Ebben a hónapban nagyon megváltozott a gyerekek élete. Új tanuló, aki durva magatartásával feldúlta a gyerekek életét. Régi tanárok helyébe új tanárok érkeztek. A válás, változás nem volt könnyű senkinek sem. Tehát volt mivel megküzdeni. Nagyon fontossá volt a relaxáció órák elején, egyre gyakrabban kellett lazítani, kiadni a feszültséget. Ez most szükségessé vált. Érzéseiket nagyon nehezen tudták megfogalmazni, nehezen tudnak kinyitni, érzelmet kifejezni az új osztálytársuk előtt.
Megküzdési stratégiák
Budapest XVI. Kerületi Általános Iskola
Megtekintettük az Idegpálya című filmet. Ezzel kapcsolatosan beszélgettünk a megküzdési stratégiákról: hogyan tudunk ellenállni, küzdeni a minket érő negatív hatásoknak? Mi mögé bújunk: álarc, jelmez? Ehhez segítséget nyújtott az iskolai farsang, amire többen is beöltöztek az osztályból.
A világháló veszélyei is szóba kerültek.
Ózdi József Attila Gimnázium, szakgimnázium és Kollégium
Megtartottuk a megküzdési stratégiáról szóló Boldogságórát.A gyerekek nagyon aktívak voltak, s egy monológot írtak Harry Potter küzdelmeiről.
Nagykárolyi 1-es számú napköziotthon
Február 17-én a “Bogyó és Babóca” kiscsoportosai közösen farsangoztak a “Noé bárkája” nagycsoportosaival. A gyermekek különböző jelmezeket öltöttek magukra. Voltak katicabogarak, hercegkisasszonyok, pillangó, méhecske, hóember, kiskacsa, tigris, cica, minione és kisautó. Másnap a gyermekeknek ki kellett színezniük az általuk megformált kis hősöket, mely képek felkerültek egy közös tablóra, a jelmezes fotókkal együtt.
Domoszlói III. András Általános Iskola
Nem is gondoltam, hogy mennyi minden foglalkoztatja az én kicsikéimet, mennyi megoldandó probléma van az életükben. Dőlt belőlük a sok aggodalom, hogy mitől félnek, mi okoz nekik gondot. Bizony sok olyan dolgot említettek, amin ők nem is nagyon tudnak változtatni pl. levegőszennyezés. De sok olyan problémát tártunk föl, melynek javítása, megoldása az ő kezükben van. Ilyenek voltak: a sok tévézés, a rengeteg internetezés, melyet némelyek válogatás nélkül használnak. A drogokkal való találkozás, a szemetelés, a betegségek. Igyekeztünk minden felmerült témát megbeszélni, megnyugtató megoldásokat keresni.
A hónap témáját, a megküzdést még magamban is át kellett gondolnom. Először az én helyzetemet, történéseimet vetítettem a gyerekek elé játékosan, majd megpróbáltam pozitívan lereagálni, megoldani, átlátni, hogy a gyerekek a következő napi beszélgetésünk alatt már érezzék, miért is ez a témánk, mit is fogalmazunk meg igazán. Hogy, ami rosszul érint aznap, vagy, az, ha valami probléma merül is fel aznap vele, a pozitív előrelátás legyen az első, ami eszébe jut. Az, hogy mi vagyunk olyan erősek, hogy boldoggá tehetjük bármilyen rosszban is magunkat és azt is, aki azt teszi velünk.
Nagyon sok arcjátékot játszottunk, bábokat tartottunk magunk elé a felismeréshez, majd egy másikat, a megoldáshoz.
Farsangunk is erősítette a feladatunk megoldását, hogy azok lehettek, akik erősítik csoportunkat, akik segítik egymást bármi is legyen. A szuperhősök megvédték a hercegnőket, az állatjelmezesek felvidították a megszeppent első kiscsoportos farsangolóinkat.
A feladat nehézsége a hónap végére könnyedséggé vált. A közös erősítés, a közös nevetés, a közös rossz átbeszélése erősítette csoportunkat, megtanultuk, hogy minden rosszban van valami jó.
„Az akadályok engem nem törhetnek össze.
A komoly eltökéltség előtt minden akadály leomlik.
Aki egy csillagra függeszti a tekintetét, az nem változtat szándékain.”
(Leonardo da Vinci)
Életút
A Boldogságóra február hónap témája Megküzdési stratégiák. A téma feldolgozásához napközis csoportunk Életút címmel beszélgetést kezdeményezett iskolánk Igazgató asszonyával – Süle Erikával.
A felkérést Igazgatónő elfogadta, és örömmel válaszolt a tanulók által feltett kérdésekre.
A válaszokból megtudhattuk, hogy Igazgatónő Nagykanizsán született, ott is járt iskolába. Gyermekként gátlásos volt, életkörülményei nem mindig voltak optimálisak, a család szerény körülmények között él. Édesapja korán elhunyt.
