A boldogságóra program 6.hónapja a megküzdési stratégiák. A gyermekeink már ugy indulnak neki egy problémának, hogy „úgyis” megtudom oldani. A legyőzött akadály, a megküzdés a boldogságot növelő állapot. A farsangra készülve volt olyan gyermek, akinek nehézséget okoz a szereplés sok ember előtti verselés. Kis követ szorongat a kezében, ami szerinte segít leküzdeni a szerepléstől való félelmét. Megnéztük olyan szuperhősöket, akik minden akadályt letudtak győzni. Olyan meséket meséltünk ahol akadályokat legyőzve, sárkánnyal megküzdve jut el a főhős a céljához. A tornateremben akadálypályát építettünk, melyen végig haladva mindenki kapott egy csipeszfigurát. Álarcot készítettünk, hogy ki hogyan érzi magát egy próbatétel előtt és után. Nagyon vicces álarcok készültek. Meg is beszéltük, hogy melyik álarc milyen érzelmet tükröz. A hónap végére sok stratégiával felvértezve tudtuk legyőzni az elénk kerülő akadályokat.
Megküzdési stratégiák
A versek, a mesék, a közös tevékenységek sokat segítenek az óvodában, hogy a mindennapi gondokkal megküzdjenek a gyerekek. A barátok, csoporttársak ilyenkor a támaszaink lehetnek, hiszen bennük megbízunk és képesek lehetnek arra, hogy eltereljék figyelmünket a megfelelő irányba, és sokszor az is hatalmas segítség, ha kibeszélhetjük magunkat.
Úgy küzdünk, mint a Répa mesében apóka, aki segítséget kért, hogy a nagy répát ki tudja húzni.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók általános iskolája 5-6. osztály
Sziklaforrás csoport
A csoporttal ráhangolódás után készült el, a versenyfeladatok közül az Erősségeink témakör feldolgozása.
A foglalkozás mozzanatai:
1. Mozgásos mondókák: Elment a nyúl a bálba…Jó reggelt…- egymással szemben állva.
1/2. Ahónap dala: Ellazulni jaj de jó!- félhomályban, kényelmes fekvő helyzetben a gyerekek egy ideig a mozgásokat is láthatóan követték.
2.Mesehősök küzdelmei:
Három kívánság, A holló és a sajt, A két medvebocs- A mesék cselekményét képekkel rögzítettük. Amikor eljátszottuk, megbeszéltük ki, miért küzd, milyen eszközökkel, milyen tulajdonságai vannak.
3. Erősségek, gyengeségek fogalmának megértése: a jó, vagy rossz tulajdonságokról az erősség, gyengeség fogalmához jutottunk. A drámapedagógia jó eszköz volt a megértéshez, improvizációs játékunkkal a nehézségek, és problémát okozó dolgok kerültek elő saját életünkből.
A hangsúlyt arra helyeztük, hogy milyen események jelentenek számukra problémát és ilyenkor mit teszünk, van- e valamilyen rossz érzésük ezzel kapcsolatban, majd mit teszünk a feszültség enyhítése érdekében. Mert amit képesek vagyunk megtenni, az már a mi erősségünk a személyiségünkben.
