Ebben a hónapban “A megküzdési stratégiák” nevű témával foglalkoztunk. A gyerekekkel arról beszélgettünk, hogy a felmerülő problémákkal hogyan küzdünk ill. küzdhetünk meg. Összegyűjtöttük, hogy mi volt az ami átsegítette őket a nehézségeken. Kiemeltük ezek közül: a kitartást, a pozitív gondolkodást és a humort. Tudatosítottuk, hogyan kezeljék a kihívásokat és a nehéz helyzeteket, valamint azt, hogy milyen fontos az önmagukba vetett hit. Olyan megküzdési praktikákat és motiváló mondatokat gyűjtöttünk, amik segítenek leküzdeni a problémákat. A program által ajánlott nevezetes világnapok közül a Valentin-nappal és a Jegesmedvék világnapjával foglalkoztunk részletesebben. Feldolgoztuk A szamuráj szerencséje c. japán népmesét. A mese tanulságai alapján tanulók is megtervezték, elkészítették a saját szamuráj páncélzatukat.
Megküzdési stratégiák
Februári témánk a megküzdéssel, kihívásokkal, problémákkal, konfliktusokkal, kudarcokkal való szembenézés. E nehéz tartalom feldolgozását relaxációs gyakorlatok, közös éneklések, mesefeldolgozás, drámajátékok, illusztrációkészítés, útkeresők, rejtvények és beszélgetések segítették.
Felismeréseink:
Bár a fájdalom, trauma, sikertelenség elkerülhetetlen része életünknek, az nem mindegy, hogyan kezeljük, éljük meg ezeket a nehéz helyzeteket.
Történjék bármi, nem vagyunk egyedül. Mindig léteznek olyan csodálatos emberek mellettünk, akik támaszt tudnak nyújtani, akikhez fordulhatunk.
2025. január 22 – én kaptam egy hírlevelet a Boldogságóra Integrált Programtól, hogy „Vegyetek részt boldogságórás csoportotokkal a Nemzeti faültetés napján.” Ez a felhívás azonnal megindította a gondolataimat, mert a Mesterprogramomban az áprilisi vállalásom, hogy Kapcsolódok a Boldogságórás csoportommal a Református Hittan szakkörhöz és a Föld napja alkalmából közösen egy fát ültetünk. Megkérdeztem az Igazgató Asszonyunkat, hogy beleegyezik – e ebbe a faültetésbe és ő „Igent” mondott. Ennek a két programnak az összecsengéséből indult el a regisztráció.
A közös foglalkozás megtervezése a Hittan szakkör gyerekeivel, ennek az első lépcsőfoka az volt, hogy beszéltem a szakkör Vezetőjével, Papné Zudor Mártával, a terveimről. Elmondtam, hogy a tevékenység témája: a megküzdési stratégiák és a faültetés. Kértem őt is, hogy ehhez a témához válassza meg a tematikáját a foglalkozásnak. Amikor mind a kettőnkben körvonalazódott a cél és a feladat, akkor kerestünk hozzá megfelelő mesét, illetve történetet. Egy újabb megbeszélés során közösen összeállítottuk a foglalkozás menetét.
A foglalkozás első része a Boldogságórák és a második része a Hittan menete szerint épült fel. A harmadik rész pedig az udvari faültetés részét képezte.
Az első részben egy köszöntés, egy közös ismerkedés a 7. sz. csoport gyerekei és hittanos gyerekek között. A megküzdés fogalmának magyarázata a gyermekek számára érthető, szemléletes módon.
Aztán a magyar népmese (Az ágy alatt kinőtt fa) bemutatása, amelyben a megküzdés hiányát fedezhetik fel a gyerekek. Ellentétben a hittanos bibliai történettel, ahol a megküzdés „A magvető történetében” megtalálható. Ez a párhuzam segítette a gyermeki gondolkodásban a következmények, az eredmények meglátását. A két történet között a gyermekek felállhattak és az asztalokra készített megküzdés jeleket kiszínezhették a saját elképzeléseik alapján. Menet közben a gyermekek kissé feszültek és szorongóak voltak az új helyzettől és a sok gyerektől, de a mese és a bibliai történet meghallgatása, a Boldogságóra és a Hittan megszokott menetének folyamata megnyugtató és feszültségoldó volt. A foglalkozás végére került a nagymozgásos játék, az „Ültetés” játék, de sajnos idő hiányában már nem tudtuk megvalósítani, mert öltöztetni kellett a gyermekeket, hogy részt tudjanak venni az udvari faültetésen.
A gyermekcsoport viselkedése, oldottsága megfelelő volt, mert folyamatosan odafigyeltek a tevékenység folyamán. Az eszközöket és módszereket a korosztálynak megfelelően választottuk ki. Ennek ellenére eredményesnek tekintem a tevékenységet és bízom benne, hogy pozitív emléknyomot hagyott bennük ez az alkalom.
