiák hónapja volt. Ezzel a témával foglalkoztunk a hónap utolsó osztályfőnöki óráján. Készítettünk egy plakátot, melynek témája nehézségeink és erősségeink voltak. A gyerekekkel összegyűjtöttük azokat a társadalmunkat, közösségeinket,életünket érintő nehézségeket, melyekkel mindennnapjaink során meg kell küzdenünk. Ezzel egyidejűleg erősségeinket is összegyűjtöttük.
A foglalkozást ráhangolódásként villámrelaxációval kezdtük. A gyerekek nagyon szeretik a könyvben található történeteket, melyet most is elmeséltem. Nagy figyelemmel és empátiával hallgatták.Megbeszéltük, hogy mit nevezünk megküzdésnek. Mikor kire számíthatunk, ha segítségre van szükségünk.
Az óra további részében gyors, apró feszültségoldásokat végeztünk, illetve megbeszéltük, hogy milyen technikákat használhatunk a rossz érzések kezeléséhez, illetve elkerüléséhez. Mivel mindkét osztály művészeti specialítású, az egyik osztály rpáros rajzot készített, a másik osztály táncos, így ők adott zenére improvizáltak.
A témára való ráhangolódásként meghallgattuk a hónap dalát. Ezek után találtunk a csoportszobában egy aranykulcsot, amihez kaptunk egy történetet is. A gyerekek nagyon izgatottak voltak, vajon mit nyithat az aranykulcs, merre lehet a kincs? A mese elolvasása után megkérdeztünk mindenkit, hogy szerintük mit nyithatna ki ez a csodatévő aranykulcs. A játékbolttól, az állatkertig mindenki mondott mindent, sőt, volt olyan is, aki szerint a mikulás rejtekhelyét nyitná ki az aranykulcs!
Arra a kérdésre, hogy ki hova rejtené a saját aranykulcsát, hasonlóan színes válaszokat kaptunk: Szobájukban, anyukájuk szekrényében, hegyen, erdőben rejtenék el őket.
Beszéltünk a mese szereplőiről is, tulajdonságaikról, Róza királylány küzdelmeiről, bátorságáról. A gyerekeket szurkoltak királylánynak, s felhoztak olyan példákat is, amelyben ők küzdöttek meg valamilyen félelmükkel. Végül a foglalkozást a hajótörés játékkal fejeztük be. A gyerekek elszántan próbáltak a hajón maradni, s közben figyelni társaikra, hogy nekik se essen bántódásuk. Öröm volt látni, hogy mennyire figyeltek egymásra.
A gyerekeknek a felállított akadálypályán kellett végigmenniük, közben gyakorlatokat végezniük. Az akadálypálya végén minden gyermeknek a saját, otthonról hozott tárgya volt egy kosárba téve, amelyet csak akkor vehettek magukhoz, ha az előttük lévő akadályon végigmennek. A gyerekek örömmel csatlakoztak, motiváló volt számukra ez a feladat.
Egy nagyon szép mondat megbeszélésével kezdtük a témát: „Az életünk olyan lesz, amilyenné a gondolataink teszik.”
Nagyon érdekes megállapítások hangzottak el az ötödikes tanulóim szájából. Ezután próbáltunk fontossági sorrendet felállítani: szeretet, önbecsülés, küzdés, tisztelet, elfogadás, megértés, szorgalom, kitartás, boldogság. Arra a megállapításra jutottunk, hogy mindegyik gondolat nagyon fontos és értékes a mindennapi életünkben, de a sorrend minden ember és minden gyerek számára más. Ezt követően készítettünk közösen egy szivárványt és napot, mert ezek vidámságot, melegséget és boldogságot jelentenek számunkra. A fenti gondolatokat pedig tetszőleges sorrendben felragasztottuk a szivárvány köré.
A foglalkozást egymás köszöntésével, öleléssel kezdtük. A gyermekeknek a játékhoz elmeséltem, hogy „Csenő manó” elrejtette az óvodába hozott játékaikat, de megadta a térképet és a megküzdési feladatokat a játékok visszaszerzéséhez. A tornateremben az általam előre kialakított akadálypályán indultunk neki a kincskeresésnek. A kincs megtalálása után, még egy próbatéllel kellett, de most közösen megküzdeniük, ez a „Hajótörés” c. játék volt. Az izgalmas játékok után közösen beszélgettünk arról, hogy milyen érzéseik voltak a játék során (pl: izgultak, aggódtak, kíváncsiak voltak…stb). Hogyan jelentkeznek az emberek arcán az emberi érzelmek. Mit tesznek azért, ha rossz érzések keltik hatalmukba őket, milyen lehetőségeik vannak a megoldására. A foglalkozás végén, amiért ilyen ügyesen megküzdöttek az eléjük állított akadályokkal, az általunk előre elkészített serleget kaptak jutalmul, amelyet az általuk elkészített beszínezett megküzdés jelével díszítettünk, és amiket elhelyeztünk a „Boldogság falunkon”. A foglalkozást a megküzdés hónap dalával zártuk, melynek címe, Bagdi Bella: „Ellazulni jaj de jó!” .