Sokszor kerülünk csapdába vagy nehéz helyzetbe. Számba vettük, hogy ki milyen tevékenység közben tud lenyugodni. nagyon fontos, hogy ne az érzelmeink vezéreljenek bennünket, hanem várjunk egy kicsit a döntések előtt. Változatos a skála, erről készítettünk egy plakátot is. Mindenkinek ajánlani tudjuk a sportot, mert sportolás közben felszabadulunk!
Megküzdési stratégiák
A gyerekek is sokszor kerülnek olyan helyzetbe, ami kizökkenti őket a nyugodt pillanatokból, egy mozdulat, egy mondat, bármi, ilyenkor mindig hozzánk, a csoportban dolgozó felnőttekhez fordulnak és megosztják velünk sérelmeiket.
A gyerekekkel meghallgattuk az „Ellazulni, jaj de jó!” című dalt és közösen relaxáltunk, megpróbáltunk teljesen kikapcsolni, nem figyelni semmi másra csak magunkra és a zenére. Ezután megbeszéltük milyen érzés volt ez.
Beszélgettünk arról mennyi féle érzés létezik, melyik a jó és rossz érzés. Megnéztük a Munkafüzet 43. oldalán található feladatot, melyik arc, milyen érzést mutat, majd a 44. oldalon található feladatot készítettük el a gyerekekkel, megpróbálták lerajzolni magukat, a különböző érzéseknek megfelelően.
Eljátszottuk, hogy szomorúak vagyunk (először a csoport egyik fele, majd a másik) és a csoporttársainknak kellett megvigasztalni, felvidítani bennünket.
Megbeszéltük, kinek mitől lesz jobb kedve, ha éppen nem érzi olyan jól magát. Megtanultunk egy „Arcmasszírozó mondókát”, ami szintén segít az ellazulásban.
Szeretnék a gyerekeknek a mindennapokban, minél több olyan technikát megmutatni, megtanítani, amivel könnyebben vehetik az elébük gördülő akadályokat.
Debrecen-Józsa Kerekerdő óvoda
Milyen fontos, hogy együtt dolgozzunk! – mondta egy kislány.
A téma feldolgozást a kéthetes mesefeldolgozásomra építettem. Az égig érő paszuly népmese feldolgozása közben megtanulhattuk a megküzdést, a kitűzött célok elérését. Az akadályokon átjutni, a félelmekkel való szembenézés, a nem adom fel kifejezések mind jelen voltak.
Kevesen voltunk a csoportban, sajnos sokan betegek voltak, de a gyermekek a hiányzókra is gondoltak közben. Elmondták milyen jó lenne, ha a többiek itt lennének és ők is segítenének. Jó érzés volt hallani, hogy milyen szeretettel gondolnak társaikra.
A relaxációs, erő gyűjtő gyakorlat után aranytojás keresésre indultunk együtt. Ehhez a hideg-meleg játékot hívtuk segítségül.
Amikor megtaláltuk mindenki elmondhatta mit kívánna a tojástól. Később varázsbabot ültettünk azzal a céllal, hogy mindig ott legyen velünk. Rajzok születtek, beszélgetések indultak el jó hangulatban.
Érzem az együtt töltött pillanatok gazdagságát. Örömmel tölt el, s biztos vagyok abban, hogy a témák feldolgozása még inkább beépül a csoport mindennapi életébe.
Szigetszentmiklósi Konduktív Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
Megküzdési stratégiák
A pszichológiában megküzdési stratégiáknak nevezzük azokat a megoldásmódokat, amelyeket az emberek akkor alkalmaznak, mikor egy problémával, stresszhelyzettel találkoznak. A gyermekeknek általában szükségük van segítségre, hogy ezeket a stratégiákat kialakítsák, magukévá tegyék. Legtöbbször nem fizikai, hanem az érzelmi, mentális területeken van szüksége a gyermekeknek ezen stratégiák kialakítására. A sérüléssel/fogyatékkal élő gyermekek azonban sokszor egy-egy fizikai feladat megoldásához is más-más úton jutnak el. Ebben a pedagógusok is segítségükre vannak, hiszen az a cél, hogy a feladatmegoldások differenciálásával minden gyermek sikerélményhez jusson.
Óvodánkban február 28-án rendeztük a farsangi mulatságot, melyen a gyerekek vidám vetélkedőkön kaptak játékos feladatokat. Célunk az volt, hogy az adott feladatot minden gyermek képességeihez mérten, egyéni feladatmegoldással, de mindenképpen sikeresen hajtsa végre. A feltöltött fotókollázsok tanúskodnak arról, hogy némelyek önállóan, mások a megoldásmódon változtatva, esetleg nevelői segítség mellett oldották meg az egyes feladatokat.
