A februári témát, a megküzdés gyakorlását három típusú tevékenységgel igyekeztünk feldolgozni. A foglalkozásunkat beszélgetéssel kezdtük, amiben mindenki szabadon megoszthatta gondolatait. Megbeszéltük, hogy mi is az a stressz, mik a fő stresszokozó faktorok a társadalmunkban, milyen megoldások léteznek ennek kezelésére, és hogy szerintük mennyire stresszesek a mai emberek.
Ezt követően minden diák kapott egy kis cetlit, amire név nélkül felírtak egy-egy dolgot, ami az ő életükben a fő stressz forrás. Ezeket a cetliket utána felragasztgattuk a táblára és csoportosítottuk. Ez alapján arra jutottunk, hogy jelenleg az iskolai elvárások és megfelelési késztetés okozza a legtöbbeknek a legnagyobb stresszt. Ezen kívül felmerültek társadalmi elvárások és családi gondok is. Megnéztünk egy videót is, ami a stresszt és a függést hozta párhuzamba egymással. A foglalkozás zárásaként mindenki rajzolt egy táskát, amibe beleírt néhány ötletet arra, hogy hogyan lehet megküzdeni a stresszel. Ezt a „pakkot” vihette haza magával mindenki erről az alkalomról.
Megküzdési stratégiák
A napi stressz kezeléséről beszélgettünk- rossz jegy, anya/ barát megharagudott, nem voltam sikeres edzésen…- mi segít átlendülni, feldolgozni ? A gyerekek a barátaik, szüleik bizalma mellett a sportban, zenében, sétában találnak vigaszt. Van, aki naplót ír. Meghallgattuk az aranykulcs című mesét, ami alapján beszélgettünk arról, kinek mi jelenti az aranykulcsot. Elkészítettük a gondolattérképet is.
A megküzdés gyakorlása
A 3.osztályos gyerekek számára a megküzdési stratégiák elsajátítása akkor a leghatékonyabb, ha az érzelemkezelést és a stresszoldást játékos, mozgásos vagy alkotó tevékenységeken keresztül tapasztalják meg.
Érzelmek felismerése játékkal:
A feszültséget okozó helyzetek felidézése után érzelem-UNO-t játszottunk. A színekhez érzelmeket rendeltünk ( piros = düh, kék = szomorúság, sárga = félelem, zöld = csalódottság). A gyerekek húztak egy lapot, s elmeséltek egy rövid történetet vagy tippet az adott érzelem kezelésére. (Mit tegyünk feszültséget okozó helyzetekben?)
Fizikai feszültséglevezetés: tánccal, sportolással, a test „kirázásával” (shake out), stresszlabdával.
Kreatív feldolgozás:
Indulathőmérőt készítettek a tanulók színezéssel kiegészítve. Módszereket gyűjtöttünk össze azokra az esetekre, amikor a feszült helyzetekben megnyugvásra van szükség.
Megküzdés kocka: egy nagy papírkockára írtunk fel különböző stratégiákat (pl. „igyál vizet”, „számolj tízig”).
Nyugalom doboz: összegyűjtötték azokat a tárgyakat, amik megnyugtatják őket.
Útkeresés egyedül, és segítséggel: labirintusok megfejtése.
Megnyugtató légzőgyakorlattal zártuk a foglalkozást.
Sok akadály, nehézség adódik a gyerekek életében is. A foglalkozáson őszintén beszéltek azokról a helyzetekről, amelyek stresszt okoznak számukra. A játékos feladatok során megoldásokat kerestünk és találtunk a feszült szituációkra. A problémákat meg tudjuk oldani, ha kell, segítünk egymásnak!
Ebben a hónapban a megküzdés témáját dolgoztam fel a gyermekekkel a Boldogságóra Alapprogram keretében. A megküzdési stratégiák tanítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára azt jelenti, hogy megtanítjuk nekik a konkrét, azonnal alkalmazható eszközöket az érzelmi túlterheltség, a düh és a szorongás kezelésére. A cél a külső segítségtől való függetlenedés és az önszabályozás képességének fejlesztése.