A debreceni Áchim András Utcai Óvodában a Nemzeti Faültetési Napon (2025. febr. 28.) ebéd előtt összegyűlt az óvoda apraja és nagyja, hogy a 10 millió FA Alapítvány víziójához a mi óvodánk is csatlakozzon. A Boldog Óvodák közösségének tagjaként kapcsolódtunk ehhez a mozgalomhoz. 1 fa elültetésére vállalkoztunk és a választásunk az ezüstfenyőre esett.
Az ültetés napjára készülődve megkértem a kollégáimat, hogy a csoportjuk életébe csempésszék be a következő zeneszámokat:
– Tompeti és Barátai: Ültess fát!
– Bagdi Bella: Jobb Veled a Világ
Hallgassák és tanulják meg a szöveget és beszélgessenek el a gyermekekkel, hogy miért is fontos, hogy ültessünk fát. Nemcsak velünk emberekkel lesz jobb a világ, hanem minden egyes fával is, amit elültetünk és a jövő nemzedékére hagyunk.
Ültetés közben meghallgattuk Tompeti és Barátai zeneszámát és együttesen hangoztattuk, hogy „Ültess fát!”. Bagdi Bella zenéjére közösen énekeltünk, körbejártunk és táncoltunk.
Megkértem az óvodapedagógus kollégákat, hogy a csoportszobákba visszatérve, mondják el a gyermekeknek Fekete István: Az erdő fohásza című versét és magyarázzák el a jelentését és a FA jelentőségét. Ez a 10 – 15 perces kis ünneplés formálta a közösségünket, erősítette az összetartozást és remélem elindított egy szemléletváltást is akár a gyermekekben, akár a felnőttekben.
Végezetül álljon itt ez a fohász, amit mindannyiunknak kötelessége lenne betartani!
Fekete István: Az erdő fohásza
Vándor, ki elhaladsz mellettem, ne emelj rám kezet!
Én vagyok tűzhelyed melege hideg téli éjszakákon,
Én vagyok tornácod barátságos fedele,
Melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől,
És gyümölcsöm oltja szomjadat.
Én vagyok a gerenda, mely házadat tartja, és vagyok asztalod lapja,
Én vagyok az ágy, amelyben fekszel,
A deszka, amelyből csónakod építed.
Én vagyok házad ajtaja
Bölcsőd fája …
… Koporsód fedele.
Vándor, ki elmégy mellettem,
Hallgasd meg kérésem:
NE BÁNTS!
DE Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája Arany János téri feladatellátási helye
Februári témánk a megküzdésről szólt, amit mi magunk is megtapasztaltunk, hiszen kemény harcot vívtunk, illetve vívunk még most is a betegségekkel szemben. Az osztályban sokan tartósan és hosszú ideig hiányoztak. A hónap jeles napjait azért számba vettük. Először a farsangot ünnepeltük, ahol jelmezbe bújtak a gyerekek, és játékos feladatokat oldottak meg. A macskák világnapján felelevenítettük a házi kedvencek tulajdonságait, az életünkben betöltött szerepüket. Az anyanyelv nemzetközi napján megismertük más nemzetek köszönési formáit, megfigyeltük a nyelvek sokszínűségét, beszéltünk arról, milyen lehet külföldön élni, tanulni.
A törött vízhordó edény története arra figyelmeztetett minket, hogy nem kell tökéletesnek lennünk, mert így is értékesek vagyunk. Meglepő volt számomra, hogy mennyire alábecsülik a gyerekek magukat, mennyire hiányzik belőlük az önbizalom. Végeztünk egy tesztet is, amely azt bizonyítja, hogy a tanév során sok önbizalomnövelő játékot kell még játszanunk.
Alsózsolcai Herman Ottó Ált.Iskola és AMI.
“AZOKBÓL A KÖVEKBŐL, MELYEK UTUNKBA GÖRDÜLNEK, EGY KIS ÜGYESSÉGGEL LÉPCSŐT ÉPÍTHETÜNK.”
• Foglalkozást kezdő relaxáció: (38-39. oldal kézikönyv)
„Az én hangom” (Kézikönyv 37. oldal)
„Hintaszék”
• Foglalkozást kezdő mondóka:
„Kicsi vagyok én, majd megnövök én,
Én leszek a legboldogabb a Föld kerekén!” (Munkafüzet 11. oldal)
• Foglalkozás dala:
„Bagdi Bella: Pozitív élmények újraélése”
• A téma bevezetése:
„Milyen dolgokkal küzdött meg eddig a Maci csoport?”
Azoknak a dolgoknak a felsorolása, amiket már tudunk:
o megosztjuk a játékokat egymással
o ha szükséges megvigasztaljuk egymást
o vigyázunk a környezetünk tisztaságára
• A téma feldolgozása:
• Mese:
Apáti Kovács Béla: Színtelen pillangó
• Játék:
A mese helyszínének megjelenítése filcszőnyegen.
• A téma lezárása:
Pillangó készítése festéssel
• Foglalkozást záró éneklés:
„Bagdi Bella: Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek”
• Foglalkozást kezdő relaxáció: (38-39. oldal kézikönyv)
„Az én hangom” (Kézikönyv 37. oldal)
„Hintaszék”
• Foglalkozást kezdő mondóka:
„Kicsi vagyok én, majd megnövök én,
Én leszek a legboldogabb a Föld kerekén!” (Munkafüzet 11. oldal)
• Foglalkozás dala:
„Bagdi Bella: Pozitív élmények újraélése” A gyerekek kényelmesen, a szőnyegen fekve hallgatják meg a dalt, majd mindenkitől megkérdezem mi az, ami boldoggá teszi.
