A Megküzdési stratégiák témát játékokkal indítottuk.
A tanulók kézen fogták egymást, az első nyitott szemmel vezette a többieket, akiknek be kellett csukniuk a szemüket. A következő játék, a tanulók párban szemben egymással csukott szemmel kellett megérintsék egymás arcát, orrát, kezét, labfejét, bokáját, majd megöleljék egymást.
A játékok végrehajtása után megállapították a gyerekek, hogy a helyzetük nem volt egyszerű, különböző problémákkal kellett megküzdeniük. Megoldottuk a keresztrejtvényt, amelynek kulcsszava az együttműködés lett. Arról is beszélgettünk, hogy bizony az életben adódnak nehézségek, kudarcok, van amikor szomorúak is vagyunk.
Meghallgattuk A bugyelláris, a pipa meg a süveg című népmesét, majd beszélgetés következett a problémahelyzetekről, azok megoldásáról, és így kapcsolatot tetemthettünk a következő feladatokhoz:
– Leírták vagy lerajzolták, hogy kihez/kikhez fordulnak, ha gondjuk, nehézségük van; kik azok, akik hozzájuk fordulnak.
– Bejelölték egy testrészet ábrázoló rajzon a helyeket, ahol feszültséget éreznek, és annak tüneteit.
– A kisebbek labirintusos feladatlapokat oldottak, a nagyobbak képrajzot készítettek egy adott helyzetről. ( A feladatok végzése közben Bagdi Bella dalt hallhattunk.)
– Megerősítéseket, bátorításokat fogalmaztunk meg, amelyeket egymásnak mondhatunk nehéz időkben.
Az órát meditációval zártuk.
Természetesen február nem képzelhető el farsang nélkül. A szerepek kiosztásakor megbeszéltük, hogy minden szereplő szembenéz a nehézségekkel, és a végén optimista módon megoldja a feladatát, eléri célját: a labdarúgóból gólkirály lesz, a vadász elejti a vadat, a királylány megtalálja várt kedvesét, stb.
A fársángolásunkat sok móka, játék követte, meg a finom farsangi fánk.
Megküzdési stratégiák
Bárczi Gusztáv Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola és EGYMI
Február hónapban a gyerekekkel beszélgettünk arról, hogy milyen kihívások merülhetnek fel a mindennapokban és hogyan tudunk ezekkel megküzdeni hatékonyan. Ehhez a „Szamuráj szerencséje” című mesét dolgoztuk fel a gyerekekkel beszélgetéssel, egyéni és csoportos játékos feladatokkal. Végül pedig elkészítették saját Szamuráj páncéljukat. A játékos feladatok nagyon jó hangulatban teltek. Nagyon kreatív és egyedi megoldások születtek a szamurájok készítése során, melyek ki is kerültek az osztályterembe. 🙂
A kihívások erdejében a koronáig kapaszkodunk
A Szamuráj szerencséje japán népmese elolvasása után a „Mindenki a saját sorsának kovácsa” mondat boncolgatásába kezdtünk. Megbeszéltük, hogy ki milyen akadályokkal került szembe eddigi élete során és azt, hogyan tudta legyőzni. A beszélgetést egy rajzos feladat követte. A saját rajzokhoz kapcsolódó élményeket közösen kibontottuk – egy őszinte beszélgetéssé bővítettük. Minden képhez beszélgetésindító kérdések kapcsolódtak. A kérdések elsősorban a gyermekek saját élményeire és ezekkel kapcsolatos érzéseire irányultak. Ezek egyrészt segítették az élmények feldolgozását, másrészt a saját megoldások megtalálását, megtervezését. Pozitívan, magabiztosan mondták el a nehézségek leküzdésére irányuló cselekvéseiket.
Az elkészült rajzokból kialakítottunk egy fát, aminek az ágaira kapaszkodva, -persze csak jelképesen,- de a csúcsig kapaszkodtunk. A kihívások erdejében több tucat lehetőség kínálkozott a problémák megoldására, amit a rajzok hűen tükröznek.
Az osztályteremben „elültetett fácska” reméljük még sokáig ad számunkra gyökereket, szárnyakat és biztos menedéket!
A megküzdési stratégiák témát az ” Erdei tisztás” című mese olvasásával vezettem be. Boldog Dóra és Szomorú Szilárd mindig segítségünkre van a témák feldolgozása során. Mivel nagyon sokan voltak betegek ebben a hónapban, sokat beszélgettünk arról is, hogyan küzdötték le a betegséget. Minden kis betegünk részletesen elmondta a „betegségének a történetét.” A kis bábok dicsérték őket és buzdították a gyerekeket. Ha rossz volt a kedvük, ennek az elűzésében is segítettek. A farsang néhány kisgyermek számára kihívást jelentett, de bátrak, ügyesek voltak. Ebben nagy szerepe volt a szülőknek is, akik a farsang első részében részt vehettek, mert ez a rész nyilvános volt. Felérkeztünk a boldogság vár hatodik lépcsőfokára.
