Megküzdési stratégiák
Megküzdési stratégiák téma feldolgozása
Saját tapasztalataimból hoztam példát a gyerekeknek. Reménytelennek hit helyzeteket meséltek el ők is a kis életükből.- .A problémáikat, hogyan tudták megoldani.
Használtuk a segédanyagokat. Kooperatív módszerrel dolgoztuk fel „ A bugyelláris, a pipa meg a süveg mesét”. A céljaink eléréséhez szükségünk van segítőkre. . A társas kapcsolatok fontosságát próbáltam kihangsúlyozni.Könnyebb szembe nézni a kihívásokkal ,ha nem vagyunk egyedül. Nagyon ötletes volt a megküzdés szivárvány , a képregény és az indulathőmérő.
Összefoglaltuk mennyire fontos minél több megküzdési stratégia megismerése,
Köszönet a hónap értékes témájáért!
Üdv: Breuer Anikó
Báthory István Általános Iskola
Meglepetés sztárvendég – Szita Zoltán a Báthoryban 🤾
Szita Zoltán ellátogatott volt iskolájába, a Báthory István Sportiskolai Általános Iskolába. Zoli ebben az iskolában kezdte tanulmányait, és innen indult kézilabda-pályafutása is. Először Marosné Bedöcs Katalin, majd Nagy Noémi edzők mellett bontogatta szárnyait.
Zoli mesélt az Európa-bajnokságról, hogy milyen út vezetett idáig. A gyerekek nagy érdeklődéssel hallgatták, majd kérdéseket tehettek fel, amire nagyon készségesen, kedvesen válaszolt. A beszélgetést követően papírokra, pólókra, cipőkre, labdákra kaptak aláírást.
Zoli igazi példa lehet az itt tanuló, sportoló gyerekek számára! ☺️🤾🏼♂️
Rövid volt a februári hónap és mi sokat foglalkoztunk a témával, igyekeztünk jól beleásni magunkat a megküzdési stratégiákba. Tanítványaim nem értették, hogy mit jelent a kifejezés, először ezt magyaráztam el nekik, igyekeztem lefordítani a nyelvükre. Bíztam benne, hogy a gyakorlati feladatok közben megértik, hogy mit is jelent valójában.
A foglalkozást a hónap dalával kezdtük, megnyugtató volt hallgatni és közben végezni a gyakorlatokat.
A választható feladatok közül a rajzos „Erősségeinkkel” indítottunk, hiszen rajzolás közben jól lehet beszélgetni a témáról, vagy bármiről :). Aztán azonnal volt ötletünk az „Életút” c. feladathoz is, ezért szervezni kezdtük a megvalósítását. Meghívtuk a főszereplőt egy boldogságórára, így lassan összeállt a fogalmazás. Egy kicsit nehezebb feladat volt a „pozitív megerősítések nehéz időkre” – sajnos nincs előzetes ismerete a gyerekeknek. A talált mondataikat kinyomtattam és elhelyeztük a terem közelében, hogy mindig szem előtt legyen és segítséget adjon számukra. A zárókörben újra kérték tanítványaim Bella dalát, így jókedvűen és boldogan folytatták napjuk hátralévő részét.
ÉLETÚT
A PORTÁTÓL A KATEDRÁIG…
…ZSOLTI BÁCSI TÖRTÉNETE
Zsolti bácsi hittan órákat tart nekünk, az életútjára osztályfőnökünk hívta fel a figyelmünket. Tanár néni meghívta a Boldogságóránkra, hogy hallgassuk figyelemmel a történetét, ami tanulságos, példaértékű és a februári feladatunkhoz éppen megfelelő!!!
A mi iskolánk tanulója volt ő is, innen ballagott el, majd kőműves szakmát választott. Korán alapított családot, három lánya született és egy jól fizető állása lett a falunkban, sírköves munkát végzett egy temetkezési vállalkozó megbízásából. Szerette ezt a munkát, jól megfizették és a munkatársai a barátai voltak. Egyszer, váratlanul megbetegedett, amiből nem gyógyult, egyre komolyabb problémák jelentkeztek. A vizsgálatok után kiderült, hogy autoimmun betegség támadta meg, ami a szívét gyengítette rohamosan.
