Februárban a megküzdési stratégiák foglalkoztattak bennünket. Öt területét emeltük ki életünknek, ahol a megküzdés különböző stratégiákat követel. A gyerekek első gondolata a küzdés volt, eleinte a háború, a harc fogalmánál ragadtak le, majd később kiderült, hogy vannak sportolóink, akiknek „küzdeniük” kell, hogy bekerüljenek a csapatba, vagy jobban szerepeljenek sporttársaiknál. Voltak, akik bevallották, hogy a tanulással küzdenek, és legjobb stratégia a gyakorlás. A diszlexiás az olvasással bírkózik aránylag jó eredménnyel, a diszkalkuliás a számolással. A súlyos betegségben szenvedőknek is le kell küzdeniük a félelmet, a betegséget. Mások a munkahelyi lehetőséget, a jobb megélhetésért vívott küzdelmet emelték ki. „Mivel nálunk az osztályban mindenki gazdag akar lenni, tudják, hogy ezért sokat kell tanulni és dolgozni.” Most még könnyű, hogy a szüleik pénzét költik. A családért, a családok jobb életszínvonaláért apa és anya teszi a legtöbbet. Beszélgetésünket vázlattal rögzítettük az etika füzetbe, érdeklődés szerinti témához rajzoltak illusztrációt és tanulási nehézséget jelenítettek meg a táblánál, az ugrálókötél edzésre járó lányok bemutatták, milyen nehéz formációkat tanulnak sok-sok gyakorlás árán.

A februári hónapban megbeszéltük, hogyan kell megküzdeni problémáinkkal. Melyek a céljaink és milyen akadályok merülnek fel céljaink elérésében. Önálló rajzolás ideje alatt elolvastam a tanmesét. Bálint életének hegyeit és völgyeit megfigyeltük. Saját testünkön mutattuk meg, hogy hol érezzük a feszültséget.

Csodálatos segítők