A február is mozgalmas hónap volt számunkra! A megküzdés témakört beszélgetőkörben kezdtük megismerni. Remek alkalom adódott az osztályban felmerülő problémák megbeszélésére. A havi témák közül a Jegesmedvék világnapját választottuk ki. Egy ppt készítése után megosztottuk gondolatainkat iskolánk tanulóival. Beszéltünk a problémákkal való megküzdésen kívül, a globális felmelegedésről és környezetvédelemről egyaránt. Ez mellett jutott időnk egy kis torkoskodásra is. A farsangi időszakot kihasználva, minifánkot sütöttünk közösen a gyerekekkel, amit nagyon élveztek, és persze az utolsó darabig elfogyasztottak. Végül beneveztünk egy gleccservédelemről szóló rajzpályázatra, bevonva az ötödik, és a nyolcadik osztályból is egy-egy csapatot.
A mesefotelünkben ülve elolvastuk a „Mese a törött vízhordó edényről” című mesét, melyből merítettünk egy kancsó optimizmust, reményt, türelmet és csodát. A „Kacagtató rajzok” segítségével jó kedvre derültünk és a humor lendített át bennünket, adott erőt a „Szamuráj pajzsunk” elképzeléséhez és megalkotásához, melyen központi szerepet kapott a saját erősségünk hangsúlyozása, amellyel karöltve minden nehézséggel megküzdünk.
Ebben a hónapban úgy döntöttünk, hogy a foglalkozások egy részét közösen tartjuk meg. Az óvoda négy csoportjának pedagógusai különféle programokat szerveztek, amelyeket összekapcsoltunk a Nemzeti Faültetés Napjával. Minden „Boldog Órás” csoport örömmel csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, és felvettük a kapcsolatot a szervezőkkel. Az ültetésre egy olyan fafajtát választottunk, amely még nem található meg intézményünk területén – ez pedig a galagonya, amely nemcsak gyönyörű, hanem értékes gyógynövény is. Emellett ismertünk hozzá egy szép őszi verset is. A foglalkozások során minden csoport a havi témának megfelelően foglalkozott a megküzdési stratégiákkal. A foglalkozásokon minden gyermek készített magának egy szív alakú nyakláncot, amely hátoldalán megrajzolta a „boldogság és szeretet fáját” – azt a fát, amelyet közösen ültettünk el. Célunk az volt, hogy olyan különleges és emlékezetes napot szervezzünk a gyermekek számára, amely maradandó élményt nyújt számukra. A program részeként a gyerekekkel megismerkedtünk a fák részeivel, szerepükkel a természetben, valamint azzal, hogy miért fontosak számunkra és az állatok számára egyaránt. Felfedeztük a különböző fafajtákat, tanulmányoztuk kérgüket, évgyűrűiket, majd közösen elkészítettük az óvoda fáinak térképét. Ez a térkép segít a gyermekeknek felismerni és beazonosítani az intézmény területén található fafajtákat. A térkép segítségével együtt megkerestük a fákat és beazonosítottuk őket. A nap folytatásaként a gyermekek Kalap Jakab „Ültess fát!” című zenéjére mozogtak, majd játékos formában mindannyian elültették saját kis facsemetéjüket. Vendégünk, Veleczki Gábor erdész interaktív előadást tartott az erdővédelem fontosságáról, a fák hasznosságáról és az erdészek munkájáról. Gyermekközpontú előadásával bevonta a gyerekeket is, kérdésekkel aktivizálta őket, és szemléletesen elmagyarázta a szakszerű faültetés folyamatát. Végül a gyerekekkel közösen elültette a galagonya fánkat. .Amíg az ültetés zajlott, a többi gyermek és az óvónők közösen elénekelték az „Erdő, erdő, erdő marosszéki kerek erdő…. című dalt, valamint elmondták Weöres Sándor „Galagonya” című versét. A program zárásaként a négy csoport közösen készített egy fát ábrázoló élő montázsképet az óvoda hátsó udvarán. Végül az óvodai fatérképre elhelyeztünk egy szívet, amely az elültetett fát jelképezi, és a „Boldogság fájának” neveztük el. Ennek fejlődését a jövőben figyelemmel kísérjük, gondozzuk és ápoljuk. Reméljük, hogy ezzel a kezdeményezéssel mi is hozzájárultunk környezetünk zöldebbé tételéhez.