Prótárné Kontha Andrea
Előző hónapban elkészített időkapszula felnyitása után megbeszéltük ki , mit tudott megvalósítani januári céljaiból. Megünnepeltük azokat, akiknek sikerült, bíztattuk akiknek nem . Megvitattuk, ki, hogyan érhette volna el céljait, tovább bátorítottuk júniusi céljainak megvalósulásában.
Ebben a hónapban a megküzdési stratégia a téma. Szituációs játékot játszottunk, reménytelen helyzetben hogyan tudnának megbirkózni a feladattal a gyermekek. Nagyon élvezték a játékot. Közösen megállapodtunk abban , hogy osztályunknak a Farsangi tánc jelenti most a problémát. Ez a problémánk amit meg kell oldanunk, 13 fiú és 6 lány hogyan tud színvonalas, fiuknak, lányoknak egyaránt tetsző produkciót előadni. Hogyan jutunk el a célig, hogyan küzdünk meg vele, egy bohócfejbe foglaltuk össze teendőinket, a műsor elkészítésének hozzávalóit- úgy gondoljuk ezek segítségével minden problémával meg tudunk birkózni.
A megküzdési stratégiánk bevált: „A vagány , sportos fiúk megmutatták, hogyan edzik magukat egy-egy labdarugó mérkőzésre. A bájos, szelíd pompomlányok kecses táncukkal ámulatba ejtik és megszelídítik őket. A fiúk jókedvűen csatlakoznak a lányok táncához. Együtt igazi csapatot alkotva a közönség szórakoztatására mozognak.” A siker nem maradt el!
Helyzetgyakorlatok-olyan „problémákat” kaptak a gyerekek, amikkel ők is szembetalálkozhatnak életük során. A feladat az volt, hogy helyezkedjenek bele az adott szituációba, és lépésenként írjanak le egy olyan stratégiát, mely nagy valószínűséggel a sikerhez, azaz a boldogság érzéséhez vezet. Szeretek nekik olyan típusú feladatokat adni, melyben gyakorlatban megtapasztalhatják a pozitív pszichológia hatását és amelyek során tudatos „felhasználóivá” válnak egy- egy boldogságteremtő technikának.
Február
Megküzdési stratégiák
A megküzdés nemcsak az életben adódó súlyos traumákra vonatkozik, hanem a mindennapi élet kihívásaira is. A kifejezés arra vonatkozik, hogy mit teszünk annak érdekében, hogy a feszültséget, fájdalmat csökkentsük, ha valamilyen negatív esemény ér bennünket.
A felnőttek, de a gyerekek életében bekövetkező változások, traumák kihatnak testi – mentális egészségükre. Fontos, hogy sokat beszélgessünk az óvodai nevelés során a gyerekekkel, hogy előre fel tudjanak készülni a váratlan helyzetekre, ügyesebben tudják kezelni ezeket az időszakokat.
Rengeteg közös tevékenységgel: énekléssel, versmondással, kézműves foglalkozásokkal, mozgásos játékokkal próbáljuk mindennapjaikat felhőtlenné, boldoggá tenni.
Azt szeretnénk, hogy ilyen jókedv, derű, mosoly kísérje őket a felnőtté válásukig.
Nagyon aktuálisnak bizonyult ez a téma, mert több tanuló most lépett a kamaszkorba, annak minden megnyilvánulás formájával együtt. Relaxáltunk, szerepjátékokat játszottunk. Gyakoroltuk, átismételtük a jól bevált stratégiákat, ha lehet, akkor most még egy kicsit tudatosabban.
A Boldogságórákat szeretik a gyerekek. Ebben a hónapban is a kézikönyv és a munkafüzet útmutatása szerint haladtam.
Most nem is az órák sikerét ecsetelném (bár meglétük vitathatatlan), hanem arról, ami sokat foglalkoztatott februárban.
Az utóbbi hetekben nagyon impulzív, gyakran negatív érzelmet és indulatot éreztem, tapasztaltam a pedagógusok/kollégáim körében, mind személyesen, mind a média által közvetített tartalmakban.
Több téma is porondon volt, köztük a Boldogságórák is. Nagyon sokat gondolkodtam az átélt és olvasott eseményeken, információkon, de sikeresen megküzdöttem velük.
Az én megküzdési stratégiáim a következőek voltak:
konfrontáció – van úgy, hogy bele kell állni a helyzetbe, s meg kell mondani: „Nem.” „Nem teheted velem.” Megteszem magam, s én ezt a gyerekeknek is megtanítom:” Mondd meg neki, hogy nem teheti meg veled!”
eltávolodás – miután rájön az ember, hogy szükséges, fel kell venni a három lépés távolságot: érzelmileg és mentálisan egyaránt (… és nem rágódni tovább rajta még akár hetekig, hogy mi lett volna, ha….).
társas támogatás keresése – „Hasonszőrű a hasonszőrűvel” – megtalálni és megélni a jót azokkal, akik fontosak igazán (gyerek, család, barát, kolléga).
És működik. Nálam legalábbis.