Tetszőleges témában különféle technikákkal készítettünk képeket a témához.

A legtöbb gyerek, ha stresszes helyzetbe kerül a kezét tördeli, rágja a körmét, vagy éppen csapkod, tombol, vagy nagyokat hallgat. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a gyerekeket rá kell vezetni arra, hogy mit is kezdjenek a sztresszel, és különbséget kell tenniük az ún. pozitív sztressz és a negatív stressz között. Nem árt, hogyha egy felmérő előtt van egy kis drukk, csak ez ne legyn hosszadalmas, vagy negatív hatással a diákokra. Bevezetésképpen a Bodogságórás könyvben szereplő képről beszégettünk, milyen címet is adnánk az előttünk levő képnek, illetve milyen történet lehet a kép mögött, majd a szamár törénetével veséztük ki, és vontuk le a következtetést, hogy rajtunk áll vagy bukik, hogy milyen módszert alkalmazunk, ha nehéz helyzetbe kerülünk. Azonban ezen az órán a sresszoldó játékoké, módszereké volt a fő szerep. Labdajátékot, székfoglalós, és egymást érintő kérés alapján játékkal oldottuk a hangulatot. Volt ám jókedv, vidámság, mosoly. A kamaszodó gyerekek tudjuk, hogy inkább hallgatni szeretnek, de ezt követően könnyebben elmondták, hogy ők milyen módszereket alkalmaznak, amikor például egy nehéz felmérő előtt vannak vagy versenyre készülnek. A következő alkalommal stresszoldó módszerekkel ismerkedtünk, a beszélgetés végén megegyeztünk, hogy mindenki alkalmaz ezen módszerek közül, és majd beszámolunk arról, hogyan éreztük magunkat ezután. „Minden óra elején alkalmazhatnánk ezen módszerek közül, mert jobban érezzük magunkat, és jobban teljesítünk”.- fogalmazták meg a diákjaim.

Ezen a foglalkozáson arról beszélgettünk, hogyan tudunk a nehéz, stresszkeltő élethelyzetekkel megbírkózni „A szamártörténete ” című mesén keresztül.

A téma feldolgozása során a gyerekek elmondták, hogy milyen nehézségeik adódtak a közelmúltban, mi dühítette vagy keserítette el őket. Hogyan kezelik ezeket a helyzeteket.
Ezután összegyűjtöttek több irodalmi szereplőt, kik nehézségek árán ugyan, de képesek voltak elérni céljaikat. Csoportokban képregényt készítettek az olvasmányukból.

A mai foglalkozást szintén egy „Mozogj a tükrömben” ráhangoló, relaxáló feladattal indítottuk.
Ezután kifejtették a gyerekek, hogy mit is takarhat a mai témánk: Megküzdési stratégiák. Meghatároztuk a megküzdés, mint fogalom jelentését. Aki szerette volna, elmondhatta a társainak, hogy neki milyen jól bevált „technikája” van a stresszhelyzetek kezelésére. A gyerekek meglepő őszinteséggel tárták fel egymásnak a néha „furcsának” tűnő probléma- kezelési módokat. (A kutya sétáltatáson keresztül a fejen állásig nagyon érdekes technikák kerültek felszínre!)
Közösen ötletelve- különböző megküzdési technikákkal bővítettük a lehetőségeket. A rossz érzéseket elkerülő és kezelő technikák összegyűjtése után- közösen végeztünk egy stressz elleni villámrelaxációt.
Majd arra kértem a gyerekeket, hogy szintén kis csoportokban találjanak ki és játszanak el egy problémát és annak a megküzdési technikáját! Mindig nagyon élvezik ezeket a szerepjátékokat! Nagyon kreatív „előadások” születnek újra és újra!
A jelentek után mindig meg is beszéltük a felmerülő problémát és a bemutatott „megküzdési” stratégia kiválasztását. Bizonyos esetekben további ötleteket adtak egymásnak, hogy hogyan lehetne még jobban „orvosolni” a felmerülő problémát.
A foglalkozás végén megnéztük a „Szavak ereje” c. rövid filmet. Még volt időnk megbeszélni, hogy kinek és hogyan kellett megküzdenie a problémával a filmben és milyen technikát alkalmazott. Rövid közvéleménykutatás után kiderült, hogy a gyerekek is hisznek a szavak erejében- velem együtt!
Óránk lezárásaként különböző érzelmeket kifejező arcok közül választhattak a gyerekek aszerint, hogyan érezték magukat az órán. Nagyon őszinte és előremutató vélemények születtek! Mindez megerősít abban, hogy szükségük van és igénylik ezeket a foglalkozásokat!