Az e havi téma nagyon megmozgatta őket, hiszen kivétel nélkül mindenki került már stresszes helyzetbe, van, aki nap, mint nap. A megküzdési technikák között több mindenkinél szerepelt a kis állat, a kézműves foglalkozás, a beszélgetés, a közös játék, sport.
Megküzdési stratégiák
Érsekcsanádi Napköziotthonos Óvoda
Az első foglalkozáson a relaxációs gyakorlat után a szőnyegen ülve ellentétpárokat kerestünk, majd mimikával is kifejeztünk néhány ellentétes érzelmet: szomorú, és vidám, félős és nyugodt, sírós és nevetős arckifejezést vettünk fel.
Beszélgettünk arról, mi az, amitől szomorúak szoktak lenni, esetleg mitől félnek leginkább, és hogyan múlik el a rossz érzésük, hogyan nyugszanak meg. Én is javasoltam néhány technikát, például a relaxációt, masszázst. Meg is hallgattuk Bagdi Bella „Ellazulni jaj de jó” című dalát a szőnyegen elpihenve.
A következő foglalkozást „Gumiember” játékkal kezdtük. Nagyon élvezték a gyerekek, többször is eljátszottuk, ezután pedig „beépült” a mindennapos testnevelés foglalkozásunkba is. Mészöly Miklós: A bánatos medve című meséjének felolvasásával folytattam a foglalkozást. A mese annyira tetszett a gyerekeknek, hogy még egyszer meghallgatták. Ezután beszélgettünk arról, hogyan juthatunk túl a rosszkedvünkön: már az is jó, ha felismerjük, mert akkor már tudunk ellene tenni; meg kell látni az apró szép, jó dolgokat; könnyebb, ha van barátunk; ha hibázunk, tudjuk, hogy jóvá lehet tenni stb. A folytatásban arról beszélgettünk, hogy hogyan lehet jóvá tenni a hibákat, mások megbántását. Ezután egy masszírozós játékot, a „Pizzasütést” játszottuk.
A kedves kis páncélos lovag kiszínezését egy rövid kis beszélgetés előzte meg arról, hogy hogyan védjük meg magunkat a félelmeinktől, a rossz hangulattól. A gyerekek sok tartalmas „bölcs” választ adtak a játékokban szerzett ismereteik, és saját tapasztalataik alapján.
Aktuális boldogságóránkat az „Égig érő fa vagyok, megnövök, mint a nagyok” relaxációs gyakorlattal indítottuk. Ezt követően beszélgetést kezdeményeztem , melynek során a gyermekek elmondhatták , megfogalmazhatták gondolataikat a megküzdéssel kapcsolatban. A gyermeki válaszok sokfélék voltak . Abba azonban valamennyien egyetértettek, hogy a megküzdéshez olyan képességekre van szükség , mint például a bátorság, a fel nem adás, a gondolkodás , „mert nem mindig az erőnket kell használni a megküzdéshez.” A mesehallgatásra Boldog Dórával és a jól ismert mondókával hívtam a gyermekeket. Most is az élőszavas mesebemutatást választottam, tudatosan alkalmazva a különböző kommunikációs elemeket. A mese gondolatokat ébresztett most is a gyermekekben: ” Ebben a mesében a megküzdéshez a királylánynak a szívére és a szeretetre volt szüksége . A sárkány jóságos és nem gonosz ,mert segített a királylánynak , hogy jó legyen.De jó, hogy a királylány megváltozott és végül Ő győzött .”
Ezután egy közös játék során megfigyelhették , hogy milyen érzéseket vált ki saját magukban ha pozitívan illetve negatívan közelítenek egy kihíváshoz. Először pesszimista gondolatokat fogalmaztunk meg Pl.: Nem fog sikerülni. Úgysem fogom tudni megcsinálni.Nem fog menni… Majd optimista , pozitív gondolatokat : Meg tudom csinálni! Sikerülni fog! Képes vagyok rá!Ügyes vagyok! Érzéseik , gondolataik szerint sokkal jobban érezték magukat az utóbbi esetben. Erőt adott nekik és boldogságot . A tevékenységünket szokásunkhoz híven élményszínezéssel és a hónap dalának éneklésével zártuk ismét.
A megküzdési stratégiák témát a szokásos módon két órában dolgoztuk fel. Az első órán a bevezető gondolatok megbeszélése után kezdtük az anyag áttekintését. A Nemet mondani nem ér játékkal dolgoztunk. Először körben ülve beszélgettünk olyan élethelyzetekről, amikor nemet kell volna mondani, de az illető diák igent mondott. Ezt követően négy fős csoportokban beszélték meg, hogy az adott élethelyzetekben hogyan lehetett volna nemet mondani. Miután elkészült a saját verziójuk, eljátszották a többi diák számára. Több jó megoldás is született, a tanulóknak tetszett ez a feldolgozási módszer.