• A téma bevezetése:
„Milyen dolgokkal küzdött meg eddig a Maci csoport?”
Azoknak a dolgoknak a felsorolása, amiket már tudunk:
o megosztjuk a játékokat egymással
o ha szükséges megvigasztaljuk egymást
o vigyázunk a környezetünk tisztaságára
• A téma feldolgozása:
• Mese:
Apáti Kovács Béla: Színtelen pillangó
• Játék:
A mese helyszínének megjelenítése filcszőnyegen.
• A téma lezárása:
Pillangó készítése festéssel
• Foglalkozást záró éneklés:
„Bagdi Bella: Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek”
A foglalkozás indításaként elképzeltük milyen lenne, ha a kedvenc játékaink eltűnnének és értük kellene megküzdenünk. Egy akadálypályán kellett átmenniük többször is, hogy elérhessék a kedvenc játékokat. Miután teljesítették Az aranykulcs c. mese következett. A meséből kivéve körbeadtuk az aranykulcsot és mindenki elmondta mit nyitna ki vele legszívesebben. Mivel az akadálypályát mindenki ügyesen teljesítette így szinte már szuprthősökké váltak, így mindenki le is rajzoltam magát szuperhősként a foglalkozás zárásaként.
Februárunk is tele volt jeles napokkal. A hónap elején megünnepeltük iskolánk születésnapját. A vidám mesevetélkedő mellett közösen vettünk részt A kis herceg színházi előadáson. Iskolánk születésnapján farsangoltunk is. Teknős jelmezünket finom csokis-nutellás tortával jutalmazták. A nutella evést tovább folytattuk a Nutella Napon. 14 –én a szerelmesek napján, titkosan leptük meg egymást. A jegesmedve napon is szívecskés mackót is gyártottunk. Sok mindent megtudtunk a jegesmedvékről. A tanulás szeretetéről szóló mondókát erősségmondókaként leginkább ekkor éreztük. Szünetekben többször játszottuk a tanulásláncot.
Vidám pillanatokat szereztek az állatokról összegyűjtött vicces filmek. A nevetés hatotta át ezeket az órákat. Megtanultuk a rövid mondókát is, melynek igazságtartalmát mindenki igaznak érezte, miszerint másoknak is örömöt okozunk, ha mi is vidámak vagyunk. Kacagtató pillanatokat éltünk át a saját társasjátékunk készítése és meg inkább játszása közben. A társas A téli tücsök meséjéhez kapcsolódott. Kacagtunk azokon az állatokon is, melyeket hármasával rajzoltunk meg úgy, hogy nem láttuk mit rajzolt az előttünk levő. Érzelmi állapotváltozásunkra bohócokat készítettünk. Mozgatható arcán hol az öröm, hol a sírás, hol a meglepődés jelent meg. Több napig így jeleztük saját hangulatunkat.
17-én elleptek minket a macskák. A hónap végén már a tavaszt vártuk. Madáretetőket készítettünk. A kihelyezett madáretetőkbe érkező madarakat a magunk készített távcsöveken keresztül figyeltük. A távcsöveket a távolságból való figyelésre is felhasználtuk. Gyuri kakas és a gyík meséjét eljátszó osztálytársainkat ezen távcsövek segítségével figyeltük. megbeszéltük, majd lerajzoltuk hogy ki mit látott a távcsöve mögül. A rész – egész kérdéshez kapcsolódott a kirakós játékunk is.
Gyuri kakas történetén kívül megismertük a Szamuráj szerencséje mesét. Megbeszéltük a mese főbb eseményeit, mondanivalóját, majd a magunk szamurájpáncéljait is elkészítettük.
A februári Boldogságórán a megküzdési stratégiákról beszélgettünk. Mivel ezzel a fogalommal eddig még nem találkoztak az elsősök, ezért az első feladatom az volt, hogy egyszerű példák segítségével elmagyarázzam a lényegét, és a gyerekek megértsék, hogy a küzdés mindig valamilyen cél elérése érdekében történik. A cél eléréséhez vezető úton sajnos gyakran akadályba ütközhetünk, és ez stresszhelyzetet okozhat, de soha nem szabad elkeseredni. Különböző játékos feladatok segítségével megtanultuk kezelni a streszt és egymást bátorító gondolatokkal nyugtattuk meg. Ebben a hónapban is számos örömteli élményben volt része az osztályközösségnek , amely során az elsősök kifejezték egymás iránti szeretetüket, segítőkészségüket. Együtt gondoztuk a gyerekekkel az áttelelő madarakat, boldogan készültünk a Valentin napra, az iskolai jelmezbálra, valamint megemlékeztünk városunk neves személyiségének, a „nagy mesemondó“, Jókai Mórnak a 200. születésnapjáról is.
Mozgalmas, de örömteli hónapot tudhatunk magunk mögött.