A betegség megváltoztatta a mindennapjait, a további életét. Terveiben megtorpant, sőt később megállt, hiszen most az egészségével kellett törődnie. A munkáját nem folytathatta, orvosa tanácsára további fizikai munkát nem végezhetett. Párkapcsolata megromlott, a testi betegséggel együtt jöttek a lelki betegségek is.
Egy gondolat fogalmazódott meg: TANULNI KELLENE! Ezzel egy időben új munkahelyet talált, általános iskolájában portás állást kapott. Igazgató bácsitól tanácsot kapott, hogy érettségizzen le esti gimiben, aztán asszisztensi munkát is vállalhat. Így is történt, Zsolti bácsi újra az iskolapadba ült és tanult. Hamarosan gyógypedagógiai asszisztens képzésre hívta fel figyelmét egyik kollégája, amit támogattak főnökei is. Szorgalmasan tanulta a számára teljesen idegen tananyagot, segítségére voltak az iskola pedagógusai, akiktől bíztatást, bátorítást kapott. Így már érettségivel és egy újabb képzettséggel büszkélkedhetett. A gyerekek között nagyon jól érezte magát, őt is szerették a diákok.
Teljesen váratlanul érte egy újabb betegség, ami komolyabb volt az eddigieknél is, szívroham gyanújával került a debreceni kórházba. Ott súlyos állapotban találták családtagjai, imádkoztak érte, hogy meggyógyuljon. Zsolti bácsi szerint csoda történt vele, betegsége közepette, – abban a kilátástalan helyzetben – rátalált Istenre. Ígéretet tett, hogy amennyiben meggyógyul, akkor újra tanulni fog és hittantanár lesz belőle.
A hitnek, a szorgalomnak és a kitartásnak köszönhetően ebben a tanévben Zsolti bácsi befejezi egyetemi tanulmányait Egerben és szeptembertől már diplomás tanár lesz.
Szeretettel gratulálunk neki és örömét lelje tanítványaiban!
Rövid volt a februári hónap és mi sokat foglalkoztunk a témával, igyekeztünk jól beleásni magunkat a megküzdési stratégiákba. Tanítványaim nem értették, hogy mit jelent a kifejezés, először ezt magyaráztam el nekik, igyekeztem lefordítani a nyelvükre. Bíztam benne, hogy a gyakorlati feladatok közben megértik, hogy mit is jelent valójában.
A foglalkozást a hónap dalával kezdtük, megnyugtató volt hallgatni és közben végezni a gyakorlatokat.
A választható feladatok közül a rajzos „Erősségeinkkel” indítottunk, hiszen rajzolás közben jól lehet beszélgetni a témáról, vagy bármiről :). Aztán azonnal volt ötletünk az „Életút” c. feladathoz is, ezért szervezni kezdtük a megvalósítását. Meghívtuk a főszereplőt egy boldogságórára, így lassan összeállt a fogalmazás. Egy kicsit nehezebb feladat volt a „pozitív megerősítések nehéz időkre” – sajnos nincs előzetes ismerete a gyerekeknek. A talált mondataikat kinyomtattam és elhelyeztük a terem közelében, hogy mindig szem előtt legyen és segítséget adjon számukra. A zárókörben újra kérték tanítványaim Bella dalát, így jókedvűen és boldogan folytatták napjuk hátralévő részét.
ÉLETÚT
A PORTÁTÓL A KATEDRÁIG…
…ZSOLTI BÁCSI TÖRTÉNETE
Zsolti bácsi hittan órákat tart nekünk, az életútjára osztályfőnökünk hívta fel a figyelmünket. Tanár néni meghívta a Boldogságóránkra, hogy hallgassuk figyelemmel a történetét, ami tanulságos, példaértékű és a februári feladatunkhoz éppen megfelelő!!!
