Erre a foglalkozásra a tornaszobában rendeztem be egy akadálypályát. Reggel, mielőtt a gyerekek megérkeztek a csoport plüss állatait bevittem a tornaszobába, és a farsangra készülő várban elrejtettem őket. Amikor a gyerekek észrevették a játékok hiányát, elmeséltem nekik, hogy az erdei boszorkány vitte el, és a várába zárta őket. Csak a bátor, ügyes gyerekek szabadíthatják ki a játékokat úgy, hogy megküzdenek az akadályokkal azon az úton, amely a boszorkány várához vezet.
Amikor minden játék kiszabadult, beszélgettünk arról, melyik akadály volt a legnehezebb, esetleg félelmetes. Mi kellett ahhoz, hogy le tudják küzdeni a félelmüket, végre tudják hajtani a feladatokat? Sok pozitív tulajdonságot felsoroltak, felismertettem velük, erősítettem bennük, hogy ezek a jó tulajdonságok mindannyiukban megvannak, és minden céljuk eléréséhez hozzásegíti őket.

A Kópé Klub e havi Boldogságóra foglalkozásán a bevezető relaxációs gyakorlat után a „Cápatámadás” játékot játszottuk – a gyerekek kérésére többször is . Ezután arról beszélgettünk, mit éreztek a játék során. Próbáltam arra irányítani a figyelmüket, hogy a játék közben megjelenő érzelmeiket ismerjék fel, minél árnyaltabban fejezzék ki. Elmesélhették azt is, voltak-e már olyan helyzetben, amikor úgy érezték hogy nem fog sikerülni valami. Lerajzolták, ki nyugtatja meg őket ilyen helyzetben. Rajzolás közben Bagdi Bella „Van nekem egy álmom” c. dalát hallgattuk.

Boldog Óvoda havi beszámoló 2020. február.

Havi Boldogságóránk bevezetéseként megkértünk a gyerekeket, hogy hozzák el otthonról kedves plüss állatkájukat, mert valami nagyon izgalmasat fogunk vele játszani. Az órát kezdő beszélgetés során kitértünk arra, hogy mit jelent a gyerekek számára a Megküzdés fogalma. Kiderült, hogy ez a fogalom nehezebben megfogható számukra, ezért rávezető kérdésekkel igyekeztünk közelebb vinni a gyerekekhez a megküzdés fogalmát. Ezután megismerkedtünk Bezzeg Andrea: Aranykulcs című meséjével, ezáltal is ráhangolva a gyerekeket a foglalkozás témájára. A mese meghallgatása, mondanivalójának megbeszélése után csoportosan oldottunk meg egy „veszedelmes” helyzetet: Hajótörés játékot játszottunk, melyet nagyon szeretnek gyermekeink. Jó látni a játék során hogyan segítik egymást a” bajban”.
Ezután elővettük kis plüsseiket, melyeket egy gonosz boszorkány egy sötét barlangba vitt. Feladatok az lett, hogy egyenként, mindenki akadályokat leküzdve szerezze vissza kis kedvencét, ám ehhez egy a csoportszobában kialakított akadálypályán kellett végighaladniuk, melyet tornaszerek segítségével alakítottunk ki. Az akadályokat legyőzve mindenki sikeresen kiszabadította saját kedvencét a sötét barlangból.
A záró részben felelevenítettük, hogy az akadályok leküzdése során mi okozott nehézséget számukra, milyen érzést váltott ki belőlük a feladat végrehajtása, és hogy hogyan érezték magukat a foglalkozáson.

Kitaláltuk a saját Szuperhőseinket, akik a szeretet erejét használják.