Ezen az úton haladva történtek rajzos megjelenítések, a közvetlen iskolai létükből és a külső környezetükből is, mint társadalmi problémák. Persze a társadalmi jelző csak az én olvasatomban igaz, ők csak az őket foglalkoztató problémaként élik meg:
– Az elhagyatott, utcán kóborló kutyák gondozása annyira foglalkoztatja az egyik kisfiút, hogy ő sétáltatná, etetné, magához venné ezeket az állatokat.=GONDOSKODÁS
– A madarak téli etetése a túlélési esélyeik segítése témában rajzolt egy kislány nagyon szép képet.=POZITÍV HOZÁÁLLÁS, KÖRNYEZETÜNK FIGYELÉSE
– Az erdők és tavak tisztasága egy másik rajzon jelenik meg. Rajzolója sokat kirándul a szüleivel, sok olyan dolgot fedeztet fel, ami neki nem tetszik. Erősségeként fogalmaztam meg helyzet a probléma felfedezését és a természetre figyelést. Ő minderre csak annyit mondott: „- Tudom, hogy ez nem jól van. Valaki bántotta a fákat, piszkos volt a víz, bedobálták a szemetet és meghaltak a halak. Ezen segíteni kell!”= TERMÉSZETI KINCSEINK VÉDELME
Saját életük problémáit is megjelenítették, azokkal az egyszerű megoldásokkal, amire ők képesek. Rajzolták magukat, ahogy át kell kelni az úton, de segítve társukat, a félénk kislányt, akinek fogni kell a kezét, mert egyedül nem tud járni, és a tablón láthatóan még sok mást. A tulajdonság, amiben erősségük rejlik: nem hagyjuk magára a gyengébbet. A számomra legmeghatóbb rajz, amiről az életképeket magam elé idézve, még többre értékelek, a mozgássérült társak észrevétele:
– A tolókocsis, mozgásukban akadályozott társaik nincsenek velük a szünetekben. Ezért a gyerekeimmel már többször mentünk hozzájuk. Erről rajzolt az egyik kislány: ” –Ha látják, hogy mi hogy játszunk, és ott vannak velünk, az jó nekik. Mosolyognak, hangosan nevetnek, ha velünk vannak.”= ÉRZÉKENYSÉG, TISZTA ÉRZELEMVILÁG, SEGÍTSÉG, TÁMOGATÁS, BOLDOGSÁG
A segítségre szorulók észrevétele, a mód felfedezése, ahogyan az életminőségükön javíthat a társ, a szeretet, igen nemes tulajdonság a gyermekeim részéről, akik saját ellátásukban is szintén támogatásra szorulnak. Nekik nem a saját problémájuk a fontos, hanem a társaiké. A legkiemelkedőbb erősség!!!!
Hónap dala
Mit teszel, ha problémáid vannak és szorongsz?
Megküzdési stratégiák: megbeszélése táblára írása.
Gondolj a legnagyobb problémádra!
Fújd bele a lufiba! Engedd el! Pukkaszd ki!
Probléma elengedve.
Kecskemét Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Városföldi Általános Iskolája
Ezekkel küzdünk. 5 lépcsőfokra szűkítettük gondolatainkat.
Reméljük, hogy a frissen ültetett bokrok is megmaradnak. Locsoljuk, figyeljük „őket”.
Megküzdési stratégiák téma feldolgozása
Saját tapasztalataimból hoztam példát a gyerekeknek. Reménytelennek hit helyzeteket meséltek el ők is a kis életükből.- .A problémáikat, hogyan tudták megoldani.
Használtuk a segédanyagokat. Kooperatív módszerrel dolgoztuk fel „ A bugyelláris, a pipa meg a süveg mesét”. A céljaink eléréséhez szükségünk van segítőkre. . A társas kapcsolatok fontosságát próbáltam kihangsúlyozni.Könnyebb szembe nézni a kihívásokkal ,ha nem vagyunk egyedül. Nagyon ötletes volt a megküzdés szivárvány , a képregény és az indulathőmérő.
Összefoglaltuk mennyire fontos minél több megküzdési stratégia megismerése,
Köszönet a hónap értékes témájáért!
Üdv: Breuer Anikó
Báthory István Általános Iskola
Meglepetés sztárvendég – Szita Zoltán a Báthoryban 🤾
Szita Zoltán ellátogatott volt iskolájába, a Báthory István Sportiskolai Általános Iskolába. Zoli ebben az iskolában kezdte tanulmányait, és innen indult kézilabda-pályafutása is. Először Marosné Bedöcs Katalin, majd Nagy Noémi edzők mellett bontogatta szárnyait.
Zoli mesélt az Európa-bajnokságról, hogy milyen út vezetett idáig. A gyerekek nagy érdeklődéssel hallgatták, majd kérdéseket tehettek fel, amire nagyon készségesen, kedvesen válaszolt. A beszélgetést követően papírokra, pólókra, cipőkre, labdákra kaptak aláírást.
Zoli igazi példa lehet az itt tanuló, sportoló gyerekek számára! ☺️🤾🏼♂️
Rövid volt a februári hónap és mi sokat foglalkoztunk a témával, igyekeztünk jól beleásni magunkat a megküzdési stratégiákba. Tanítványaim nem értették, hogy mit jelent a kifejezés, először ezt magyaráztam el nekik, igyekeztem lefordítani a nyelvükre. Bíztam benne, hogy a gyakorlati feladatok közben megértik, hogy mit is jelent valójában.