A mi iskolánk tanulója volt ő is, innen ballagott el, majd kőműves szakmát választott. Korán alapított családot, három lánya született és egy jól fizető állása lett a falunkban, sírköves munkát végzett egy temetkezési vállalkozó megbízásából. Szerette ezt a munkát, jól megfizették és a munkatársai a barátai voltak. Egyszer, váratlanul megbetegedett, amiből nem gyógyult, egyre komolyabb problémák jelentkeztek. A vizsgálatok után kiderült, hogy autoimmun betegség támadta meg, ami a szívét gyengítette rohamosan.
A betegség megváltoztatta a mindennapjait, a további életét. Terveiben megtorpant, sőt később megállt, hiszen most az egészségével kellett törődnie. A munkáját nem folytathatta, orvosa tanácsára további fizikai munkát nem végezhetett. Párkapcsolata megromlott, a testi betegséggel együtt jöttek a lelki betegségek is.
Egy gondolat fogalmazódott meg: TANULNI KELLENE! Ezzel egy időben új munkahelyet talált, általános iskolájában portás állást kapott. Igazgató bácsitól tanácsot kapott, hogy érettségizzen le esti gimiben, aztán asszisztensi munkát is vállalhat. Így is történt, Zsolti bácsi újra az iskolapadba ült és tanult. Hamarosan gyógypedagógiai asszisztens képzésre hívta fel figyelmét egyik kollégája, amit támogattak főnökei is. Szorgalmasan tanulta a számára teljesen idegen tananyagot, segítségére voltak az iskola pedagógusai, akiktől bíztatást, bátorítást kapott. Így már érettségivel és egy újabb képzettséggel büszkélkedhetett. A gyerekek között nagyon jól érezte magát, őt is szerették a diákok.
Teljesen váratlanul érte egy újabb betegség, ami komolyabb volt az eddigieknél is, szívroham gyanújával került a debreceni kórházba. Ott súlyos állapotban találták családtagjai, imádkoztak érte, hogy meggyógyuljon. Zsolti bácsi szerint csoda történt vele, betegsége közepette, – abban a kilátástalan helyzetben – rátalált Istenre. Ígéretet tett, hogy amennyiben meggyógyul, akkor újra tanulni fog és hittantanár lesz belőle.
A hitnek, a szorgalomnak és a kitartásnak köszönhetően ebben a tanévben Zsolti bácsi befejezi egyetemi tanulmányait Egerben és szeptembertől már diplomás tanár lesz.
Szeretettel gratulálunk neki és örömét lelje tanítványaiban!
Ceglédi Táncsics Mihály Általános Iskola
Megküzdöttünk!
Mint minden hónap, a február is bőven tartogatott kihívásokat a Dalos törpök számára.
Először is számba vettük, melyeket:
– A betegségek(Az egész osztályon végigsöpört az influenza.)
– A felvételi (a nyolcosztályos gimnáziumba)
– A bemutató órák (a kolléganő minősítése ill. bemutató foglalkozás a leendő elsősök szüleinek)
– Versenyek (sport – és tanulmányi versenyek)
-Az időjárás (alaposan feladta a leckét, hogy egy napon belül 2-3 évszak jellemzőit figyelhettük meg)
-Veszekedések, viták (Az utóbbi időben- talán épp a túlzsúfolt programok miatt – megszaporodtak a sokszor tettlegességig fajuló viták, veszekedések)
– Azután azt beszéltük meg, hogy hogyan oldódtak meg, ill.. mi vezetett a sikeres megoldásukhoz.
Összegyűjtöttök az erősségeinket.
Utána kialakítottuk a csoportokat, amelyekbe aszerint kerültek a gyerekek, hogy mennyire voltak érintettek benne.
Ezután kaptak időt, hogy eltervezzék, miként jelenítik meg a feladatot rajzban.
Igazán szép, igényes tablót készítettek a gyerekek.