A második osztályfőnöki órán a gyerekek szavazás útján abban egyeztek meg abban, hogy pajzsot fognak tervezni. Szintén csoportmunkában dolgoztak. Több jó megoldás született.
A zárókörben még egyszer összefoglaltuk a témával kapcsolatos legfontosabb gondolatokat.
Jármi-Papos-Őr Általános Iskola Őri Bibó István Tagintézménye
A megküzdési stratégia téma, nem a legkönnyebb egy első osztályos számára, de a gumiemberes gyakorlattal szépen ráhangolódtunk arra, hogy milyen nagy szükségünk van egymásra, s hogy szükség esetén meg kell tanulnunk másoktól segítséget kérni és elfogadni. Tetszett nekik, hogy a másik segítsége által tudott csak „levegőhöz jutni” és kiteljesedni. Mindenkinek utána kellett néznie, hogy mit jelent a neve, s a szülei miért pont ezt a nevet választották számukra. Szerencsére már a legtöbb betűt ismerjük, ezért leírták és önállóan díszítették neveiket a gyerekek, Egy alkalommal a Pozitivity játékkal is játszottak. Természetesen a hónap zenéjét most is lelkesen fogadták! :)…
A téma bevezetését, kedvenc játékaik kiszabadításával kezdtük el, amit bátorságpróbák teljesítésével lehetett elérni. A csoportszobában a gyermekeknek a kedvenc játékeszközei tűntek el, amit egy idő után jeleztek. A csoportszoba játékpolcán, eközben meg is találták ,,Pók néni „(csoportszobában lakott) levelét, aki jelzéssel volt feléjük, miszerint ezen a héten nagyon hangosak voltak, egymást bántották, illetve ki is közösítették – és ,,Pók nénit” ez nagyon zavarta-, büntetésből ezért elvette a kedvenc játékaikat. Térkép alapján, bátorságpróbákat kellett kiállniuk, ami; kedvenc dal éneklése, versmondás, ,,Süllyedő hajó játék” eljátszása, valamint labirintus útvonal követése az óvodában -voltak a gyermekek feladataik. A megvalósulás ideje alatt, nagyon figyeltek hangerejükre, egymásra, egymással való összedolgozásra a sikeres megvalósítás érdekében. Szociális érzékenységük, erkölcsi mutatóik, valamint a cél elérésének érdeke szorosabbá tette a gyermekek együttműködését. A bátorságpróbák után ,,Pók néni” visszavarázsolta a játékeszközeiket a csoportszobába, amit újra birtokba vettek.
Kedvenc összehangoló gyakorlataik az 1,2,3-mak voltak, majd Bagdi Bella ,,Ellazulni jaj, de jó…!” c. dalára végigkövették a mozgássort, amit nagyon élveztek. Bezzeg Andrea: Aranykulcs meséje sok konklúziót tartogatott számukra, amit párhuzamosan össze is hasonlítottak az ő bátorságpróbáik kapcsán, így beszédaktivitásuk fokozódott, kommunikációs készségük erősödött. Örömmel színezték ki Róza királylány és a sárkány színezőt, miközben újra felelevenítették a mese tartalmi elemeit.
A mackó héthez kapcsolódva felsoroltunk medve mesehősöket. Majd egy kislány a boldogságóra témájának körvonalazása kapcsán a Peddington kalandjai című mese egyik epizódját mesélte el nekünk spontán, ahol egy szomszédba átrúgott labda visszaszerzése volt a téma. Megbeszéltük, hogy mindenkinek ismernie szükséges a megküzdéshez szükséges stratégiákat, ami személyenként eltérő. Fel kell ismernünk, hogy egy-egy megoldandó feladat, probléma esetén egyedül, vagy segítséggel tudunk megoldást találni. Érdemes átgondolni a teendőket, lépéseket, mielőtt cselekszünk. Mindig vállaljuk fel a problémát, őszintén mondjuk el a gondunkat. Ezt ahhoz hasonlítottuk, mint amikor füst van a szobában, ablakot nyitunk, hogy távozzon a füst. Ilyen nekünk a beszéd, a kommunikáció, a problémák kimondása. A relaxálás kitisztítja a gondolatainkat, segít ellazulni és a helyes megoldást megtalálni. Ehhez Bella dalát hívtuk segítségül, a daltól ellazulva kerestünk a Peddington átesett labdájára megoldásokat. Egy kislány bábokkal eljátszotta, hogyan oldaná meg a labda problémáját. Boldog Blanka és Benőke körbe adásával mindenki elmondta, hogy kihez fordulna segítségért. Itt főként a szülőket és barátaikat sorolták fel a gyerekek. Az Aranykulcs című mese megmozgatta fantáziájukat, témáját még napokig játszották.