A foglalkozást a hónap dalával kezdtük, megnyugtató volt hallgatni és közben végezni a gyakorlatokat.
A választható feladatok közül a rajzos „Erősségeinkkel” indítottunk, hiszen rajzolás közben jól lehet beszélgetni a témáról, vagy bármiről :). Aztán azonnal volt ötletünk az „Életút” c. feladathoz is, ezért szervezni kezdtük a megvalósítását. Meghívtuk a főszereplőt egy boldogságórára, így lassan összeállt a fogalmazás. Egy kicsit nehezebb feladat volt a „pozitív megerősítések nehéz időkre” – sajnos nincs előzetes ismerete a gyerekeknek. A talált mondataikat kinyomtattam és elhelyeztük a terem közelében, hogy mindig szem előtt legyen és segítséget adjon számukra. A zárókörben újra kérték tanítványaim Bella dalát, így jókedvűen és boldogan folytatták napjuk hátralévő részét.
ÉLETÚT
A PORTÁTÓL A KATEDRÁIG…
…ZSOLTI BÁCSI TÖRTÉNETE
Zsolti bácsi hittan órákat tart nekünk, az életútjára osztályfőnökünk hívta fel a figyelmünket. Tanár néni meghívta a Boldogságóránkra, hogy hallgassuk figyelemmel a történetét, ami tanulságos, példaértékű és a februári feladatunkhoz éppen megfelelő!!!
A mi iskolánk tanulója volt ő is, innen ballagott el, majd kőműves szakmát választott. Korán alapított családot, három lánya született és egy jól fizető állása lett a falunkban, sírköves munkát végzett egy temetkezési vállalkozó megbízásából. Szerette ezt a munkát, jól megfizették és a munkatársai a barátai voltak. Egyszer, váratlanul megbetegedett, amiből nem gyógyult, egyre komolyabb problémák jelentkeztek. A vizsgálatok után kiderült, hogy autoimmun betegség támadta meg, ami a szívét gyengítette rohamosan.
A betegség megváltoztatta a mindennapjait, a további életét. Terveiben megtorpant, sőt később megállt, hiszen most az egészségével kellett törődnie. A munkáját nem folytathatta, orvosa tanácsára további fizikai munkát nem végezhetett. Párkapcsolata megromlott, a testi betegséggel együtt jöttek a lelki betegségek is.
Egy gondolat fogalmazódott meg: TANULNI KELLENE! Ezzel egy időben új munkahelyet talált, általános iskolájában portás állást kapott. Igazgató bácsitól tanácsot kapott, hogy érettségizzen le esti gimiben, aztán asszisztensi munkát is vállalhat. Így is történt, Zsolti bácsi újra az iskolapadba ült és tanult. Hamarosan gyógypedagógiai asszisztens képzésre hívta fel figyelmét egyik kollégája, amit támogattak főnökei is. Szorgalmasan tanulta a számára teljesen idegen tananyagot, segítségére voltak az iskola pedagógusai, akiktől bíztatást, bátorítást kapott. Így már érettségivel és egy újabb képzettséggel büszkélkedhetett. A gyerekek között nagyon jól érezte magát, őt is szerették a diákok.
Teljesen váratlanul érte egy újabb betegség, ami komolyabb volt az eddigieknél is, szívroham gyanújával került a debreceni kórházba. Ott súlyos állapotban találták családtagjai, imádkoztak érte, hogy meggyógyuljon. Zsolti bácsi szerint csoda történt vele, betegsége közepette, – abban a kilátástalan helyzetben – rátalált Istenre. Ígéretet tett, hogy amennyiben meggyógyul, akkor újra tanulni fog és hittantanár lesz belőle.
A hitnek, a szorgalomnak és a kitartásnak köszönhetően ebben a tanévben Zsolti bácsi befejezi egyetemi tanulmányait Egerben és szeptembertől már diplomás tanár lesz.
Szeretettel gratulálunk neki és örömét lelje tanítványaiban!