Jármi- Papos-őr Általános Iskola
Tanulóink nagyon megszerették a boldogságóra foglalkozásokat, lelkesen várják mindig az új hónap témáját. A februári téma, illetve a ráhangoló mese megértése eleinte nehézségekbe ütközött. A szemléletes szómagyarázatok és a dramatikus játékok után azonban már megértették a gyerekek, hogy mik azok a megküzdési stratégiák és hogyan építhetjük be a mindennapokba az újonnan megismert tudásunkat. Megbeszéltük, hogy a megtervezett céljainkat csak akkor tudjuk megvalósítani, ha megküzdünk értük. Mindenki más-más módszert választhat, de feladni a céljainkat soha sem szabad. A gyerekek színeztek, mondatokat fejeztek be csoportosan, társas játékkal játszottak, kiválasztották a kedvenc kártyáikat a hónap során. Mégis a munkánk csúcspontjának az számított, amikor közös munkával elkészítettük az osztály szivárványát. Minden kisgyerek egy-egy színt választott és festett meg, így érezhették a közös munka gyümölcsét, az összetartozásunk erejét. A szivárványunk ezután az osztályunk falát díszíti.
A megküzdési stratégiák téma feldolgozását Bagdy Emőke által kidolgozott relaxációs gyakorlattal vezettem be. Teljesen ellazultunk Bagdi Bella dalára az egyik kis óvodásom majdnem elaludt a dal végére. A dal után a bátorságpróba következett, ami nagyon tetszett a gyerekeknek Igazán izgalmas versengés, küzdelem vette kezdetét. Figyelmesen hallgatták végig Bezzeg Andera: Aranykulcs című meséjét, akinek kedve volt a meséhez tartozó színezőt is kiszínezhette. Kihívás volt számukra a hónap feladata, de voltak bátor gyerekek, akik megpróbálkoztak a feladattal és igazán egyedi hősöket rajzoltak. Boldog voltam, hogy a tevékenységek során milyen ügyesen össze tudtak dolgozni és mindent megtettek a célérdekében. A közös tevékenységek során sokat beszélgettünk. A foglalkozás lezárásaként kiszíneztük a hónap jelét.
1-ES SZÁMÚ NAPKÖZIOTTHON, NAGYKÁROLY
A februári hónapban a megküzdéssel, a kihívásokkal , a kudarcokkal való szembenézéssel foglalkoztunk.
A megküzdés fogalmának megértésére a népmeséket hívtuk segítségül. A népmesék segítségével megértetük, hogy semmit sem adnak könnyen, mindenért meg kell dolgozni, a boldogság és a siker személyes erőfeszítéssel érhető el.
Végül csoportunkban egy farsangi bált szerveztünk, melyen mindenki egy-egy olyan hősnek öltözött be, aki jól boldogul szorult helyzetekben.A gyerekek kedvenc hősük jelmezébe bújva igazi mesevilágban érezhették magukat.
A témát több napon keresztül dolgoztuk fel a gyerekekkel. Mozgás alkalmával állatokat szabadítottuk ki a barlangból, sok-sok akadály leküzdésével, illetve kedvelt játékuk lett a „Tutajos játék”, ahol nagyon igyekeztek a tutajon tartani barátaikat. Ez a játék nagyon jó közösségépítő jellegű volt.
Ha valamelyik gyerek rosszul érezte magát, beszélgettünk róla, hogy tudnánk megvigasztalni, illetve, kit mi tesz boldoggá, mi nyugtatja meg. Ilyenkor előkerültek a kedvenc plüss állatok, de természetesen a szülők és a barátok szeretete is fontos volt számukra.
Az érzelmek kifejezését, utánzását ugyancsak játékos módon fejeztük ki, a „Hangulat gombácskák” játékkal, amit nagyon megszerettek. Ügyesen találtak ki a gombák képéhez mondatokat, hogy kifejezzék, mit is érezhet az adott gomba. Ez nagyon jól fejlesztette az érzelmi életüket, szókincsüket.