Célok és várható eredmények
− A tanulók képesek legyenek felismerni a stressz fizikai jeleit (pl. ökölbe szorult kéz,
gyors légzés).
− Megtanuljanak és automatikusan alkalmazzanak legalább egy egyszerű megnyugtató
technikát (pl. mély légzés, szünet kérése).
− Értsék meg, hogy a negatív érzelmek átmenetiek és kezelhetőek.
− Csökkenjenek az impulzív viselkedések, és növekedjen az önkontroll érzete.
Milyen konkréttevékenységekkel érhetjük el mindezt?
„Feszültség-doboz” összeállítása (Taktilis / Kinesztetikus)
− Elkészítés: Minden tanuló (vagy a csoport) készítsen egy személyes „Feszültségdobozt”
vagy „Nyugi-zacskót”. Tegyék bele azokat a tárgyakat, amelyek
megnyugtatják őket (pl. stresszlabda, illatos kendő, puha zsinór, színező).
− Gyakorlat: Ha a tanuló eléri a PIROS fázist, engedéllyel használhatja a doboz tartalmát
1-2 percig. Ez a fázis a ZÖLD kártya egyik lehetséges válasza.
− SNI előny: A személyre szabott szenzoros bemenet gyorsan csökkentheti az
idegrendszeri túlműködést, különösen az autizmus spektrum zavarral élőknél.
„Probléma-beszéd és Probléma-kidobás” (Dramatikus / Vizuális)
Gyakorlat:
− Probléma leírása: Amikor egy tanulót frusztráció ér (pl. elrontott egy
feladatot), a pedagógus segítségével leírja vagy lerajzolja a problémát egy kis
papírra.
− Probléma tárgyiasítása: A pedagógus kimondja: „Ez csak egy probléma, ami
most van. Ez nem te vagy.”
− Kidobás/Eltüntetés: A papírt összegyűrik és látványosan kidobják a
„Probléma-kukába” vagy széttépik.
− SNI előny: A negatív érzelem fizikai elmozdításával segítjük az emocionális leválást és a tudatos leválást.
Nagyon fontosnak tartom továbbá a megküzdés témakörében is a humort, mely szinte spontán, láthatatlanul feloldja a konfliktusokat és erősíti a közösséget. Ezért választottam a megküzdés témakörében a farsangi szereplésünkről készült videót, melyben láthatjátok, hogyan küzdöttünk meg Hókuszpókkal.
Az előző témafeldolgozás során megfogalmazott célokat mindenki elérte. A témafeldolgozásánál fontosnak tartottam a teljesítményen alapuló objektiv önértékelés tudatosítását, az újrakezdés, próbálkozás igényét. A gyermekek jólérezték magukat a tevékenységekben.
Menő Manó nagy álmát valósították meg a gyerekek a boldogság óra keretein belül, hiszen mindenki kiszínezte a magabiztosság sálját, ezzel segítve őt, hogy követhesse társait a meredek sípályán.
A magabiztosság azért fontos a gyerekeknek, mert így jobban el merik hinni, hogy képesek dolgokra. Ha hisznek magukban, bátrabban jelentkeznek az órán, könnyebben ismerkednek, és nem keserednek el rögtön, ha valami nem sikerül nekik. Tudják, hogy hibázni lehet, sőt néha kell is, hiszen abból tanulnak, és attól még ugyanúgy értékesek.
A megküzdési stratégiák hónapjában az elűzöttek és az elhurcoltak emlékévének történéseit -idén 80 éves ez a szomorú esemény- jártuk körbe elsőként a gyerekekkel. Amikor a II. világháborút követően gyermek és felnőtt sorsok, a családok mindennapjai váltak máról holnapra kilátástalanná, akkor az egymásba kapaszkodásnak és a küzdésnek hihetetlen ereje volt. Kisfilmeket, képeket néztünk erről a korszakról és mi magunk is elkészítettük a jelképes vonatsíneket, amik az elhurcolás/elűzetés szimbólumává váltak.