Ebben a hónapban az átlagosnál is több nehéz helyzettel kellett megküzdenünk a csoportban. Betegségek miatti drasztikus hiányzások, tervezett és váratlan személyi változások, otthoni problémák lecsapódása, egészségügyi problémák, frontérzékenység, fáradtság. A bizonytalanságból és szokatlan „helyettesítésből” adódó stresszhelyzet sajnos rányomta bélyegét kiscsoportos mindennapjainkra. Felerősödött a nyugtalanság, hangoskodás, dacosság, dühkitörés, sírás, szorongás, csípés, harapás, lökdösődés jelenléte. Beszélgetőkörökkel /”Mi segíti elűzni a rossz kedvedet?”, „Mi nyugtat meg?”, ölbéli játékokkal, bábokkal, közös firkálással, gyurmázással, tenyérfestéssel, zenehallgatással-énekléssel próbáltam lecsendesíteni az éppen rosszkedvű gyermekeket. Utánzó mozgásokkal, vicces feladatokkal, farsangi mondókákkal, énekekkel, közös tánccal tereltem figyelmüket a közös célunk /Farsang/ felé. Kedvenc plüssfiguráikért való megküzdési játékukban aktívan „tutajoztunk” a párnáinkkal. Farsangi ünnepségünkön kedvenc hősüknek öltöztek be gyermekeink szülők segítségével. Örömmel nézegették magukat és társaikat a fotós bácsi által megörökített képeken.Nagy örömömre a beszoktatós ikerpár is részt vett a közös farsangi táncban, a csoportban tudnak játékot választani, közös építéssel lenyugtathatóak.
Nehézségeink ellenére segítséggel sikerült megbirkózni a kihívásokkal. Próbáltuk a pozitív dolgokat előtérbe helyezni, kitartani, elfogadni.
„Légy olyan,mint a madár, mely alól ha kivágják a fát, nem zuhan le, hanem még magasabbra repül!”
Kinek mit jelent ez a gondolat?
1.Hol érzem a feszültséget?
Testi változások,amikor félünk, haragszunk, feszültek vagy szomorúak vagyunk (pl.izzad a tenyerünk, fájni kezd a hasunk stb.) Jelöld be a rajzon, Te mit szoktál érezni!
2.Mit jelenthet a megküzdés szó?
Szerinted mit lehet tenni, ha érzékeled az imént rajzon is jelölt testi tüneteket, hogy meg tudj küzdeni ezekkel a nehéz helyzetekkel? Ötletek gyűjtése (mély levegőket veszek, megnyugszom; szépre gondolok; mondogatom magamnak,hogy úgyis menni fog; magamhoz szorítom a plüssömet stb.)
3.Milyen vagyok? (önismereti, önbizalom -növelő játék)
A résztvevők körben ülnek, középre helyezünk egy széket. Kiválasztunk egy tanulót,aki ezt mondja:
Hogy milyen vagyok?Nem is tudom!
Mondd meg nekem, kérlek!
Addig ide lecsücsülök,és meghallgatlak Téged.
A gyerekek mondanak egy-egy jó tulajdonságot.Akiről mondták, megpróbálja elismételni a hallottakat,és kiválasztja,amelyik neki a legjobban tetszett ill.annak a társának adja át a helyét.
Amit mondtál, nagyon tetszett,
Neked adom át a helyet!
4.Félelmet leküzdő mese-Beszélgetés
5.Én vagyok a saját hősöm! Szamuráj páncél (Rajz sablon alapján)
Hogy nézne ki a Ti szamuráj Énetek?
Milyen lenne a ruhátok (páncélotok és sisakotok)?Melyik meglévő képességeiteket, erősségeiteket nagyítanátok fel,hogy még bátrabban szembe tudjatok nézni a kihívásokkal, nehézségekkel?
Az óra tanulsága:
Soha ne add fel,ha nehézségbe ütközöl! Tudj küzdeni, a kudarcok erősítsenek meg, adjanak erőt!
A feladat célja a csoport tagjainak életében előforduló stressz-források feloldása, illetve kellő önkritika gyakorlása maguk felé, humorral átszőve. Bele kellett helyezkedniük képzeletben olyan helyzetekbe, amelyekben dühösek, stresszesek lettek. Ezt követően el kellett képzelniük magukat, hogy az adott szituációban hogyan láthatják őket mások, milyen eltorzult, emberi mivoltukat elveszítő alakokká válnak. Nem csak magukat kellett rajzban megoldaniuk, de azokat a helyzeteket is, amelyek szélsőséges reakciót váltanak ki belőlük. Változatos megoldások születtek, a helyzetek viszont többnyire hasonlók. Rajzaikban megjelennek közös ellenségek, mint a nehezebb tantárgyak, szigorúbb tanárok, szülők, testvérek, kudarcélmények. Az órát folytattuk osztályfőnöki óra keretén belül, hogy a problémáik szóban is felszínre törjenek.