A nehézségek ellenére Erika néni célként tűzte ki, hogy tanulni akar. A családjában nem volt más, aki tovább tanult volna, ő volt az első, aki diplomát szerzett. Édesanyja nagyon büszke volt rá, és mindig támogatta, biztatta, hogy legyen kitartó és szorgalmas. Lehet, hogy nem tudtak minden könyvet vagy lexikont megvásárolni, de a céljaitól ez nem tántorította el.
Orvos vagy vegyész szeretett volna lenni, középiskolába gépírást is tanult, majd a főiskolát Szombathelyen végezte, ahol magyar, művelődésszervezői szakos tanári diplomát szerzett. Később a német és földrajz szakot is elvégezte.
Tanulmányai során voltak kedvenc tanárai, néhány évig tornászott is.
Az évek során az útjába kerülő nehézségeken saját erőből igyekezett túllépni. Ha segítségre volt szüksége, bizalommal fordulhatott családjához, barátaihoz és a munkahelyen a munkatársaihoz is.
Első munkahelye Körmenden volt, a Somogyi Béla Általános Iskolában, ott ötödik osztályosokat tanított, és kollégiumi nevelői feladatokat látott el.
A tanítás mindig örömmel tölti el, szereti a gyermekeket, büszke tanítványaira.
Az intézményvezetése sok tennivalót ad számára, sokat kell telefonálnia, email-ekre válaszolnia, pályázatokat figyelnie, hiszen a pályázatok útján lehetőség nyílik arra, hogy az intézmény különféle eszközöket és játékokat tudjon beszerezni, illetve a tanulók érdekes programokon vegyenek részt.
A beszélgetés során megtudhattuk azt is, mikor van a születésnapja, és hogy számára mi a jutalom. Szakmai körben elhangzott mondat:
„Mindenkinek olyan iskolát kíván, amilyen a mi iskolánk.
Nyitott szemléletet, derűs és boldog diákokat.”
A beszélgetés zárásaként adott egy útravaló tanácsot is a gyerekeknek: hogy sose adják fel álmaikat és céljaikat, és szorgalmasan tanuljanak!
Beszámoló a februári Boldogságóra foglalkozásról
A foglalkozás témája: Megküzdési stratégiák
Mi a foglalkozást a kedvenc játékok kiszabadításával, bátorságpróbával kezdtük.
Reggel, mielőtt megérkeztek a gyerekek az óvodába, eldugtam a lányok legkedvesebb babáit, és a fiúk kedvenc építőjátékát is. Persze a gyerekek rögtön észrevették, és kérdezgették, hol lehetnek a játékok. „Természetesen én nem tudtam róluk semmit.” Aztán, amikor már mindenki megérkezett, elkezdtük keresni a játékokat, de csak egy levelet találtunk, amit a boszorkány írt. A levélben benne volt, hogy ő rejtette el a játékokat (meg is indokolta, hogy miért), és leírta, hogy mi mindent kell megcsinálni, teljesíteni ahhoz, hogy visszakapjuk a játékokat: közös éneklés, verselés, különféle erőt és ügyességet, bátorságot igénylő gyakorlatok, végül egy türelemjáték. A gyerekek nagyon komolyan vették a feladatokat, és ügyesen teljesítették a próbákat, így természetesen előkerültek a sötét kamrába rejtett játékok.
Aztán megbeszéltük a bátorságpróbát: kiből milyen érzelmeket, magatartást váltott ki a szituáció.
A megküzdési módok érzékeltetéséhez, gyakorlásához választottam a relaxációs gyakorlatokat is, valamint az éneklést.
Relaxációs gyakorlatok:
– „Dagasztás” – erőfeszítés/lazítás
– „Arcizomlazítás játékosan” – móka/lazítás
Éneklés:
– Bagdi Bella: Ellazulni jaj, de jó
Kispárnával a fej alatt, háton fekve sorba feküdtünk a szőnyegen, és közben a dal szövege szerint csináltuk a feladatokat. Nagyon élvezték a gyerekeknek.
A téma feldolgozásához az Aranykulcs mesét választottam.
A gyerekek végig érdeklődve hallgatták a mesét. Arcukat, reakciójukat figyelve sokan azonosultak Róza királylánnyal, átélték, átérezték a vele történteket.
A mese utáni beszélgetés során is kiderült, hogy megértették a mondanivalóját. A kérdésekre találó válaszokat adtak saját tapasztalataikat, élményeiket felidézve. A nagyobbak már szépen megfogalmazták gondolataikat.
A munkafüzetben szereplő rajzok segítségével megfigyeltük, és próbálgattuk az érzelmekhez tartozó arckifejezéseket. A tanulás mellett jó mókát is jelentett ez a gyakorlat.
A foglalkozás lezárásaként megismerkedtünk a megküzdés jelével, majd elkészítettük a Szuperhős tablót.
A gyerekeknek nem volt nehéz kiválasztani, hogy melyik szuperhőst szeretnék lerajzolni. Nap-mint nap előkerülnek ezek a témák, és lelkesen beszélnek kedvenc hőseikről. Különösen ebben a farsangi időszakban, hiszen jelmezeikbe bújva azonosulhattak velük.
Csokvaomány, 2020. február 24.
Tuza Gáborné
óvodapedagógus