Súlyos és nehéz helyzetekkel a mai napig találkozhatunk, amiknek a megoldásáért tennünk is kell. Megbeszéltük kinek milyen nehézségekkel kellett megküzdenie és azt, hogy hogyan sikerült legyőznie. Február 17-én az iskola udvarán Kiszebáb égetésével a feszültségeket, a negatív helyzeteket, a megélt fájdalmakat kiírtuk magunkból és a tűz martalékává tettük őket. Kis cetlire mindenki felírta mindazt, amitől meg szeretne szabadulni és a szalmából készült bábra erősítettük. Farsangfarkán a mohácsi busók Hamutiprók csoportjával együtt űztük el a telet és az általunk megélt megpróbáltatásokat. Majd ezt követően, február végén Opapa régi bőr iskolatáskáját, a „PozitiviTÁSkát”, helyeztük el az osztályteremben és inspiráló gondolatokkal címkéztük fel, hogy a mindennapi megküzdéseink során szem előtt tarthassuk a pozitív üzeneteket.
A megküzdési stratégiák téma feldolgozása egy fontos téma a gyermekeknél. Nagycsoportosak vagyunk, a gyerekeknél többször megtapasztaljuk, hogy azt mondják „nem tudom megcsinálni”. Mindig arra ösztnözzük őket, hogy ha többször próbálkozunk akkor sikerülni fog. A Boldog Dóra mondókájával vezettem be a mesét, mely nagyon tetszett a gyerekeknek. Együtt segítettünk Róza királylánynak visszajutni a palotába a próbatételek megmérettetésénél. És sikerült.
A farsangi műsorunkra készülve, megfordult nekünk is felnőtteknek, hogy biztosan jól fog sikerülni??? A gyerekekkel a közös munka során, ahol biztattuk egymást, hogy sikerülni, fog, ügyesek leszünk, egy szuper jó hangulatú farsangunk kerekedett, melyért mindenkinek hálásak voltunk. Hogy ezt egy ilyen jó csapatban, együtt közösen csináltuk meg, félelmeinket leküzdve.
Boldogságóra:
Megküzdési stratégiák: ahol a cél, hogy a gyerekek játékos formában tanulják meg: a nehézségek és a „rossz” kedv leküzdhető. Arról beszélgetünk, ha valakinek rossz kedve van, mérges, nem úgy történik a játéktevékenység, ahogy ő szeretné, mindig van megoldás. Hogyan tudjuk megoldani?- nem adjuk, fel, segítséget kérünk. Hála–játékkal kezdünk, melynek a testrészek, és az érzékszervek a fő témája. Bagi Bella zenéje az „Ellazulni jaj de jó” meghallgatása után Boldog Dóra elhív minket „Kerekerdőbe” ahol elmeséli a gyereknek „A Brumi és a varázstükör” c. mesét. Ezután eljátszuk a „Cápatámadás” játékot, ami közben zene szól. Amikor elhallgat a zene egy nagy hullám felborítja a hajót, és mindenkinek újat kell keresnie ( karikákba kell bele lépni).
Majd beszélgetés arról, hogy ki nyugtat meg ha szomorú vagy?
A foglakozás lezárása: A megküzdés jelének kiszínezése.
I. Bevezetés: Relaxációs gyakorlat: „Rágógumi gyakorlat”
Beszélgetés a témakörről. Egyéni gondolatok, nevelői iránymutatás.
Ráhangolódás: „Ne keseregj!” gyakorlat.
Ötletbörze arról, hogy kinek mi segít, ha nehézségei vannak. Kész munkák felolvasása, táblára helyezése.
II. Főrész: Célkitűzés: Téma megnevezése.
Téma feldolgozása:
„Hol érzem a feszültséget”-gyakorlat.
„A csodálatos segítők” gyakorlat.
„Játékos keresztrejtvény” Az „Együtt” fontossága a megküzdésben.
III. Befejezés:
Gyerekdal: Bagdi Bella: Ellazulni jaj de jó! (Közös éneklés és eljátszás.)